Ágoston András Horn Gyulának, 1995. IX. 27.
Horn Gyula, Magyarország Miniszterelnöke, Budapest
Nagyrabecsült Miniszterelnök Úr!
A magyar kormány történelmi döntés előtt áll. Vagy segíti a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit, vagy vállalja a részfelelősséget beolvadásáért, szétszóródásáért. Ettől a döntéstől függ az is, hogy önálló politikai szubjektivitással rendelkező kisebbségi közösséggé válnak-e a vajdasági magyarok, s hozzájárulhatnak-e a Ká
rpát-medencében élő magyarság határmódosítás nélküli politikai integrációjához, vagy megmaradnak másodrangú népelemnek. Politikailag artikulálatlan tömegnek, melynek ügyeit azok intézik, akik nem tőle kaptak politikai megbízatást.A VMDK-nak van olyan autonómiakoncepciója, amely politikailag legitim és megvalósítását el lehet kezdeni. Ebben a perszonális autonómia modellje:
- felöleli a tömb-, a sziget- és a szórványmagyarságot is,
- kiterjed az oktatásra, a művelődésre és a tájékoztatásra, azokra a tevékenységekre tehát, amelyek közvetlenül kihatnak a vajdaság
i magyarság önazonosságának megőrzésére,- olyan választási mechanizmust irányoz elő, amely lehetővé teszi a többpártrendszer elveinek érvényesítését a vajdasági magyarságon belül. Azt, hogy a vajdasági magyarok ügyeit olyan politikusok intézzék, akik neki
, nem pedig a szerb hatalomnak tartoznak politikai felelősséggel,- nem tesz szükségessé semmilyen területi elhatárolódást.
A VMDK autonómiakoncepciója nem sérti a szerb államérdekeket.
Ezt koncepciót jelenleg csak a VMDK szorgalmazza. A restaurációs ellen
zék, a rendszerváltás előtti magyar politikai tisztségviselők ma is igen befolyásos csoportosulása és a VMSZ ellenzi az autonómiát. Ők, az elmúlt időszakhoz hasonlóan, most is arra törekednek, hogy politikai közvetítőként ékelődjenek be a szerb és a magyar politikai elit közé. Készek arra, hogy kiszolgálják mind a szerb, mind pedig a magyar politikai elitet, akár a vajdasági magyarság egészének rovására is. Szolgálataik fejében politikai és gazdasági privilégiumokat kérnek. Elsősorban a vajdasági magyarok feletti politikai dominációt. Természetesen a választásokban való megmérettetés kötelezettsége nélkül. Képviselőik, közbenjárást igényelve, máris megjelennek például a HTMH-nál, de egyes minisztériumokban is, olyan gazdasági ügyek elintézését kérve, amelyekben hazai partnereikkel együtt személyesen is érdekeltek.A VMDK és a restaurációs ellenzék, valamint a VMSZ által képviselt stratégiai célkitűzések közötti ellentétek az autonómia-vitában csúcsosodnak ki. Nem a vajdasági magyarság megosztott tehát, mint
ahogy azt a VMDK politikai ellenfelei hirdetik, hanem a vajdasági magyar politikai elit. A vajdasági magyarok több mint nyolcvan százaléka autonómiát akar.Ez a törekvés az, amit a magyar kormány a gyakorlatban nem támogat, a HTMH pedig ellenez. Igaz, a HTMH meghagyta a VMSZ-nek, hogy az dolgozzon ki még egy autonómiakoncepciót (a VMSZ Hódi Sándor által vezetett szárnya megtartotta az általa kidolgozott, gyakorlatilag alkalmazhatatlan autonómiatervezetet), de ez nem más, mint porhintés. A cél az, hogy a koncepciók inflációja devalválja magát az autonómia eszméjét.
Ha most, amikor a szerbiai kisebbségek ügye napirendre kerül, a magyar kormány vállalná a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseinek nemzetközi képviseletét, tárgytalanná válna a VMDK és a VMSZ, valamint a restaurációs ellenzék jelenlegi szembenállása.
A szerb menekültek befogadása megtörtént, szervezett letelepítésük folyamatban van. Ezért a vajdasági magyarság nem tud sokáig várni. Egzisztenciális gondokkal küszködve még reménykedik, de az autonómia távoli kö
dökbe vesző képe nem elég ahhoz, hogy közösségként megmaradjon. Arra lenne szükség, hogy a magyar kormány demokratikus, célratörő nemzetközi tevékenységgel, azokkal, akik ezt a küzdelmet Vajdaságban vállalni tudják, megkísérelje autonómiánk kieszközlését. Tudjuk, Magyarország nem nagyhatalom, lehetőségei végesek. De ha sikerül elérnünk, hogy a vajdasági magyarság kérdése napirendre kerüljön, akkor célt érhetünk.Nagyrabecsült Miniszterelnök Úr!
Az, hogy Magyarország bejusson az Európai Unióba, a Kárpát-mede
ncében élő magyarságnak közös érdeke. Ha a magyar kormány a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit ezen az úton akadálynak tartja, mi ezt fájó szívvel tudomásul vesszük. Ha így van, ezt a kormánynak nyíltan meg kell mondania. Kétségek között vergődni mindennél rosszabb. A vajdasági magyarságnak joga van tudni, hogy a magyar kormány tudja-e a gyakorlatban is vállalni és támogatni autonómiatörekvéseit.Abban a reményben, hogy az Ön és a Magyar Kormány választása az autonómiatörekvések támogatására esik, nagyrabecsüléssel, Ágoston András, a VMDK elnöke
Óbecse, 1995. szeptember 27-én