Először, a magyar kormányzat politikailag támogatta ugyan a VMDK-t, végül már az általa képviselt autonómiatörekvéseket is, de az anyagi támogatást a VMDK-t és az általa képviselt autonómiatörekvéseket ellenző csoportok, intézmények kapták. Így az anyagi támogatásnak nem volt meg az a kettős funkciója, amely nélkül az eredményes politikai harc elképzelhetetlen. Az anyagi támogatás ugyanis akkor hatékony, ha egyrészt hozzájárul a segélyezett tevékenység fenntartásához, másrészt ösztönzi az autonómiatörekvéseket.

Másodszor, a magyar kormányzat néhány erős embere, azzal a céllal, hogy a VMDK-t is felsorakoztassa a kormánykoalíció támogatói közé, a VMDK szempontjából fontos tevékenységek kiegészítő pénzelését a párthűség kinyilatkoztatásától tette függővé. Mivel ezzel a VMDK Tisztújító Közgyűlésén a küldöttek több mint kétharmados többsége nem értett egyet, s nem vállalta az anyagi támogatás politikai közvetítő útján történő leosztását sem, a VMDK-n belüli összeütközés, majd szakadás elkerülhetetlenné vált.

A VMDK-ban folyó belharc szárnyakat adott a reformos és restaurációs ellenzéknek (ide sorolható az egypártrendszerben hatalmon levő vezetők csoportja, beleértve a Magyar Szó, valamint a Magyar Tanszék politizáló élcsapatát is) mind a VMDK-ban, mind pedig azon kívül. Szövetkeztek, s úgy döntöttek, hogy a VMDK pénzügyi botrányba keveredett tisztségviselőivel együtt egy új, úgymond érdekszervezetet alakítanak, hogy megtarthassák a már átutalt pénzt, illetve, hogy újra politikai pozíciót vívhassanak ki maguknak.

Mindenekelőtt azért, mert a VMDK nem tudta kompromisszum útján megoldani belső anyagi és politikai természetű vitáit. A titkos szavazás során alulmaradtak nem tudtak belenyugodni a vereségbe, s az új szervezet létrehozatalában látják a kiutat. A politikai válság kirobbanásához azonban az is hozzájárult, hogy autonómiaügyben kezdettől fogva kemény ellenzéknek bizonyult mind a reformos, mind pedig a restaurációs politikusok csoportja. Ők a Magyar Szó segítségével igyekeztek politikailag semlegesíteni a VMDK autonómiatörekvéseit.

A VMDK értelmezése szerint a vajdasági magyarságnak olyan autonómiára van szüksége, amely jogi keretet ad identitása megőrzéséhez s ahhoz, hogy itt maradjon és megmaradjon. Az autonómia fő elemeként ki kell emelni a politikai szubjektivitást, a lehetőséget, hogy politikai érdekszervezetén, a VMDK-n keresztül a vajdasági magyarság feltárja, kifejezze és képviselje legáltalánosabb politikai érdekeit. Ez azt jelenti, hogy politikai követeléseivel a vajdasági magyarság kifelé egységesen és önállóan léphet fel.

Természetes, hogy az autonómia szervének, a Kisebbségi Tanácsnak a megválasztása a többpártrendszer elvei alapján történik. A Kisebbségi Tanács döntene azokban az ügyekben, amelyek az autonómia hatáskörébe tartoznak. Eszerint a VMDK kifelé, a szerb, illetve a nemzetközi politikai színtéren jeleníti meg a vajdasági magyarság kollektív érdekeit, a Kisebbségi Tanács pedig, a magyar autonómia döntéshozatali szerveként, befelé, a vajdasági magyarság felé lép fel, kifejezve annak rétegérdekeit, belső sokszínűségét.

A VMDK nem ragaszkodik az általa megfogalmazott autonómiamodell minden betűjéhez, hisz a modell kétségtelenül tartalmazhat elfogadhatatlan részmegoldásokat is, de esetleges módosítása a fent rögzített lényeget nem érintheti. Amennyiben módosításra kerülne sor, Glatz Ferenc akadémikusnak a kisebbségi autonómiák megvalósítására vonatkozó tanulmányából lehetne kiindulni. Ő kiemelten foglalkozik a kisebbségi közösségek politikai szubjektivitásával és szorgalmazza a saját ügyekben való önálló döntéshozatal különböző formáit, valamint az ezzel járó politikai felelősséget.

A VMDK politikai ellenfelei vagy nem akarnak egyáltalán autonómiát, vagy pedig megelégednének formális autonómiával, amely nem tartalmazza sem a politikai szubjektivitás elvét és ezzel összefüggésben az önálló döntéshozatal igényét, sem pedig a sokak számára nem túl vonzó, lefelé, a magyarok felé irányuló felelősséget.

Ha olyan nem politikai jellegű egyesület alakul, amely részt kér az érdekvédelmi tevékenységből, akkor politikai küzdelemre csak abban az esetben kerül sor, ha az a fenn vázolt autonómiakoncepció megváltoztatására törekszik.

Lehetséges az együttműködés minden olyan politikai akcióban, amely összhangban van a VMDK célkitűzéseivel. Jelenleg ilyen a VMDK-nak a magyar iskolahálózat kiépítésére irányuló kezdeményezése.

Igen, de csak nyilvános vitában, úgy, hogy közben a vajdasági magyarság maga is véleményt formáljon arról, mi most a teendő. Vita közben figyelni kell arra, melyik megoldás van leginkább összhangban a Kárpát-medencében élő magyarság legáltalánosabb érdekeivel. Nagyon fontos, hogy a vita közben a VMDK folytassa szokásos politikai tevékenységét, mert a belső nézetkülönbségeket máris igyekeznek kihasználni azok a politikai erők, amelyek a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseinek akarnak gátat vetni.