Ha az MVSZ vállalja a lobbizást a romániai és a szerbiai magyarok ügyében, ezt mi előrelépésnek tartjuk a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjának megteremtése felé. Ezt az integrációt, melynek tartalma a Magyarország EU tagságáért, valamint a kisebbségek autonómiatörekvéseinek megvalósításáért folytatott közös politikai küzdelem, jó eszköznek látjuk a trianoni trauma távlatokat nyitó feloldásában. De ennél ne álljunk meg!

A VMDK már 1992-ben kezdeményezte, hogy az MVSZ a már kitűzött feladatokon kívül, vállalja a kisebbségek és az anyaország politikai szövetségének szerepét, s ami ezzel jár, a kisebbségi ügyekben való nemzetközi politikai fellépést is. Örömmel látjuk, hogy most erre is van lehetőség.

Most a vajdasági magyarságnak esélye van arra, hogy megvalósíthassa autonómiatörekvéseit, de egyben szembekerült a szerb menekültek letelepítésének veszélyével is. Az autonómia a megmaradást, a betelepítés autonómia nélkül az atomizálódást, a beolvadást és a szétszóródást jelenti. Ebben a történelmi helyzetben elsősorban magyar-szerb kormányközi tárgyalásokat várunk, de sokat segíthetne a politikai szerepet vállaló MVSZ is.

Amennyiben Ön is egyetért az MVSZ politikai szerepvállalásával, arra kérem, járuljon hozzá, hogy az MVSZ Elnöksége kibővített ülésén vitassa meg az ezzel összefüggő tennivalókat. Hasznos lenne, ha ezen az összejövetelen részt vennének a legitim kisebbségi szervezetek, meg a magyar politikai pártok képviselői is. Bízom benne, hogy autonómiatörekvéseink nemzetközi megjelenítésével az MVSZ nagyban hozzájárulhatna azok megvalósításához.

Bizonyára Ön is tudja, hogy a VMDK-nak nem az MVSZ-el van baja, hanem annak két vezetőjével. Súlyos etikai kifogásaink vannak, Csoóri Sándor és Hódi Sándor ellen. Ők akkor nem közvetítették ki a vajdasági magyarságnak érkezett segélyeket amikor annak erre a legnagyobb szüksége lett volna.

De a megmaradás parancsa erősebb, mint az etikai meggondolások! Ezért szorgalmazzuk az MVSZ nyílt politikai szerepvállalását.