A VMDK Elnökségének állásfoglalása a Helyi önkormányzatokról és a Szerb Köztársaság területi szerveződéséről szóló törvényekről, 1995. I. 21.
A VMDK Elnöksége 1995. január 21-én Szabadkán megtartott ülésén megvitatta a Helyi önkormányzatokról és a Szerb K
öztársaság területi szerveződéséről szóló törvénytervezeteket és a következőket állapította meg:1. Szerbia kormánya a mostani javaslatában sem mutat hajlandóságot arra, hogy az önkormányzatok működését és szervezését a világ legtöbb demokratikus országában elfogadott modell szerint valósítsa meg, hanem a községek megtartásával (melyek egy egészen más jogrendnek voltak részei) egy működésképtelen és a világban ismeretlen szerveződést próbál mesterségesen életben tartani. Ezen igyekezete azért is érthetetl
en, mert a községek hatáskörének további megnyirbálása, a minisztériumok és a kormány gyámkodása felettük, a funkciók centralizálása és ellenőrzése, tulajdonképpen az új törvény meghozatalának legfőbb kiváltó okai. A VMDK Elnökségének továbbra is az a véleménye, hogy az önkormányzati struktúra megreformálása elválaszthatatlan a társadalom általános demokratikus átalakulásától, melynek eredményeként fel kell számolni az eddigi községeket és lehetővé tenni minden településnek, hogy közvetlen és titkos választásokon polgármestert és képviselő-testületet válasszon magának. Így a múlt rendszerből ránk maradt helyi közösségek státusa is megoldódik.2. A VMDK Elnöksége, egyebek között, elfogadhatatlannak tartja a Helyi önkormányzatokról szóló törvény következő kité
teleit:a. A minisztériumnak, illetve a kormánynak jogában áll közvetlenül ellenőrizni az önkormányzat munkáját, felülbírálni annak törvényességét, hatályon kívül helyezni egyes határozatokat, ha véleménye szerint alkotmány- vagy törvényellenesek és végül felfüggeszteni a legálisan megválasztott szervek működését; ily módon a kormány alkotmányellenesen felruházza önmagát olyan jogokkal, amelyek csak a bíróságot illetik meg.
b. A községi képviselő-testület meghozhatja ugyan a község ünnepére és címerére vonatkozó döntését, de ennek tartalmát (kinézését) jóvá kell hagynia az illetékes minisztériumnak, ami nem más, mint a jogok kisajátítása és a községi képviselő-testületek kiskorúsítása.
c. Az iskolaépületek közismerten az állam tulajdonát képezik, de a tataro
zásuk, karbantartásuk és felszerelésük költségeit a községekre akarják hárítani, ami azért nem fogadható el, mert a tulajdonból eredő kötelezettségeket nem lehet áthárítani másokra.d. A törvénytervezet szerint a községi képviselő-testület elnöke egyben a végrehajtó bizottság elnöke is lehet, ami azt jelenti, hogy nem különül el világosan a végrehajtó hatalom a képviselői testülettől, és ez számos visszaélést eredményezhet.
e. Nem világos a községi statútum meghozatalának módja, és azt sem szabályozza a tör
vény, hogy egy-egy képviselőt csak hozzávetőlegesen azonos számú polgár választhat.f. A törvény nem szabályozza azon képviselők visszahívásának módját, akik választóik bizalmával visszaélve időközben politikai meggyőződést változtattak, de nem hajlandók v
isszaadni mandátumukat.g. A törvény nem szabályozza a kisebbségi nyelvek használatát a választási anyagban és a szavazócédulákon.
h. A zárórendelkezésekben indokolatlanul tovább hosszabbítja (1995. végéig) azt a határidőt, ameddig meg kell tartani a válas
ztásokat azokban a községekben, amelyekben kényszerigazgatás van, ami különösen Csóka esetében indokolatlan.3. A Szerb Köztársaság területi szerveződéséről szóló törvény nem említ egy egész sor magyarlakta települést, habár ezek kielégítik az önálló tele
pülésekre, falvakra vonatkozó, törvényben megfogalmazott kritériumokat.4. Az említett törvények módosításának érdekében a VMDK képviselői által meg fogja fogalmazni saját törvénymódosítási javaslatait.
Szabadka, 1995. I. 21.A VMDK Elnöksége
