Köszönöm értesítését, miszerint a Határon Túli Kisebbségi Konzultatív Bizottság találkozni kíván a többi között a VMDK-val is, hogy tájékozódjon a vajdasági magyarság helyzetéről. Jelentem, hogy a VMDK küldöttsége, Ágoston András, Vékás János és dr. Páll Sándor 1995. február 1-én 09,30 órakor szívesen részt vesznek a megbeszéléseken.

Amióta a néhai Antall József politikai konzultációra hívta össze a magyar vezetőket, a február elsejei tanácskozás lesz az első olyan próbálkozás, amelynek véleményünk szerint az egyetemes magyarság számára is van jelentősége. Akkor Antall József azt mutatta meg, hogy az egyetemes magyarságban gondolkozik, most az bizonyosodhat be, hogy a magyar politikai vezetés a gyakorlatban tud egységes álláspontot kialakítani a vajdasági magyar népcsoport autonómiatörekvéseivel kapcsolatban.

A VMDK véleménye szerint a VMSZ egy kívülről kezdeményezett és kívülről fenntartott szervezet amelynek az a funkciója, hogy néhány vezető hazai maffiagazdálkodáshoz idomult üzleti vállalkozásaihoz adja meg a hátteret. Politikai funkciója az, hogy alálicitáljon a VMDK autonómiakoncepciójának. A VMDK számára ez a szervezet csak akkor lesz politikai ellenfél, ha anyagilag és politikailag kompromittált vezetői az első soronkövetkező választásokon jelöltként kívánnak megjelenni. Ez azonban nem valószínű, hisz ők is tudják, számukra a nyilvános megmérettetéssel járó kemény politikai harc, inkább káros lenne mint hasznos.

Meg kell mondanom, újólag hiányolom: ha már egy politikai legitimitással nem rendelkező szervezetet is bevonnak ezekbe a fontos megbeszélésekbe, akkor mindenképpen ott a helye a restaurációs ellenzék vezetőjének Major Nándornak is. Nemcsak azért, mert ő most már a nyilvánosság előtt is vállalja ezt a szerepet, hanem azért is, mert a tömörülés, amely az egypártrendszerben tisztségeket betöltő magyar politikusokból áll, az utóbbi időben olyan jelentős anyagi és politikai támogatásban részesül a HTMH részéről, amely ennek az autonómiaellenes csoportosulásnak fontos pozíciót biztosít a vajdasági magyar politikai színtéren.

A lényeg tehát az, hogy teljes képet a vajdasági magyarság helyzetéről csak akkor lehet kialakítani, ha mindhárom működő politikai irányzat tevékenységét megvizsgáljuk. Csak ilyen felállásban látom értelmét a sajtóértekezletnek is.

- el lehet-e érni, hogy az állami szervek, így a HTMH is, ne a gyanús hátterű magánvállalkozások üzleti ügyeit menedzselje (mint például a VMSZ által szorgalmazott vegyes bank), hanem olyan gazdasági koncepciót igyekezzenek kidolgozni, amely az embargó megszűnte után a magyarországi befektetőknek biztonságos körülményeket teremt, minél több új munkahely megnyitására, a magyarlakta vidékeken. Ezzel összefüggésben a VMDK a befektetések biztonságát és a kettős adóztatás elkerülését, valamint az egyeztetett vámpolitikát célzó kétoldalú államközi megállapodások mielőbbi megkötését elsődleges fontosságú feladatnak látja.

- tudnak-e a magyar parlamenti pártok és a kormány anyagi és politikai támogatást nyújtani a VMDK korszerűsített autonómiakoncepciójának megfelelő bemutatásához a nemzetközi politikai színtéren.