Bački Maglić |
L. Bulkeszi |
Bački Monotor |
L. Monostorszeg |
Bački Petrovac |
L. Petrőc |
Bački Sokolac |
(korábban Cserepes, Bácsandrásszállás) Helység Topolya községben. Lakos 1910: ; 1991: 497 (452 |
szerb, 12 jugoszláv, 11 magyar). |
Bački Vinogradi |
L. Királyhalma |
Bačko Dobro Polje |
L. Újkér |
Bačko Duanovo |
L. Dusanovó |
Bačko Gradite |
L. Bácsföldvár |
Bačko Novo Selo |
L. Bácsújlak |
Bačko Petrovo Selo |
L. Péterréve |
Bács |
(= Bač) Az azonos nevű község székhelye a Mosztonga partján. Lakos 1921: 4.188; 1948: 5.158; 1971: |
5.927; 1981: 5961; 1991: 6046 (502 magyar). Mezőgazdasági birtok, kendergyár, malomipar, |
vendéglátóipar, vadászat. Középkori várát a kalocsai érsek építtette 1338-13442 között. A |
Rákóczi-szabadságharc alatt 1703-ban nagy része megrongálódott. |
Bács község |
Bács (= Bač), Bačko Novo Selo, Bođani, Vajska, Plavna és Selenča helységeket magába foglaló |
közigazgatási egység Dél-Bácskában. Lakos 1991: 17.249 (1225 magyar). |
Bács-Bodrog vármegye |
A történelmi Magyarország egyik vármegyéje a Duna-Tisza közének déli részén. Területe 8834 km2 volt |
632.560 lakossal, ebből a trianoni határon belül maradt 1547 km2 (17,5%) 95.852 lakossal. |
Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat |
1883. V. 11-én alakult Zomborban. |
Első - Előző - Következő - Utolsó
Vissza:
Magyarok a Vajdaságban > Lexikon -
Lexikon betűrendi kapcsolótábla