Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

                                 Louis Gabirel Ambroise de Bonald

              

               Gondolatok és maximák

                              (1754-1840)

 

 

 

Az Egyesült Államok kormányzatának kiindulópontja az egyes ember, célja az egyén, minden törvénye emberi alkotás. Ekképp feltartóztathatatlanul halad a felbomlás felé. Nincs egyetlen kitüntetett kultusza, de megtűr minden kultuszt, mivel minddel szemben közömbös, ami annyit tesz, hogy mindet megveti

A hatalom egysége az alkotmányos társadalmak alap­törvénye, míg náluk a hatalmak megosztása az alaptör­vény; nincsenek örökletes társadalmi különbségek, csak a gőg filozófiája sugallta egyenlőség. Vallási kultusz, po­litikai hatalom, társadalmi különbségek minden individuális itt…

A politikai és vallási hatalom teóriája, 1796

 

Minden partikuláris akarat érvényesülése, minden par­tikuláris hatalmi érdek szabadsága, ez lenne a tiszta de­mokrácia, amely még Rousseau szerint sem létezett soha és nem is létezhet sehol.

A politikai és vallási hatalom teóriája, 1796

 

És a kereskedelem lett a társadalmak egyedüli vallása, mivel a pénz lett az emberek egyetlen istensége…

A politikai és vallási hatalom teóriája, 1796

 

A filozófia ateizmust prédikált a hatalmasoknak és de­mokráciát a népnek; megszabadította a vallás eszközétől azokat, akik parancsolásra hivatottak, és a fensőbbség tiszteletétől azokat, akiknek engedelmeskedniük kell. A nemes urakkal elhitette, hogy a vallás csupán a nép szá­mára szükséges; a népet meggyőzte arról, hogy a hata­lom csupán a nagyurak számára hasznos... A filozófia a valóságot absztrakciókkal helyettesítette: a nagyurak esetében az értelmet tette a vallás helyébe, a népnél a törvényt a tekintély helyébe; mindenkinél a filozófiai filantrópiát a keresztény caritas helyébe.

              A politikai és vallási hatalom teóriája, l796

 

A nép; az az osztály, amely tisztán mechanikai foglala­tosságot űz, a gyermekség állapotában van, csak érzel­mei és testi érzékei fejlődtek ki. Szelleme sohasem elég fejlett ahhoz, hogy képes lenne intellektuális ismereteket befogadni. Ezzel csak fölöslegesen terhelnénk: a nép ér­telmét érzelmek helyettesítik, az érzelmeket pedig irá­nyítani és nem felvilágosítani kell; a szívnek parancsolni kell, s nem érvelni, mint a szellemnek.

              A társadalmi nevelés teóriája, 183?

 

A múlt század legnagyobb tévedése, hogy a közoktatást fontosabbnak tartotta, mint a népnevelést, hogy morálról beszél azoknak, akiknek csak a dogmát kell elfogadniuk, az emberi jogokról azoknak, akiknek csak társadalmi kö­telességeket kell ismerniük.       

              Az előítéletekről, cikk, 1810. 10. 7.

 

Egy jól megalkotott államban az uralkodónak nincs szüksége tehetségre, csak erényre, a hagyományos csa­ládi, politikai és vallási törvények tiszteletére. A nagy tehetségek, kevés kivétellel, inkább veszedelmesek, mint hasznosak e helyen, mivel a tehetség tenni akar, míg egy régi jó alkotmánnyal bíró államban csak fenntartani kell, s tenni annyit tesz, mint forradalmasítani.

     Elemző tanulmány a társadalmi rend természetes törvényeiről, 1800

 

Minden, ami érvényes módon van, abból származik, ami emberemlékezet óta volt.         

     Elemző tanulmány a társadalmi rend természetes törvényeiről, 1800

 

A politikai hatalom, miként a családfő hatalma, egyedül Istennek van alárendelve, és független a társadalom tag­jai, vagy a családtagok emberi viszonylataitól....                       

              Ősi törvényhozás, 1802

 

A politikai hatalomnak közbűntényként, sőt állam elleni vétségként kell megbüntetnie minden olyan cselekede­tet, amely a vallási kultusz rendjét sérti…

              Ősi törvényhozás, 1802

 

Minden (...) kormányzat elsőleges kötelezettségé, hogy biztosítsa a jók békéjét azáltal, hogy hadat üzen a rosszaknak; az a kormányzat, mely kegyelmet gyakorol a rosszakkal szemben, a jókkal kegyetlen... Ha a kormányzatot megzavarják a megbocsátásról szóló hamis huma­nista eszmék, amelyeket századunk oly szívesen istenít, s kegyesnek bizonyul a gondolati vétségekkel szemben, akkor már elkésett az ezekből születő kézzelfoghatóan bűnös tettek megtorlásával.   

Politikai elmélkedések az Evangélium alapján, 1830

 

Az emberáldozat félelmetes-fenséges eszméje minden vallási kultusz alapja, minden társadalom, minden poli­tikai intézmény támasza, amely elfojtja a természet hangját és az ember természetes borzadását, amely mindén korban és népnél megtalálható misztikus erő... azon társadalmak, amelyek nem ismerik el az emberek feláldozásának szükségességét, nem ismernek igazi erkölcsiséget sem...

 Filozófiai kutatások, 1826

 

A régi francia monarchia három tulajdonos osztályt ismert: a királyt, a klérust és a nemességet, azaz a királyi, a papi és a katonai hivatásrendet, melynek megfelelt a világi hatalom egységessége, a vallási hatalom egyetemessége és a társadalmi hatalom öröklétessége. A társadalom többi részét a nemesség képviselte, lévén hogy a társadalom többi részének nem volt társadalmi tulajdona (csak személyi tulajdona). Íme a feudális rendszer.... az uralkodás kötelességének kikötésével teszi tulajdonossá a királyt;... a vallás papjait azzal a feltétellel látja el tulajdonnal, hogy az emberek romlott vágyait visszaszorítsák;... a közhatalom képviselőinek tulajdonát azon köte­lesség teljesítéséhez köti, hogy ezen romlott akaratok külső megnyilvánulásait elfojtsák.

A politikái és vallási hatalom teóriája, 1796