V. lecke.

Kérdö névmások. Azon mondakot, melyekre a válasz igen (yes) vagy nem (no), ka(d) kérdö szóval vezetjük be. Az alany ekkor is megelözi az állitmányt. Ka vu esas kontenta? = Vajjon ön elégedett? Yes, me esas kontenta = Igen, én elégedett vagyok. Ka vu venos kun me? = Vajjon ön jön velem? No, me ne venos = Nem, nem fogok jönni. Az egész mondatot a: no; szóval tagadjuk, egy egy mondatrészt a ne tagadó szóval elözünk.

Kérdö és vonatkozó névmások is állhatnak a kérdömondat élén. Qua = ki, aki, amely, quo = mi, ami, qui = kik, mik, quale = milyen, quanta = mennyi, quale = hogyan, quante = mennyire. Quo eventis? = Mi történt? Qua frapis an la pordo? = Ki kopogott az ajton? Qui volas lernar Ido? = Kik akarnak Idot tanulni? Quala esas la vetero? = Milyen az idöjárás? Quale vu standas? = Hogy van Ön? Me dankas, me standas tre bone = Köszönöm, jól vagyok. Quanta dami partoprenis la kongreso? = Hány hölgy vett részt a kongresszuson? (Az ige Idoban tárgyas). Quante bone vu ja skribas e parolas nia linguo! = Milyen jól irja és beszéli ön már a nyelvünket!

Helyhatározói és idöhatározói kérdöszók. Ube = hol, ad ube = hová, de ube = honnan, kande = mikor, de kande = mikortól, til kande = meddig. Kande ed ube vu renkontros lu? = Mikor és hol találkozik ön vele? (Ez az ige a magyartól eltéröen tárgyas). De kande til kande duros la asemblo? = Mikortól meddig fog tartani a gyüles?

Helyhatározói prepoziciók. Gyakoriabbak: a, ad = hoz, hez, nak, nek, (l. részeshatározó), an = közvetlen rajt, nál, nél, apud = mellett, avan = elött, che = nál, nél, (rendesen személynél), cirkum = körül, de = tól, töl, ról, röl, dop = mögött, ek = ból, böl, en = ban, ben, inter = között, proxim = közel, sub = alatt, super = fölött, sur = on, en, ön, rajt, trans = tul.

Ritkábban elöforduló helyhatározói prepoziciók: alonge = hosszában, cis = innen, exter = kivül, for = messze valamitöl, koram = szine elött, jelenlétében, preter = mentében, tra = keresztül, vers = felé, til = -ig, (idöhatározó értelemben is). Ha a szöveg szabatossága követeli, használhatunk kombinált prepoziciókat is: ad-sur = rá, de-sur = róla, ad-sub = alá, de-sub = alóla, ad-super = fölé, de super = felülröl. Magyarban sokszor rag és névutó együtt képezik a határozót, melyet Idoban csak prepozicióval fejezünk ki. Tra la fenestro = Az ablakon kersztül. Más példák: La festo eventis koram granda publiko = Az ünnep(lés) nagy közönség elött történt. La disto inter la du loki esas cirkume 3 kilometri = A távolság a két hely között körülbelül 3 kilométer. Lu recevis Ido-posto de Hispania = Spanyolországból kapott Ido-postát.

Szóképzés. Kétféle természetü szótövet különböztetünk meg: igeit és névszóit. Igeiek: lern-, skrib-, lekt-, stb., névszóiak: garden-, hom-, profesor-, skol-. Az ige tövek -o végzödéssel a cselekvést vagy állapotot jelentik, lerno = tanulás, skribo = irás (nem: irat, ami skriburo), lekto = olvasás, dormo = alvás. Névszói töböl igét csak megfelelö képzövel alkothatunk.

Leggyakoribb utóképzök: -ala = valamire vonatkozó. Skolala = iskolai, centrala = központi, normala = szabványos, ciencala = tudományos, objektala = tárgyi(lagos), kordiala = szivélyes, skribala = irásos, parolala = szóbeli, racionala = észszerü, artificala = mesterséges, kriminala = bünügyi, printempala = tavaszi, somerala = nyári, autunala = öszi, vintrala = téli.

-an- valahova tartozó, skolano vagy skolana = iskolás, (lehet mind fönévi és melléknévi) landana = országbeli, urbano = város(bel)i, vilajano = falubeli, Hungariano, Italiano = (A tulajdonnevek melléknévi származékait is nagy kezdö betüvel irjuk).

-ebl- ható, hetö, komprenebla = érthetö, obliviebla = elfeledhetö, solvebla = megoldható, manjebla = ehetö, kredebla = hihetö, videbla = látható, lektebla = olvasható, lekteble = olvashatóan.

-ig- valamivé tenni, miveltetni, memorigar = emlékeztetni, konocigar = ismertetni, vartigar = váratni, ridigar = nevettetni, varmigar = melegiteni, oldigar = öregiteni, dupo = balek, dupigar = becsapni, facar = csinálni, facigar = csináltatni,

-oz- valamivel ellátott, floroza = virágos, saloza = sós, sangoza = véres, respektoza = tiszteletteljes, furioza = dühös, ornoza = diszes.

-ur- cselekvés eredménye, piktar = festeni, pikturo = festmény, fabrikuro = gyártmány, signatar = aláirni, signaturo = aláirás, brodar = himezni, broduro = himzés, laboruro = munka, konstrukturo = épitmény, solvuro = oldat.

-es- (elvont tulajdonság) az esar lenni ige fönévi alakja és a szenvedö igeragozás képzöje, (l. ott) varmeso = melegség, koldeso = hidegség, perfekteso = tökéletesség, utileso = hasznosság, simpleso = egyszerüség, larjeso = szélesség, alteso = magaság, konvinkeso = meggyözödés, erudeso = müveltség, sincereso = öszinyteség, facileso = könnyüség, rapideso = gyorsaság, lenteso = lassuság.

Elöidejüség (ritkan fordul elö) képzése -ab- szótaggal tórténik. A felételes multon kivül (l. IV, lecke) csak mult idöben -abis, jövöidöben -abos végzödéssel használatos. Se tu lernabus, tu savabus = Ha tanultál volna, tudtál volna. Kande tu pagabos tua debi, tu esos itere felica = Mikor majd kifizetted adósságodat, ismét boldog leszel.

VI. lecke

Ido nyelvtan

Elöszö