Ágoston András felszólalása a budapesti autonómiatanácskozáson, 1995. XI. 9-10.
Tisztelt jelenlevők, kedves barátaim!
A Kárpát-medencében élő magyarság közös érdeke, hogy Magyarország mielőbb bejusson az Európai Unióba a magyar kisebbségek pedig megvalós
ítsák autonómiájukat, amely közjogi keretet adhat nemzeti identitásuk megőrzéséhez.A jugoszláv békefolyamat jelenlegi szakaszában a vajdasági magyarok helyzetének rendezése is kézzel fogható közelségbe került. A VMDK önálló politikai küzdelmet folytat az
autonómia megvalósítására, de arra is szükség van, hogy a magyarországi politikai elit, elsősorban a kormány és a parlamenti pártok támogassák és képviseljék a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit. E törekvések lényege, hogy:1. A vajdasági magyarság
maga válassza meg vezetőit, s ezzel politikai jogalanyiságot szerezzen (a választásokon egyenrangúan vesznek részt a tömbben, a szigeteken és a szórványban élő, érdekelt magyar polgárok is).2. A nemzeti önazonosság megőrzése szempontjából fontos közinté
zmények a magyarok által a többpártrendszer elvei alapján választott képviseleti szerv irányítása alá kerüljenek.3. A magyar közintézmények részesüljenek a megfelelő szerb közintézményekkel azonos állami támogatá
sban.4. A bilaterális megállapodás útján kialakított, jogrendszerbe beágyazott autonómiamodell stabilitását szavatol
ják megfelelő nemzetközi illetve államközi aktusok is.A VMDK abból indul ki, hogy a vajdasági magyarok mintegy 55 százalékát felölelő területi autonómia önmag
ában nem elégendő vajdasági magyarság önazonosságának megőrzésére. Részben, mert nem veszi figyelembe a sziget- és a szórványmagyarságot. Másrészt, mert az 1991. évi népszámlálás alapján a területi autonómia által felölelt községekben a magyarok aránya mindössze 65 százalék. A szerb menekültek betelepítése után az eddigi hét magyartöbbségű község közül akár három is elvesztheti ezt a státusát.Vajdaságban csak a VMDK-nak van politikailag legitim, az európai demokrácia mércéivel mérhető, a békef
olyamat irányítóival is ismertetett autonómiakoncepciója, amelynek megvalósítását el lehet kezdeni. A VMDK-modell a területi autonómiánál többet akar. Ezért teszi dominánssá a perszonális autonómiát, amely:- felöleli a tömb-, a sziget- és a szórványmagyarságot is, s ezzel politikai szubjektummá teszi a vajdasági magyarság egészét
- kiterjed az oktatásra, a művelődésre és a tájékoztatásra, azokra a tevékenységekre tehát, amelyek közvetlenül kihatnak a vajdasági magyarság önazonosságának me
gőrzésére,- olyan választási mechanizmust irányoz elő, amely lehetővé teszi a többpártrendszer
elveinek érvényesítését a vajdasági magyarságon belül. Azt, hogy a vajdasági magyarok ügyeit olyan politikusok intézzék, akik neki, nem pedig a szerb hatalomnak tartoznak politikai felelősséggel.A perszonális autonómia megvalósítása nélkülözhetetlen, de
nem jelenti azt, hogy a magyar többségű községek számára nincs szükség területi autonómiára.A VMDK autonómiakoncepciójának a területi autonómiát felölelő modellje:
- lehetőséget ad a magyartöbbségű - különleges státusú községek összevonására, a Magyar Au
tonóm Körzet létrehozatalára- a nem magyar többségű községekben és az ezekhez tartozó településeken biztosítja a nyelvhasználat jogát és a közigazgatásban, valamint az igazságszolgá
ltatásban való arányos részvételt- megoldást ad a magyarok és a szerbek együttes döntéshozatalára az önkormányzatokban, valamint a Magyar Autonóm Körzet szerveiben.
A VMDK autonómiakoncepciója demokratikus úton megvalósítható, nem sérti a szerb államérdekeket.