Dr. Horváth Mátyás, miután elkönyveli az újságíró hozsannázását, a restaurációs ellenzék politikai harcmodorában megállapítja: "Azt kell megnézni mit nyernénk a magyar iskolákkal és mit vesztenénk. Elegendő megnézni, az elsősöket bemutató fotókat a Magyar Szóban: 10-12 fős első osztályok! S ezeket a kormány fenntartja, fizeti. Ez baj?"

Eddig is tudtuk, de a tanár úr most maga teszi nyilvánossá: bizony nem a logika területéről vett témával érdemelte ki doktorátusát.

Nyakatekert a tanár úr államot mentegető logikája! Arra szolgál, hogy a pártállam szándékosan elhibázott, a magyarságot megkárosító politikai lépését, a területi iskolák létrehozatalát, amellyel az elvtársaival együtt megszüntette a magyar iskolákat, most utólag eredménynek tüntesse fel. Legyünk boldogok, sugallja, hogy az állam bácsi, a tanár úrhoz hasonló magyarok készséges segédletével sikeresen elindított egyre gyorsuló asszimilációs folyamatok közepette, ime fenntartja a kislétszámú magyar osztályokat is. Miért akarja dr. Horváth Mátyás bebizonyítani a fehérről, hogy fekete, a magyar iskolahálózatra vonatkozó, tudományosan már régen megalapozott elgondolásról, hogy az kárára van a magyaroknak?

Dr. Horváth Mátyás, aki egy életen át szolgálta az egypártrendszer asszimilációs politikáját, nem áll egyedül törekvésével, hogy káros tevékenységét most érdemnek tüntesse fel. ő az oktatás területén kapkod a veszett fejsze nyele után, s küzd a magyar iskolahálózat eszméje ellen, mások a művelődésben és a tájékoztatásban igyekeznek újra pozícióba kerülni.

Ezt a jelenséget nevezi Vajda Gábor, aki entellektuelként a vajdasági magyarságot a legnehezebb körülmények között sem hagyta cserben, a kultúrmaffia reneszászának. Ő írja ugyancsak a Szabad Hét Nap-ban: "Úgy látszik tehát, hogy elhamarkodottan lélegeztem fel, miután november 17-én Debrecenben a Vajdasági Irodalmi Napokon, a megtelt teremben levők fülehallatára Bányai János legalább három ízben kijelentette előadásában: "Kurvák voltunk...". Ezt eddig is tudtuk - gondoltam; hátha ezt a hamuszórást magatartásváltozás fogja követni - jegyeztem meg hozzászólásomban. Ennek a jelét azonban mind a mai napig nemigen tapasztalhatjuk".

A kultúrmaffia, amelyet a politikai életben a restaurációs ellenzéknek mondunk, nemhogy visszavonulna, de a hasonló beállítottságú magyarországi politikai erők anyagi támogatását megkaparintva most ellentámadásba megy át. Egyrészt szorosan együttműködnek a szerb hatalommal, tisztségeket válallnak, amelyek a vajdasági magyarság megrövidítésével járnak együtt, másfelől a magyarországi adófizetők által a vajdasági magyarság alapérdekeinek, elsősorban autonómiatörekvéseinek támogatására szánt anyagiakat a saját politikai konszolidációjukra igyekeznek felhasználni. Nekik nincs szükségük sem magyar autonómiára, sem magyar iskolahálózatra. Saját csoportérdekeik védelmében készek mindent félretenni. A vajdasági magyarság alapérdekeit is.

A vajdasági magyarság kemény küzdelmet folytat az identitása megőrzése szempontjából elengedhetetlenül fontos autonómiáért, azért, hogy a magyar vezetők neki, ne pedig a szerb hatalomnak tartozzanak felelősséggel. A VMDK kilépett a nemzetközi színtérre, s kezdeményezi a Kárpát-medencében élő magyarság olyan politikai integrációját, amely hozzájárulhat a trianoni trauma meghaladásához. Az eszme kemény politikai ellenállásba ütközik, de lassan utat tör magának. Mellébeszéléssel, politikai mesterkedésekkel, sem dr. Horváth Mátyás, sem elvbarátai nem tudják megkerülni. Az ok egyszerű: a vajdasági magyarság négy küzdelmes év után pontosan tudja, hiába állt talpra, autonómia nélkül nem tud megmaradni, nem tud itt maradni.