Csorba Béla ismert vajdasági költő, író és néprajzkutató ellenzékiként már a pártállamban magára vonta a kultúrát irányító tisztségviselők figyelmét és haragját.

Még 1989-ben egyik szervezője volt annak a magyar iskolák érdekében kezdett aláírásgyűjtő akciónak, amely a pártállamban a legnagyobb magyar jellegű politikai megmozdulásként vált előfutárává a vajdasági magyarság politikai öntudatra ébredésének.

Mint a VMDK alapító tagja Csorba Béla az etnikai indíttatású polgárháború folyamán, széleskörű politikai, kulturális és emberjogi tevékenységével jelentősen hozzájárult a vajdasági magyarság önvédelmi mechanizmusainak megteremtéséhez és nagy személyes bátorságot tanúsítva, saját példáján bizonyította, hogy a legnehezebb körülmények között is van értelme az erkölcsileg és politikailag megalapozott szembenállásnak.

Nyilvános fellépéseivel, írásaival, a polgárháborút megelőző hónapokban részt vett az 1944/45-ös tömeggyilkosságokkal összefüggő VMDK álláspont nyilvános bemutatásában és a követelés ellen indított politikai és sajtókampány semlegesítésében.

Nevéhez fűződik a temerini tájjelegű múzeum megőrzése érdekében szervezett 11 napig tartó nyilvános ülősztrájk megszervezése 1991 nyarán, amikor már folyt a háború. Ennek során került sor először a VMDK és a hatalom összecsapására, amelyből a szervezett küzdelmet folytató temerini polgárok és VMDK kerültek ki győztesként. Ez a sztrájk jelentős azért is, mert akkor történt meg először, hogy szerb entellektüelek magyar ügyet támogattak. Igaz ilyesmire azóta sem volt példa, de még lehet, lennie kell.

Mivel nem akart résztvenni a polgárháborúban, az erőszakos mozgósítások idején nem tett eleget a behívó parancsnak. A hosszú bujkálást követően letartóztatták, ennek ellenére nem tört meg. Az ő jó példáját követve a vajdasági magyarok ezrei tagadták meg a háborúban való részvételt. Miután a magyar és a nemzetközi közvélemény tiltakozásának hatására kiengedték, Vajdaságszerte arra buzdított, hogy a magyarok álljanak ellen az erőszakos mozgósításoknak, ne hagyják magukat a vágóhídra hurcolni.

A VMDK Emberjogi Bizottságának az élén, állandó küzdelmet folytatott a szerb hatalom katonai és más állami szerveivel, az erőszakosan mozgósított vagy bebörtönzött tartalékosok kiszabadításáért.

Ezerkilencszáz kilencvenhárom januárjában megszervezte a szülők nyilvános tiltakozását, mellyel sikerült megakadályozni, hogy az egyik temerini magyar iskolába erőszakkal menekülteket telepítsenek. Hasonló, sikeres akciót szervezett 1994 októberében a temerini Kókai Imre iskola miniszteri rendeletre megkísérelt erőszakos kétnyelvűsítése ellen.

Alkotókészségét a személyére és a vajdasági magyarságra nehezedő politikai nyomás sem törte meg. Egyike volt azoknak akik napról-napra részt vettek a VMDK védelmi politikájának kidolgozásában és érvényesítésében. Nagyban hozzájárult a stratégiailag fontos VMDK dokumentumok kidolgozásához. Képviselőként Kis-Jugoszlávia Képviselőházában járult hozzá a VMDK politikájának bemutatásához, elfogadtatásához. Mint a jugoszláv parlament emberi jogi bizottságának tagja fellépett a herkócai etnikai tisztogatások ellen, és támogatta a vonatból elrabolt szandzsáki muzulmánok ügyének tisztázását.

A VMDK Elnökségének véleménye szerint Csorba Béla a vajdasági magyarság érdekében folytatott széleskörű tevékenységével alapján méltó a Kisebbségekért Díj-ra.