VMDOK |
HUDOK |
YUDOK |
EBIB |
HANG |
EGYÉB |
|||
Közlemény a VMDK Tanácsának üléséről, 1994. VI. 24.
A VMDK Tanácsának 1994. június 24-én megtartott ülésén értékelte a VMDK és a VMSZ tárgyalócsoportjai között lezajlott első pártközi megbeszélésén elhangzottakat, s a következőket állapította meg:
1. Miután a VMSZ megalakulásával új helyzet állt be a vajdasági magyarság politikai életében, a VMDK szükségesnek látja a párbeszédet.
2. A VMDK a párbeszéd során arra fog törekedni, hogy a vajdasági magyarság számára létfontosságú kérdésekben olyan közös álláspontok alakuljanak ki amelyeket egységesen képviselhetünk mind a szerb, mind pedig a nemzetközi színtéren.
3. A VMDK Tanácsa efogadja és a VMSZ-nek megvitatásra javasolja a magyar autonómiával öszefügg
ő alapvető áláspontjait, amelyek a következők:A VMDK értelmezése szerint a vajdasági magyarságnak olyan autonómiára van szüksége, amely jogi keretet ad identitása megőrzéséhez, s ahhoz, hogy itt maradjon és megmaradjon. Alapvetően demokratikus modellről l
évén szó, az autonómia csak a piacgazdálkodás és a politikai pluralizmus feltételei között valósítható meg. Ezért a VMDK maga is részt vállal a politikai folyamatokban, amelyek e feltételek létrehozatalára irányulnak.Az autonómia fő elemei:
- a vajdasági magyarság politikai szubjektivitásának megjelenítése mind a jugoszláv, mind pedig a nemzetközi színtéren
- legitím magyar vezetők megválasztásának lehetősége
- az autonómia intézményrendszere (a tömbmagyarság, illetve a szórvány- és a szigetmagyarság részérdekeinek, valamint a vajdasági magyarság egésze érdekeinek gyakorlati érvényesítése)
- a politikai pluralizmus biztosítása az autonómia megvalósításának folyamatában, valamint a működő autonómiában.
Az autonómiamodell, amely ezekre az elemekre épül, jelle
génél fogva hozzájárul nemcsak az országban zajló rendszerváltás demokratizálódást célzó politikai folyamataihoz, hanem az új, a méltányosság elvére alapuló európai folyamatok előbbreviteléhez is.A politikai szubjektivitás kulcskérdése mind a VMDK autonóm
iamodelljének, mind pedig a vajdasági magyarság megmaradásásának. Amennyiben a vajdasági magyarság mint őshonos népcsoport és a Kárpát-medencében élő magyarság része, a demokrácia szabályai szerint önálló partnerként képes fellépni mind a jugoszláv, mind pedig a nemzetközi porondon, s ott érvényesíteni tudja érdekeit, akkor megmarad, ha ez nem sikerül neki, akkor a gyors asszimiláció és a még gyorsabb elvándorlás lesz a sorsa. Jelenleg a VMDK-é a feladat, hogy feltárja, kifejezze és képviselje a vajdasági magyarság legáltalánosabb politikai érdekeit. Ez azt jelenti, hogy kifelé a vajdasági magyarság egységesen és önállóan léphet fel politikai követeléseivel. Amennyiben egy másik, vagy harmadik magyar szervezet is legitimitást szerez, a VMDK ezekkel szövetségben igyekszik ellátni a politikai szubjektivitással járó politikai kötelezettségeket.A politikai szubjektivitás érvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a vajdasági magyarságnak legyenek önállóan megválasztott felelős vezetői. Eddig, a magyar vezetők, mindig felfelé, a szerb hatalom irányában tartoztak felelősséggel, s lefelé, a magyarok irányában intézkedtek. Arra van szükség, hogy a magyarok által megválasztott vezetők, maguknak a magyaroknak tartozzanak felelősséggel, ne pedig másnak. Amennyi
ben több magyar politikai szervezet jön létre, a magyar vezetők csoportja vagy a közöttük létrejött megegyezés alapján, vagy pedig a kapott szavazatok arányában áll össze.Az autonómiában a tömbmagyarság részérdekeit a közigazgatási-területi autonómia kiala
kítása, szórvány- és a szigetmagyarság részérdekeit pedig a klasszikus értelemben vett helyi önkormányzatok, illetve a részarányos részvétel a helyi önkormányzatokban hivatott biztosítani. A vajdasági magyarság egészének érdekeit pedig a művelődés, az oktatás és a tájékoztatás területén a perszonális autonómia intézményei, elsősorban a Kisebbségi Tanács biztosítja. E koncepció szerint, a VMDK kifelé, a szerb, illetve nemzetközi politikai színtéren jeleníti meg a vajdasági magyarság kollektív érdekeit, a Kisebbségi Tanács pedig a magyar autonómia döntéshozatali szerveként, befelé, a vajdasági magyarság felé lép fel, kifejezve annak rétegérdekeit, belső sokszínűségét.Külön gond az autonómiában a politikai pluralimus biztosítása. Ennek oka az, hogy a vajdasági
magyarság érdekeit lehetőleg egységesen kell megjeleníteni, a magyarságon belül pedig egészséges politikai viszonyok csakis a politikai pluralizmus talaján bontakozhatnak ki. Megoldásnak az látszik, hogy a magyar többségű önkormányzatok képviselő testületeibe a magyarság a pluralizmus elvei alapján válasszon, csakúgy mint a leendő Kisebbségi Tanácsba is. Ha a VMDK-n kívül más politizáló szervezetek is működnek a vajdasági magyarság soraiban, akkor két megoldás lehetséges. Vagy választási szövetségre lépnek, s ez lenne talán a jobb megoldás, vagy pedig legalább egyszer alávetik magukat a vajdasági magyarság politikai értékítéletének: megméretkeznek a választásokon.Ha a VMDK-val szemben más autonómiakoncepciók is jelentkeznek, vagy ha egyesek nem autonómiát, hanem valamiféle kisebbségvédelmi rendszert tartanak jobb megoldásnak, szintén két megoldás lehetséges: vagy megegyezéssel el
őnyt adnak a VMDK által képviselt koncepciónak, amire a vajdasági magyarság már négy ízben rászavazott, vagy pedig sor kerül a politikai megmérettetésre.4. A Tanács megerősíti tárgyalócsoportjának javaslatát, hogy a VMSZ-es polgármesterek csatlakozzanak a VMDK által szorgalmazott kezdeményezéshez, a magyar iskolahálózat létrehozatalához. Ez a kezdeményezés Temerinben már eredményt hozott, s van rá esély, hogy őszre nyolc tíz magyar iskola kezdje meg mőködését.
5. A VMDK pozitíven értékelte, hogy a VMSZ tár
gyalóküldöttsége vállalta, a soron következő tárgyalási fordulóra kialakítja az autonómiára, illetve a magyar iskolahálózat létrehozatalára vonatkozó álláspontjait.Ada, 1994. június 24-én.
A VMDK Tanácsa