VMDOK |
HUDOK |
YUDOK |
EBIB |
HANG |
EGYÉB |
|||
A VMDK Elnöksége: Emlékeztető, 1994. XII. 9.
1. A VMDK autonómiakoncepciójának korszerűsített szövegét nem törvény- és alkotmánymódosítás formájában kell beterjeszteni a szerb képviselőházban, hanem vitaanyagként, mellékelve hozzá egy záradéktervezetet, melyben a szerbiai követelményeknek megfelelően rögzítenénk e koncepció jogrendszerbe való beépítésének eljárásbeli feladatait.
2. Ezért autonómiakoncepciónk korszerűsített változatában a mondanivaló hármas tagolását látjuk legcélravezetőbbnek.
A bevezetőb
en vázolni kell azokat a történelmi körülményeket, valamint a geopolitikai vonatkozásokat, amelyek között, illetve amelyek hatására a vajdasági magyarság eljutott autonómiatörekvéseinek megfogalmazásához.A második részben ki kell mondani, hogy a vajdasági
magyarság az autonómiában identitása megőrzésének zálogát látja.Rá kell mutatni azokra a nemzetközi dokumentumokban is rögzített alapelvekre, amelyek autonómiakoncepciónk kiindulópontjául szolgálnak. A működő nyugati autonómiák példaként szolgálnak a tartalmi megoldások felkutatásában, ugyanakkor létükkel, s eredményeikkel bizonyítják, hogy a politikai feszültségeket nem erősítik, hanem mérséklik. A volt Jugoszlávia területén zajló békefolyamatban küzdünk a kettős mércék alkalmazása ellen. Lord Carringto
n béketerve alapján alakítottuk ki autonómiakoncepciónk hármas tagolódását.A harmadik részben kerülne kifejtésre a hármas autonómiára vonatkozó konkrét elképzelés.
3. Mivel a jelenlegi szövegben nem világos a területi és a perszonális autonómia viszonya,
a korszerűsített változatban ezt a hiányosságot úgy kell kiküszöbölni, hogy a perszonális autonómia szerveinek politikai dominanciája egyértelmű legyen.Erre azért van szükség, mert a perszonális autonómia, s annak szervei, illetékességüket tekintve közvet
lenül szolgálják a vajdasági magyarság identitásának megőrzését. Az itt folyó döntéshozatalban csak a magyarok által megválasztott képviselők vesznek részt. Nekik kell tehát vállalniuk a politikai felelősséget a vajdasági magyarság sorsának alakulásáért.A
területi és az önkormányzati autonómiák a területükön élő lakosság egészét szolgálják. Keretet adnak az adott területen élő népcsoportok bizonyos érdekeinek összehangolásához és érvényesítéséhez. A területi autonómia célja, hogy a lakosság nemzetiségi összetételének megfelelően biztosítsa egy-egy népesség arányos részvételét a közigazgatásban és az igazságszolgáltatási, valamint a képviseleti szervekben. Az arányos részvétel útján a Magyar Autonómia területén élő népcsoportok anyagi természetű érdekeiket megfelelő arányban juttathatják kifejezésre, különösen a nyelvhasználat, a területrendezés, a közszolgáltatások, valamint az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során.A területi autonómia, valamint a települési önkormányzatok végrehajtó szerveinek str
uktúrája nagyban függ az országban elfogadott helyi önkormányzati modelltől.4. Kulcsfontosságú számunkra, hogy a korszerűsített szöveg a nemzetközi politikai színtéren is érthető és egyértelmű választ adjon a kérdésre, hogy a perszonális autonómia kerete
in belül hogyan valósul meg a politikai pluralizmus. Meg arra is, hogy ezzel szoros összefüggésben, a perszonális autonómia mint intézmény, hogyan képes kifejezésre juttatni kifelé, a hazai és a nemzetközi politikai színtér felé a vajdasági magyarság legáltalánosabb közös érdekeit (ide tartozik például a már működő autonómia védelme, s a konkrét politikai kérdésekben történő egységes érdekmegjelenítés).Felmerül a kérdés, elég-e ehhez az egyházas Magyar Kisebbségi Tanács, megfelelő végrehajtó szervvel, vagy pedig olyan kétházas modell kialakítására van szükség, amelynek a "felsőháza" csak azt a feladatot kapná, hogy kifelé jelenítse meg legitim formában a vajdasági magyarság közös érdekeit.
Ha ezzel elvben egyetértünk, néhány problémát a jogszabályi szintig
lehatoló részletességgel kellene megtárgyalni. Így a korszerűsített szövegben le kell írni a választási mechanizmust (magát a folyamatot szakaszokra bontva, a résztvevőket, a magyar választók névjegyzékének felállítását, s a modell kapcsolódását a szerb választási rendszerhez), a képviseleti testület modelljét (az "alsó-" és "felsőház" hatáskörét, illetékességét, a két ház egymás közötti viszonyát, a döntéshozatal formáit, a pontokat amelyeken keresztül a képviseleti testület beépül a szerb jogrendszerbe), s a közös érdek megjelenítésének jogi formáit.Csantavér, 1994. december 9-én.