Elmélyülő társadalmi, gazdasági válság feltételei között, erőteljes demográfiai változások közepette, a háború árnyékában, 1992 végén alakult meg a Vox Humana Emberbaráti Szolgálat. Célja, hogy a humánum eszközeivel segítse a vajdasági magyarság fennmaradását, ittmaradását, támaszt nyújtva létbizonytalanságukban, elesettségükben.

A kezdeményezés sok jóhiszemű segítőkész embert magával ragadott és a segélyszervezet szinte hónapok alatt behálózta a magyarlakta területeket Vajdaságban. Eddig a moholi székhelyhez hetvenkét tagozat kapcsolódik.

A természetbeni adományokat a Vox Humana a moholi címére irányítja, dinárforgalmát az adai Pénzügyi Forgalmazó és Ellenőrző Szolgálat bonyolítja, a forint- és devizaadományokat pedig a Budapesten bejegyzett Délvidéki Magyarságért Alapítványon keresztül fogadja.

Az igazgatótanács tagjai: Danyi László plébános, Mohol, dr. Balogh András szakorvos, Ada, dr. Burány Béla szakorvos, egyetemi tanár, Újvidék, dr. Farkas Emil szakorvos, Zenta, dr. Hódi Sándor pszichológus, Ada, Sepsey Julianna szociális munkás, Szabadka, Varga Enikő lelkipásztori kisegítő, Újvidék.

Az ellenőrzőbizottság tagjai: Bálint Antal ügyvéd, Zenta, Ehmann Imre pébános, Péterréve, Mirnics Károly néprajzkutató, Újvidék, Nagy Sándor egészségügyi technikus, Temerin.

Szakbizottságok: gyermek- és családvédelmi bizottság, vezetője dr. Burány Béla, népegészségügyi bizottság, vezetője dr. Farkas Emil, demográfiai bizottság, vezetője Mirnics Károly, szervező- és programbizottság, vezetője dr. Hódi Sándor, élelmezésügyi bizottság, vezetője Kudlik Gábor.

A vajdasági magyarság nyomorúságos helyzetére való hivatkozással és annak ismertetésével segélykérő levelek indultak útnak szerte a világba. A fogadtatás kedvező volt. A természetbeni és a pénzadományok legnagyobb része Magyarországról érkezett. A határontúli, főként nyugati magyar és más szervezetek, magánszemélyek igyekeztek eljuttatni pénzadományaikat a Vox Humanához.

A természetbeni adományok a tagság önkéntes munkája által közvetítő nélkül jut el a rászorulókhoz. A tagságot a mai napig morális tartás jellemzi, értik szerepüket, helytállásukért elismerés és tisztelet jár.

Az adományozók számonkérő levelei, valamint az állami ellenőrző szervek jelentése nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy a Vox Humana ügyvitelével nincs minden rendben. A legnagyobb anyagi kárt a segélyszervezet és általa a vajdasági magyarság éppen a Délvidéki Magyarságért Alapítványtól szenvedte el, ahol mint később kiderült, éppen dr. Hódi Sándor a kuratórium elnöke. Ez az alapítvány nemhogy a saját céljaival összhangban, a Vox Humanán keresztül juttatott volna segélyt Vajdaságba, de még ennek a segélyszervezetnek szánt céladományokat is késve, vagy egyáltalán nem bocsátotta annak rendelkezésére. Önkényes visszafordításokra is akad példa bőven.

Az elszámolást követelő hangok erősödnek a szervezetben és azon kívül is. A tagság a közgyűlés mielőbbi összehívását követeli, a Magyar Országgyűlés bizottságainak napirendjén szerepel a vajdasági támogatások kivizsgálásának kérdése . . .

Ezzel szinte egyidőben megindult a manőverezés a felmerült problémák elkendőzésére. A Vox Humanán belül egy szűk csoportosulás minden irányítást önhatalmúlag magához ragadott. Az igazgatótanács elnöke, Danyi László plébános és egy tagja, dr. Hódi Sándor az ügyvezető titkár gyakorlati támogatásával, mellőzve minden törvényességet, kisajátítva a szervezet kollektív irányításának jogkörét, annak tudta és felhatalmázása nélkül, a nevében és helyette intézkedik. Meg nem tartott ülések, meg nem született határozataira hivatkozva levelezéseket folytatnak, félrevezetve az adományozókat. A vajdasági magyarság sanyarú helyzetének enyhítésére szánt, a Vox Humana számára befizetett pénzadományokat pedig a szervezet céljaival össze nem egyeztethető módon kezelik.

A szeretetszolgálat elsorvasztására utaló tények: az igazgatótanács munkáját a közgyűlés soha sem hitelesítette, ellenőrző szerve nincs, mert régen lejárt a mandátuma, minden testületi munka megszűnt, szakszerű szakmai értékeléstől vezérelt pénzügyi jelentés soha sem készült.