Louis Gabirel
Ambroise de Bonald
Gondolatok és maximák
(1754-1840)
Az Egyesült Államok kormányzatának kiindulópontja az egyes ember, célja az egyén, minden törvénye emberi alkotás. Ekképp feltartóztathatatlanul halad a felbomlás felé. Nincs egyetlen kitüntetett kultusza, de megtűr minden kultuszt, mivel minddel szemben közömbös, ami annyit tesz, hogy mindet megveti
A hatalom egysége az alkotmányos társadalmak alaptörvénye, míg náluk a hatalmak megosztása az alaptörvény; nincsenek örökletes társadalmi különbségek, csak a gőg filozófiája sugallta egyenlőség. Vallási kultusz, politikai hatalom, társadalmi különbségek minden individuális itt…
A politikai és vallási hatalom teóriája, 1796
Minden partikuláris akarat érvényesülése, minden partikuláris hatalmi érdek szabadsága, ez lenne a tiszta demokrácia, amely még Rousseau szerint sem létezett soha és nem is létezhet sehol.
A politikai és vallási hatalom teóriája, 1796
És a kereskedelem lett a társadalmak egyedüli vallása, mivel a pénz lett az emberek egyetlen istensége…
A politikai és vallási hatalom teóriája, 1796
A filozófia ateizmust prédikált a hatalmasoknak és demokráciát a népnek; megszabadította a vallás eszközétől azokat, akik parancsolásra hivatottak, és a fensőbbség tiszteletétől azokat, akiknek engedelmeskedniük kell. A nemes urakkal elhitette, hogy a vallás csupán a nép számára szükséges; a népet meggyőzte arról, hogy a hatalom csupán a nagyurak számára hasznos... A filozófia a valóságot absztrakciókkal helyettesítette: a nagyurak esetében az értelmet tette a vallás helyébe, a népnél a törvényt a tekintély helyébe; mindenkinél a filozófiai filantrópiát a keresztény caritas helyébe.
A politikai és vallási hatalom teóriája, l796
A nép; az az osztály, amely tisztán mechanikai foglalatosságot űz, a gyermekség állapotában van, csak érzelmei és testi érzékei fejlődtek ki. Szelleme sohasem elég fejlett ahhoz, hogy képes lenne intellektuális ismereteket befogadni. Ezzel csak fölöslegesen terhelnénk: a nép értelmét érzelmek helyettesítik, az érzelmeket pedig irányítani és nem felvilágosítani kell; a szívnek parancsolni kell, s nem érvelni, mint a szellemnek.
A társadalmi nevelés teóriája, 183?
A múlt század legnagyobb tévedése, hogy a közoktatást fontosabbnak tartotta, mint a népnevelést, hogy morálról beszél azoknak, akiknek csak a dogmát kell elfogadniuk, az emberi jogokról azoknak, akiknek csak társadalmi kötelességeket kell ismerniük.
Az előítéletekről, cikk, 1810. 10. 7.
Egy jól megalkotott államban az uralkodónak nincs szüksége tehetségre, csak erényre, a hagyományos családi, politikai és vallási törvények tiszteletére. A nagy tehetségek, kevés kivétellel, inkább veszedelmesek, mint hasznosak e helyen, mivel a tehetség tenni akar, míg egy régi jó alkotmánnyal bíró államban csak fenntartani kell, s tenni annyit tesz, mint forradalmasítani.
Elemző tanulmány a társadalmi rend természetes törvényeiről, 1800
Minden, ami érvényes módon van, abból származik, ami emberemlékezet óta volt.
Elemző tanulmány a társadalmi rend természetes törvényeiről, 1800
A politikai hatalom, miként a családfő hatalma, egyedül Istennek van alárendelve, és független a társadalom tagjai, vagy a családtagok emberi viszonylataitól....
Ősi törvényhozás, 1802
A politikai hatalomnak közbűntényként, sőt állam elleni vétségként kell megbüntetnie minden olyan cselekedetet, amely a vallási kultusz rendjét sérti…
Ősi törvényhozás, 1802
Minden (...) kormányzat elsőleges kötelezettségé, hogy biztosítsa a jók békéjét azáltal, hogy hadat üzen a rosszaknak; az a kormányzat, mely kegyelmet gyakorol a rosszakkal szemben, a jókkal kegyetlen... Ha a kormányzatot megzavarják a megbocsátásról szóló hamis humanista eszmék, amelyeket századunk oly szívesen istenít, s kegyesnek bizonyul a gondolati vétségekkel szemben, akkor már elkésett az ezekből születő kézzelfoghatóan bűnös tettek megtorlásával.
Politikai elmélkedések az Evangélium alapján, 1830
Az emberáldozat félelmetes-fenséges eszméje minden vallási kultusz alapja, minden társadalom, minden politikai intézmény támasza, amely elfojtja a természet hangját és az ember természetes borzadását, amely mindén korban és népnél megtalálható misztikus erő... azon társadalmak, amelyek nem ismerik el az emberek feláldozásának szükségességét, nem ismernek igazi erkölcsiséget sem...
Filozófiai kutatások, 1826
A régi francia monarchia három tulajdonos osztályt ismert: a királyt, a klérust és a nemességet, azaz a királyi, a papi és a katonai hivatásrendet, melynek megfelelt a világi hatalom egységessége, a vallási hatalom egyetemessége és a társadalmi hatalom öröklétessége. A társadalom többi részét a nemesség képviselte, lévén hogy a társadalom többi részének nem volt társadalmi tulajdona (csak személyi tulajdona). Íme a feudális rendszer.... az uralkodás kötelességének kikötésével teszi tulajdonossá a királyt;... a vallás papjait azzal a feltétellel látja el tulajdonnal, hogy az emberek romlott vágyait visszaszorítsák;... a közhatalom képviselőinek tulajdonát azon kötelesség teljesítéséhez köti, hogy ezen romlott akaratok külső megnyilvánulásait elfojtsák.
A politikái és vallási hatalom teóriája, 1796
|
|
