|
VMDOK |
HUDOK |
YUDOK |
|
EBIB |
HANG |
EGYÉB |
|
Különbségek a VMDK és a VMSZ között, 1994. VII. 16.
A VMDK Tanácsa 1994. július 16-án megtartott ülésén, áttekintve a VMDK és a VMSZ között kialakulóban lévő viszonyt és kapcsolatrendszert, megállapította a következőket:
1. Kisebb zökkenőkkel ugyan, de jól halad a két politizáló szervezet gyakorlati szétválasztása. Most már csak azok a VMSZ-tagok és tisztségviselők okoznak fennakadást (ezek között elejében ott volt Csubela Ferenc, a VMSZ elnöke is), akik még mindig nem értik meg a politikai pluralizmus,
a többpártrendszer logikáját, s továbbra is meg akarják tartani a VMDK-ban viselt tisztségüket is. Ez az értetlenség azonban egyre ritkábban jelentkezik, s várható, hogy a VMSZ most már saját dolgaival kezd foglalkozni.A községi képviselő-testületekben folyamatban van az új összetételű VMDK-s tanácsnoki csoportok megalakulása. Így a VMDK-s tanácsnoki csoportot Szabadkán dr. Sepsey Csaba, Zentán Somorai Zsuzsanna, Becsén pedig Tari István vezeti.
A köztársasági képviselőházban a VMDK képviselői Ágoston Andrá
s és dr. Páll Sándor, a szövetségiben pedig Csorba Béla és dr. Sepsey Csaba.2. Tekintettel a várható őszi általános választásokra, a VMDK megkezdi a politikai és szervezeti előkészületeket. A körzetekben mielőbb be kell fejezni a tisztújítást, hogy őszre
, a választási konvención, meghozzuk a szervezet új alapszabályát és elfogadhassuk a VMDK választási programját.A VMDK Tanácsa hitelesíti az eddig lezajlott körzeti tisztújító közgyűlések eredményeit, kivéve a tornyosit, ahol a Zenta-Csóka Körzeti Szervezet tagozatainak többsége nem képviseltette magát megfelelően.
A VMDK Tanácsa a Zenta-Csóka Körzeti Szervezet tisztújító közgyűlésének megszervezésével a dr. Leszmeister Alfréd, illetve dr. Ribár Miklós vezette zentai és csókai tagozatokat bízza meg.
3. A
VMSZ-szel való együttműködés logikai feltételei adottak. Van két politikai szervezet, s közöttük vannak nézetkülönbségek. Tekintettel arra, hogy a vajdasági magyarságnak sok olyan érdeke van, amelyben érdemes lenne egyességre jutni, a legcélszerűbbnek látszik felsorolni azokat a különbségeket, amelyek vonatkozásában megindulhat a kompromisszum kimunkálásának folyamata. A cél az, hogy a választásokra már egyeztetett választási programmal indulhassunk.A mérvadó személyek és testületek megnyilatkozásai alapjá
n most már egyértelmű, hogy a VMDK és a VMSZ a következő fontos kérdésekben eltérő nézeteket vall:l A VMDK felfogása szerint a vajdasági magyarság autonómia nélkül nem maradhat meg és nem őrizheti meg magyarságát. Ezért a pillanatnyi politikai széljárást
ól függetlenül politikai tevékenységét a magyar autonómia megvalósítására összpontosítja mindaddig, amíg a magyarság erre szavazataival ösztönzi.A VMSZ az autonómiát nem kezeli elsődleges célként és egyelőre nem kíván vele foglalkozni.
l A VMDK szükséges
nek és kivitelezhetőnek tartja a magyar iskolahálózat létrehozatalát. A magyarság nemzeti identitásának megőrzésére szükségesek a magyar iskolák, s mivel ez a szerbek érdekeinek is megfelel, létrehozataluk nagyrészt a magyar önkormányzatok találékonyságán, politikai bátorságán múlik.A VMSZ elnöksége a magyar iskolák megnyitását nem tartja a vajdasági magyarság alapérdekének, s csak mint egy lehetséges igényt tudja elfogadni. Ez a gyakorlatban úgy nyilvánul meg, hogy a VMSZ-es polgármesterek különféle bizottságok felállításával igyekeznek elodázni e fontos feladat végrehajtását.
l A VMDK a gazdasági régiók ügyét nem keveri bele a vajdasági magyarság politikai autonómiájáért vívott harcába.
A VMSZ az autonómia helyett egyre gyakrabban az északbácskai régiót emlegeti, amelyben úgy látszik még a bánáti tömbmagyarságnak sincs helye.
l A VMDK az embargó megszűnte után olyan segítséget kér Magyarországtól, amely biztosítja a külföldi részvételt a privatizációban és minél több munkahelyet biztosít a magyarlakta vi
dékeken.A VMSZ továbbra is a "néhány gazdag magyar" elvéből kiindulva saját embereinek vindikálja a magyarországi pénzsegélyeket.
Ada, 1994. július 16.
A VMDK Tanácsa
[Megjelent: - Magyar Szó, 1994. VII. 19., 4.]
