Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

Fehér István: Homály. - Magyar Szó, 1995. II. 2., 1.

"Hogy szükségünk van-e vajdasági magyar iskolarendszerre, az nem vitás (...) Az úgynevezett stuttgarti csoport. Részünkről semmi akadálya annak, hogy akár a távoli, de azért a vajdasági magyarság körülményeit, lehetőségeit és szükségleteit legkiválóbban ismerő tudós szakemberek dolgozzák ki megmaradásunk és menekvésünk projektumát. Ha vannak ilyen tudós szakemberek.

Itthon vannak. Akik már ezt-azt letettek az asztalra. És akik nemcsak a projektumot tudnák kidolgozni, hanem az esetleges magyar iskolákban még oktatni, tanítani és nevelni is tudnának. Csak éppen a lehetőséget kellene megadni nekik, akár abból a negyvenezernyi márkából is, amit a vajdasági alkuratórium megkerülésével, az itteni érdekelt szakmai és politikai szervezetek mindegyikének kirekesztésével ítélt oda egyetlen politikai pártunknak az Illyés Alapítvány. Mindmáig ismeretlen mércék alapján. Sajnálatos és fájó dolog, hogy itteni megosztottságunkat, kellő politikai érzék és felelősségtudat nélkül, ilyen juttatásokkal is fokozzák azok, akik megsegítésünkre vállalkoztak.

Nem titok, hogy ennek az annyira szükséges magyar iskolarendszernek a kidolgozásán, megteremtésén és működtetésének biztosításán legalább két politikai szervezetünk dolgozik. Egymástól függetlenül. Sőt, a jelek szerint egymás ellenében is, hiszen ebben a negyvenvalahányezer márkás projektumban csak az egyféleképpen gondolkodók kaptak helyet. Hogyan képzelik az egységes vajdasági magyar iskolarendszer megalakítását odaát és ideát, ha egymással dacolva, verekedve és acsarkodva teszi a magáét mindkét érdekvédelmi-politikai szervezetünk, és ha a külhoni segítség nem a letisztulást, inkább a homály besűrítését szolgálja? Ennek a kérdésnek a megválaszolása már nem a mi dolgunk."