Joseph Marie de Maistre

 

 

Szentpétervári esték, 1821

 

Elkényeztetett bennünket a modern filozófia, amely azt prédikálja, hogy az emberi természet jó és a természeti világban minden jól van.

 Elmélkedések Franciahonról 1796

 

A nép jogai a történelem tanúsága szerint nem többek, mint az uralkodó által tett engedmények; míg az uralkodó és az arisztokráciajogai - legalábbis lényegi jogai - nem ismernek kezdetet és szerzőt.

Elmélkedések Franciahonról, 1796

 

Az ember elültethet egy magot, öntözheti a fát, tökéletesítheti ollóval, oltassál, s száz más módon de sohasem gondolhatja, hogy képes volt fát teremteni. Hogyan kép­zelhette, hát hogy képes volt egy alkotmányt teremteni?

Elmélkedések Franciahonról 1796

 

Minden legitim alkotmány elve isteni.

Értekezés a politikai intézmények alkotó elvéről, 1810

 

Egyetlen intézmény sem lehet tartós, amely nem tart em­beremlékezet óta, amelyet emberi elhatározásra és nem

Az isteni fiat!-ra alapoztak.

Értekezés a politikai intézmények alkotóelvéről, 1810

 

Isten magának tartotta fenn a szuverenitás kialakítását, sohasem bízza a többségre urai megválasztását. A nagy történelmi mozgalmakban, amelyek meghatározták a bi­rodalom sorsát, a nép mindig csupán passzív eszköznek bizonyult. A nép sohasem azt éri el, amit akar, mindig csupán elfogadja sorsa alakulását, sohasem tudja alakí­tani azt.

Elmélkedések Franciahonról, 1796

 

Minden szuverenitás természetétől fogva abszolút és oszthatatlan. Korlátozni a szuverenitást annyit tesz, mint lerombolni.

 Tanulmány a szuverenitásról, 1811

 

A szuverenitás… a termeszét alkotójának műve.

Tanulmány a szuverenitásról, 1811

 

 Nem despotikus, mivel abszolút!

Levél, 1813

 

A pápák néha harcoltak monarchák ellen, de a monarchia ellen soha...

A gallikán egyházról, 1820

 

Midőn Luther fennhangon így szólt Németországban: csak azt követelem, hogy észokokkal szolgáljanak nekem, hogy meggyőzzenek és alávetem magam, és amikor maguk a fejedelmek is tapsoltak ennek a szép szofisztikának, nemcsak Luther volt a lázadó, hanem ők is, sőt ők ostobák is voltak, mivel egyetlen szuverenitástól sem követelhető, hogy igazolja magát az alattvalói előtt, máskülönben minden emberi társadalom felbomlik…

Megjegyzések a protestantizmusról, 1798

 

A keleti bölcsek mindent tudtak, anélkül, hogy bármit is vitattak volna, míg a görögök mindenen vitatkoztak és semmit sem tudtak.            

Tanulmány a szuverenitásról, 1811

 

Ha van bizonyosnak mondható dolog a világon, akkor ez, véleményem szerint az, hogy egyáltalán nem a tudo­mány feladata az emberek irányítása. Semmi sem tartozik, ami lényegi az ember életében. Eszünket kellett vesztenünk, hogy azt higgyük: Isten a tudósokra bízta az emberek tanítását. Mindöröktől a papok, a nemesség, az államhivatalnokok feladata, hogy a konzervatív igazság letéteményesei és őrzői legyenek, hogy megtanítsák a népnek, hogy mi a jó és mi a rossz, hogy mi az igaz és mi a hamis az erkölcsi és a szellemi világrendben. A többi embernek nincs joga ezekről a kérdésekről elmélkedni. Megmarad nekik szórakozásképpen a természettudo­mány, így nincs okuk panaszra.

Szentpétervári esték, 1821

 

Minden igazi filozófia Locke elveinek elvetésével kezdődik.

Szentpétervári esték, 1821

 

Késleltetni egy fiatalember fejlődését, ez annyi, mint megóvni őt…    

Megjegyzések a protestantizmusról, 1798

 

Régóta zúg az emberi panaszszó a jó és a rossz evilági elosztása miatt a Gondviselés ellen, de bevallom, hogy ezek az állítólagos nehézségek soha a legkisebb hatással sem voltak rám. Az intuíció bizonyosságával látom - és alázatosán köszönetet mondok ezért a Gondviselésnek -, hogy az emberek tévednek, midőn a rosszak sikereit és a jók szenvedéseit a Gondviselés elleni érvnek tekintik.

Szentpétervári esték, 1821

 

Minden nagyság, minden hatalom, minden szubordiná­ció az ítéletvégrehajtón nyugszik: ő az emberi társada­lom sarkköve és tartóoszlopa. Fosszátok meg a világot e fenséges-felfoghatatlan lénytől: abban a pillanatban a rend helyét a káosz foglalja el, a trónok leomlanak és a társadalom atomjaira bomlik szét. Az Isten, aki a szuverenitás alkotója, a büntetés szerzője is...

Szentpétervári esték, 1821

 

A háború isteni, mert eredményei meghaladják ez emberi értelem felfogóképességét.

Szentpétervári esték, 1821