Rövid visszapillantással kezdeném. Amikor immár öt éve megalakult a VMDK, Nyugat-Bácskában jött össze a legtöbb aláírás. Itt, Doroszlón alakult meg hivatalosan az érdekvédelmi szervezetünk. Mind ez szép reményekre jogosított föl bennünket. A polgárháború kezdete a volt Jugoszláviában komoly hatással volt vidékünkre. Sokan elköltöztek -- főleg Magyarországra -- s ezek között nem kevés olyan személy volt, aki annak idején szervezte, majd később tisztséget is vállalt a VMDK-ban, elsősorban annak nyugat-bácskai szervezetében, illetve az itt működő tagozatokban. Ez indította el azt a folyamatot, amely a jelenlegi válsághoz vezetett.

-- A harcterek közelsége, a hadsereg felvonulása, de főleg egyes álkatonai alakulatok tagjainak viselkedése az embereket óvatos magatartásra késztette, sokakban félelmet keltett.

-- Az uralkodó- és más nacionalista pártok és szervezetek féktelen VMDK ellenes propagandája, mitöbb -- a nyílt és burkolt --ijesztgetések és fenyegetések csak fokozták az amúgy is meglevő félelmeket.

-- Bácskertes és Szilágyi, a két Apatin községhez tartozó -- főleg magyarlakta -- helyi közösség tanácsának több mint a felét a község nevezte ki. Így ott a helyi választások komédiára emlékeztettek. Az ott élő embereket egyszerűen kiskorúsították. A fenti okok azt eredményezték, hogy nyolc tagozatunkból négy (Bácsgyulafalva, Gombos, Nemesmilitics és Zombor) úgy-ahogy működik -- bár itt sem lehetünk teljesen elégedettek. A doroszlói tagozatot hamarosan megkíséreljük ismét talpra állítani. A többi három tagozat (Bácskertes, Bezdán és Szilágyi) gyakorlatilag megszűnt létezni.

A fentiek nem sok derűlátásra adnak okot, de kétségbeesésre sem.

Nyugat-Bácskában a magyarság szétszórtan él. Tagozataink ezért elsősorban helyi közösségi szinten fejtik ki tevékenységüket. Azokban a falvakban, ahol működik a VMDK tagozat, a helyi közösségek tanácsaiban többnyire VMDK-s többség van. Ez sajnos Zomborra -- a magyarság létszáma, szétszórtsága valamint nagy fokú passzivitása miatt -- nem mondható el.

Szervezetünk jelen van a térség községi képviselő-testületeiben is: Gombosról két tanácsnok VMDK-s Hódság község képviselő-testületében. Szilágyiról is VMDK-s tanácsnokot választottak Apatin község képviselő-testületébe. Zombor képviselő-testületébe három tanácsnok került be Bácsgyulafalváról, Doroszlóról és Nemesmiliticsről. A frakciónak négy tagja van, mivel egy bezdáni VMDK-s függetlenként jutott be és csatlakozott a VMDK frakcióhoz. Úgy érzem, hogy ezt el kellett mondani -- noha a választások az előző évben voltak -- hogy teljesebb legyen a kép körzetünkről.

1994 tavaszán minden működő tagozat megtartotta tisztújító értekezletét és ezt követően sor került a körzeti tisztújító értekezletre is. Az új vezetőségek megválasztásával véget vetettünk annak az áldatlan helyzetnek, mely az előző vezetők egy részének korábbi távozásával keletkezett. A nyugat-bácskai körzeti szervezet elnökségének tagjai: Bugris Mária, Deák Péter, Horváth Ódry Márta (alelnök), Kabók István (elnök), Kocsis Imre, Kollár Béla és Péák Júlia.

Szervezetünk részt vett néhány esemény megrendezésében vagy támogatta azokat. Így például március 15-e megünneplésében, az aradi vértanúkról és az 1944. évi ártatlan áldozatokról rendezett megemlékezésben. Külön kiemelném, hogy 1994-ben is -- immár harmadszor -- a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesülettel közösen megrendeztük a történelmi vetélkedőt magyar történelemből az általános iskolás gyermekek számára, melyen több mint hatvan gyermek vett részt.

Helyi szinten együttműködünk az ellenzéki pártokkal azokban a kérdésekben, amelyekben nincs közöttünk ellentét. Ugyanakkor az év derekán megszakadtak a kapcsolatok -- nem a mi hibánkból -- azokkal a magyarországi pártokkal, amelyekkel addig sikerült kapcsolatot kiépíteni. E pillanatban még nem tudjuk, hogy ez ideiglenes helyzet vagy elölről kell mindent kezdenünk ezen a téren. Az év második felétől kezdve kísérletek történtek -- és történnek most is -- a gazdasági tevékenységek föllendítésére, sajnos nem sok sikerrel a gyér érdeklődés miatt.

Júniusban alkalmunk volt találkozni a szövetségi emberjogi és kisebbségi miniszterrel. Elmondottuk neki napi gondjainkat, valamint azt, hogy helyzetünk megnyugtató hosszú távú megoldásának alapját a hármas autonómiában látjuk. Elnökségünk küldöttei tárgyaltak a magyar nagykövetség képviselőivel, valamint egy svájci küldöttséggel Zomborba látogatásuk alkalmával.

Jó kapcsolatokat építettünk ki a Zombori Rádió magyar szerkesztőségével, a Magyar Szó helyi tudósítójával, valamint a Zombor és Környéke havi lap szerkesztőségével.

Végül is ezek nem csekély eredmények -- mondhatná bárki. A gondot az képezi, hogy rendkívül kevés az aktív tag. A munka zöme egy-két tucat emberre hárul, akik már-már elérték teljesítőképességük felső határát. Sokkal több aktív tagra lenne szükség, olyanokra, akikre mindig számíthatunk. Sorainkban elenyésző az értelmiségiek száma, pedig az ő szaktudásukra sokszor nagy szükség mutatkozik. Életre kell keltenünk a megszűnt tagozatainkat, esetleg újakat szervezni. Ez mind-mind nehéz feladat, mely sok munkát, kitartást és főleg türelmet igényel. Mi azért bizakodunk!