Ágoston András, a VMDK elnöke a szervezet elnökségének határozata alapján az alábbi levéllel fordult a párizsi békeértekezlet résztvevőihez:

Most, amikor Önök véget vetnek egy véres, etnikai indíttatású polgárháborúnak, a demokratikus megoldások sorában szembetalálják magukat a volt Jugoszlávia területén élő kisebbségek nyílt és megoldatlan kérdésével. Tartós béke csak a demokráciában jöhet létre. A kisebbségek nyílt és megoldatlan helyzetének rendezése nélkül ebben a régióban nem kerülhet sor demokratikus átalakulásra.

A szerbiai őshonos magyarság kezdettől fogva ellenzi a polgárháborút. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének felszólítására a szerbiai magyarok tömegesen tagadták meg az erőszakos mozgósítási parancs végrehajtását, s nem vettek részt a háborúban. A szerb kormány feleletként lélektani hadviselést kezdett a magyar kisebbség ellen, és megindította a szerb menekültek letelepítését a magyartöbbségű községekbe és településekre. Az elmúlt években mintegy 30-35 ezer magyar hagyta el Szerbiát, s helyükbe mintegy 40 ezer szerb menekült települt be. A szerbiai magyarlakta területek etnikai összetétele ezzel drasztikusan és tartósan megváltozott. Szerencsétlenségünkre, az etnikai összetétel megbontását a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének tiltakozása ellenére segíti az ENSZ menekültügy Főbiztossága is.

Ilyen körülmények között a megmaradt mintegy 300 ezer szerbiai magyar csak a Magyar Autonómia keretei között őrizheti meg nemzeti identitását.

A szerbiai magyarságnak van politikailag hiteles, megvalósításra alkalmas, négy választáson megerősített autonómiamodellje.

Amint ez a mellékelt dokumentumból kitűnik, területi autonómiát követelünk a még megmaradt magyar többségű községeknek. A modell domináns eleme azonban a perszonális autonómia. Ez nem követel területi elhatárolódást, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az identitás megőrzése szempontjából fontos kérdésekben, mint amilyen az oktatás és a művelődés, a kisebbség által a többpártrendszer elveinek megfelelő eljárásban megválasztott képviselők és az általuk létrehozott szervek önállóan döntenek.

Meggyőződésünk, hogy a szerbiai magyarság autonómiatörekvéseinek megvalósításával nemcsak identitásának megőrzését biztosíthatjuk, hanem hozzájárulhatunk a szerbiai társadalomban demokratizációs folyamatok felerősítéséhez is. Ha a békekötés után megvalósul a menekültek visszatérése, a perszonális autonómia általunk szorgalmazott modellje hozzásegíthet a volt Jugoszlávia területén élő nemzetek demokratikus megbékéléséhez is.

Abban a reményben, hogy a Párizsi Békeértekezlet eredményes lesz és sor kerül a volt Jugoszlávia területén élő kisebbségek helyzetének nyílt és megoldatlan helyzetének rendezésére, tisztelettel: