Ágoston András: Nyilatkozat Orosz Ibolyának, Szabad Hét Nap, 1995. IV. 4.
1. Ami a kérdés első felét illeti: a magyar iskolahálózat létrehozatala a VMDK véleménye szerint része az autonómiának, s feltétele a megmaradásunknak. Mi elfogadjuk Ágoston Mihály és Tóth Lajos állásfoglalását, s elvetjük azt amit Horváth Mátyás és Sátai Pál mondanak és tesznek. Jellemző, hogy pont Szabadkán, ahol lépni tudnánk, Kasza József a szerb hatalom részéről legjobban megszorítható községi elnök politikai akadályokat gördít
az öt magyar iskola létrehozatala elé.A VMDK autonómiakoncepcióját megismerhette a közvélemény. Benne a személyi elvű kisebbségi önkormányzatnak három okból kifolyólag adunk előnyt.
Az első a területi autonómia bizonytalansága. Ha ugyanis a tanácsnokok, vagy egy egész szervezet, mint ahogy ezt most a VMSZ teszi, hátat fordítva a vajdasági magyarság érdekeinek összefog a szerb pártokkal, a magyar többségű községekben sem jöhet létre magyar önkormányzat. Egy önkormányzat ugyanis nem attól magyar, hogy Kasz
a Józsefnek hívják a községi elnököt, hanem attól, hogy az egész vajdasági magyarság érdekeit tartja szem előtt.Másodszor, a személyi elvű kisebbségi önkormányzat, a perszonális autonómia szerveit maguk a magyarok választhatják meg, s a megválasztott tisztségviselők magának a vajdasági magyarságnak, s nem a szerb hatalomnak tartoznak politikai felelősséggel. Ebből kifolyólag a perszonális autonómia az a forma, amely az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás, tehát az identitásunk megőrzése szempontjából fo
ntos tevékenységekben döntési, s ezáltal politikai önállóságot biztosít a vajdasági magyarságnak.Végül, s ez univerzális értéke a perszonális autonómia koncepciójának, a modell keretet ad a magyarságon belüli pluralizmusnak. Ez azért fontos, mert így a vil
ágban elfogadott demokratikus elvekkel összhangban, az eszmei sokszínűséget is figyelembe véve tudjuk kifejezni a vajdasági magyarság alapérdekeit.A háromlépcsős autonómia koncepciója eleve magában foglalja a fokozatosság elvét. Eddig a formák közötti rangsort nem tudtuk felállítani. Most pótoltuk a hiányt és a felsoroltakból kiindulva a perszonális autonómiának adtunk előnyt.
2. Napi kapcsolatban vagyok a vajdasági magyarokkal. Egyértelmű tapasztalatom az, hogy felfogták: autonómia nélkül akár már rövid távon is elveszünk. Az autonómia ellenes sajtómegnyilvánulások, s a magyarság megoszlásáról szóló mesék zavarják őket, de nem annyira, hogy elvesszék józan ítélőképességüket. Felfogták, hogy Magyarországon is vannak politikai érdekellentétek. Ebből kifo
lyólag ott sem támogatja mindenki autonómiakoncepciónkat. De mint Toldiban, a vajdasági magyarságban is ott lappang a nemes dac: ha nő a veszély, nő a bátorsága.Tudja a vajdasági magyar, hogy külföldön is kilincselnünk kell igazunkért! Aki neki azt mondja
, hogy nem kell "külföldre menni az autonómiáért, arról meg van a véleménye. Aki ilyet mond, az vagy fűzfapoéta a politikában, vagy rosszban sántikál. Vagy mind a kettő.Ami az alapszerződéseket illeti, a VMDK álláspontja világos: ha ettől függ Magyarország felvétele az Európi Unióba, akkor azokat alá kell írni. De ezek a szerződések a kisebbségek számára nem hoznak megoldást.
A trianoni trauma feloldásának csak egy útja van: a Kárpát-medencében élő magyarság határmódosítás nélküli politikai integrációja. A politikai integráció demokratikus útja a magyar hatalmi szervek, s a politikai pártok, valamint a határon túli legitim politikai szervezetek együttműködése, közös fellépése a nemzetközi politikai porondon. A jelenlegi történelmi helyzetben a közös nemze
tközi fellépésnek két célja lehet. Küzdeni Magyarország EU tagságáért, s küzdeni a kisebbségi autonómiák megvalósításáért.Temerin, 1995. április 4-én.
Ágoston András