|
Kezdőlap
Aktuális
Imák
Himnuszok
Tanulmányok
Irodalom
Linkek
KAPCSOLAT
| |
A PÁPAI INDULÓ
Óh, örök Róma, szentek és mártírok városa,
Óh, örök Róma, fogadd dicséretünk.
Dicsoség a mennyben az Istennek, mi Urunknak,
És béke a Krisztust szereto embereknek.
Hozzád jövünk, angyali Pásztor
Benned látjuk nemes Megváltónk.
Hitünk szent örököse vagy Te,
Menedéke és vigasztalása, küzdoknek és hívoknek.
Ero és félelem meg nem szunik;
Az igazság és a szeretet uralkodik majd.
HOL SZENT PÉTER SÍRBA TÉVE...
Hol Szent Péter sírba téve
És Rómának dobog szíve,
Ezrek ajkán, ezer nyelven
Ho ima zeng édesdeden:
II: Tartsd meg, Isten, szent atyánkat,
Krisztusnak helytartóját! :II
Arany födél, márványfalak
S a Vatikán visszhangzanak,
S a hét halom tág körében
Megharsanva körülröppen:
II: Tartsd meg, Isten, szent atyánkat,
Krisztusnak helytartóját! :II
Új erore kap e szózat,
Bejárja a szent sírokat,
Zúgva vonul hegyen, síkon
Áttör zajló hullámokon:
II: Tartsd meg, Isten, szent atyánkat,
Krisztusnak helytartóját! :II
A forró dél, rideg éjszak
Ez imában egyesül csak;
Kivált honunk édes nyelvén
zeng igazán, zeng oszintén:
II: Tartsd meg, Isten, szent atyánkat,
Krisztusnak helytartóját! :II
Mint villámmal egy perc alatt
Messze szárnyal a gondolat,
Szintúgy röpül ajkról ajkra,
várak-, puszták- és falvakra:
II: Tartsd meg, Isten, szent atyánkat,
Krisztusnak helytartóját! :II
Eljut szentek fénykörébe
S leszáll onnét szíveinkbe,
Mint a fölszállt páranedvek
Szomjas földre visszaesnek:
II: Tartsd meg, Isten, szent atyánkat,
Krisztusnak helytartóját! :II
GOTT ERHALTE!
Gott erhalte, Gott
beschütze / unsern Kaiser, unser Land! / Mächtig durch des Glauben Stütze /
führ' Er uns mit weiser Hand! / Lasst uns Seiner Väter Krone / schirmen wider
jeden Feind: / Innig bleibt mit Habsburg Throne / Österreichs Geschick vereint.
/ Fromm und bieder, wahr und offen / lasst für Recht und Pflicht uns stehn, /
lasst, wenn's gilt, mit frohem Hoffen / mutvoll in den Kampf uns gehn! /
Eingedenk der Lorbeerreiser, / die das Heer so oft sich wand, / Gut und Blut für
unsern Kaiser, / Gut und Blut fürs Vaterland! / Was des Bürgers Fleiss
geschaffen, / schütze treu des Kriegers Kraft: / mit des Geistes heitern Waffen
/ siege Kunst und Wissenschaft! / Segen sei dem Land beschieden / und sein Ruhm
dem Segen gleich: / Gottes Sonne strahl' in Frieden / auf ein glücklich
Österreich! / Lasst und fest zusammenhalten: / in der Eintracht liegt die Macht,
/ mit vereinter Kräfte walten / wird das Schwerste leicht vollbracht. / Laß uns,
eins durch Brüderbande, / gleichem Ziel entgegengehn: / Heil dem Kaiser, Heil
dem Lande: / Österreich wird ewig stehn!
L. L. Haschka (1791) és J. G. Seidl
(1854)
TARTSA ISTEN,
ÓVJA ISTEN!
Tartsa Isten, óvja Isten /
Királyunk s a közhazát! / Erőt lelve a szent hitben / Ossza bölcs parancsszavát!
/ Hadd védnünk ős koronáját / Bárhonnét fenyítse vész! / Magyar honnal Habsburg
trónját / Egyesíté égi kéz.
BOLDOGASSZONY ANYÁNK
Boldogasszony
Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk :
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Ó Atya Istennek
kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Nyisd fel az egeket
sok kiáltásunkra,
Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Kegyes szemeiddel
tekints meg népedet,
Segéld meg áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Sírnak és zokognak
árváknak szívei,
Hazánk pusztulásán özvegyek lelkei.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Vedd el
országodról, ezt a sok ínséget,
Melyben torkig úszunk. Ó nyerj békességet.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Irtsd ki, édes
Anyánk, az eretnekséget,
Magyar nemzetedbõl a hitetlenséget.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Hogy mint Isten
Anyját régen tiszteltenek,
Úgy minden magyarok most is dicsérjenek.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Tudod, hogy Szent
István örökségben hagyott,
Szent László király is minket reád bízott.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Sokat Fiad ellen,
megvalljuk, vétettünk,
De könyörögj értünk, s hozzája megtérünk.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Jézus Fiad elõtt
hajts térdet érettünk,
Mert ha nem cselekszel egy lábig elveszünk.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Dicséret, dicsõség
legyen az Atyának,
A te szent Fiadnak s Szentlélek mátkádnak.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
SZENT ISTVÁN KIRÁLYRÚL
Nota: Regnorum Domina etc.
- Ah! hol vagy Magyarok
tündöklő Tsillagja,
- ki voltál valaha Országunk
Istápja.
- Hol vagy István király? téged
Magyar kíván,
- Gyászos öltözetben te előtted
sírván.
- Rólad emlékezvén tsordulnak
könyvei,
- búval harmatoznak szomorú
mezzej,
- lankadnak szüntelen Vitézlő
kezej,
- nem szünnek iszonyú sírástúl
szemej.
- Virágos kert vala híres
Pannónia,
- mely öntöze hiven Szűz MÁRIA.
- Kátholika hitnek bő volt szép
virágja,
- bé homályosodott örvendetes
Napja.
- Áh! melly nagy változás
minden féle Vallás,
- már meg szaporodott sok Lelki
kár-vallás,
- mint rósát a hivség ugy a
Pannoniát
- rontya eretnekség
fonnyaszttya Virágát.
- Kertésze e kertnek István
király vala,
- termesztője ennek ő véle meg
hala,
- Ennek életében élt a Magyar
Ország,
- ő halála után lett holt
eleven ág.
- Előtted könyörgünk bús Magyar
fiaid,
- hozzád folyamodunk árva
maradékid,
- Tekénts István király szomorú
hazádra,
- fordétsd szemeidet régi
Országodra.
- Reménségünk vagyon benned, s
– Máriában,
- mint Magyar hazánk(na)k hiv
Királynéjában,
- Még éltedben ennek minket
ajánlottál,
- és sz: Koronával együtt föl
áldoztál.
- Te hozzád Mária Sz. István
Királlyal,
- Keresztfán érettünk szenvedő
Fiaddal,
- Árva Magyar Ország sírva
fohászkodik,
- néked mint Anyánk(na)k igy
Panaszkodik.
Dőry kéziratos Énekeskönyv
átirata (1763.) (A versszakok kezdőbetűi egy akrosztikont adnak ki: Árvakert.)
|
