Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

a webhely naplója - új és frissített oldalak

VMDOK

HUDOK

YUDOK

vissza a kezdőlapra

EBIB

HANG

EGYÉB

a webhely térképe

B K É L S K

B K É L S K

B K É L S K

B S C P L

V H Y E Z

B K É L S K

Elektronikus Könyvtár

Ágoston András: A kisebbségek "haszna". Az MSZP kongresszusára készített felszólalás, 1994. II. 27.

Tisztelt jelenlevők!

Megtiszteltetésnek érzem, hogy a VMDK nevében eredményes munkát kívánhatok és természetesen sok sikert a soron következő választásokon.

A növekvő politikai esélyekkel párhuzamosan növekszik a párt felelősége is. Éppen ezért nekünk akik a kisebbségi kérdés jelentőségére kívánjuk felhívni figyelmet, meg kell vizsgálni a problémát, a választók szemszögéből is.

Mi haszna van a magyar választópolgárnak a kisebbségekből? A napi tapasztalatokból kiindulva sokan azt felelik, hogy semmi, sőt! Azzal, hogy segítenünk kell őket, mondják, méghozzá nem is csak átmenetileg, a magyar nemzetrészek Magyarországnak végül is terhére vannak. Mivel politikai szervezeteik folyton elégedetlenkednek, Európa szemében, a Kárpát-medencében élő magyarság egésze válik lassan bizonytalansági tényezővé.

Aki felelőséggel politizál, nem kerülheti meg ezt a gondolatmenetet. Nemcsak azért mert nő a száma azoknak akik így vélekednek, hanem mert a gondolatmenet nincs egészen híjjával a valóságalapnak. Mi tagadás, a dolgok ilyen alakulását nem lehet teljesen kizárni. Különösen, ha közben nem igyekszünk hátrányból előnyt kovácsolni.

Mert tudni kell, hogy a szocializmus bukása után a kisebbségi magyarságnak sok új gond szakadt a nyakába, de, s ez az ami visszavonhatatlanul új, mindenütt megszerezte politikai szubjektivitását. Ez azt jelenti, hogy senki nem tudja többé megakadályozni abban, hogy szóvátegye bajait, hogy "bizonytalansági tényező" legyen. Másrészt, s ma már ezt is bizonyítani lehet, Magyarország hiába tenne úgy mintha nem lennének kisebbségei, kívülről ezt a magatartást nem fogadnák el: különösen a biztonsági kérdésekben, Magyarország kisebbségeivel együtt okoz fejfájást.

Minőségileg új megoldásként, a Kárpát-medencében élő magyarság érdekeinek megfelelően, közös megegyezéssel, a mindenkori magyar kormánynak a nemzetközi politikai színtéren nyíltan vállalni és képviselni kellene a nemzetrészek legitím politikai szervezeteinek követeléseit.

Ezzel a magyar kormány a méltányosság elvének figyelembevételével, az új nemzetközi viszonyoknak megfelelően, a hátrányból előnyt kovácsolva, az autonómia-törekvések ügyében a nemzet képviseletében lép fel, s új helyzetet teremt.

Az új helyzet jellemzői a következők:

1. A nemzetrészek legitím törekvései megerősödve, a nemzetközi viszonyoknak a nemzetközi jog által megragadható elemeként jelennek meg a színtéren.

2. Megszűnik a trianoni trauma misztifikálásának, de manipulálásának a lehetősége is, s ezzel a szomszédállamok propagandája válik egyszerre gyökértelenné.

3. Megnő a magyar külpolitika kezdeményezési tere, hiszen most már nap mint nap kezdeményezhet, elfogadva esetenként a kis lépések taktikáját is, hisz a célt már világosan kijelölte.

4. Célratörő, kitartóan kezdeményező lépéseihez a magyar külpolitika segítséget, közvetítőket kérhet

a nyugati nagyhatalmaktól, méghozzá úgy, hogy az együttműködési készség a másik oldalon legyen számonkérhető.

5. A nemzetrészek legitím szervezetei a kezdeti nehézségek után, megszabadulva a rájuk nehezedő propaganda nyomásától, lépésről-lépésre érvényesítve autonómia-elképzeléseiket, nagyban hozzájárulhatnak a helyi társadalmak demokratizálásához.

Összetartozunk hát, tetszik ez nekünk vagy sem. Eppen ezért olyan megoldást kell találnunk, amely lehetővé teszi a Kárpát-medencében élő magyarság közös érdekeinek együttes nemzetközi megjelenítését. Ez az amit a nemzetközi porondon elvárnak tőlünk, s ez a közös érdekünk. Mert, ha lényege felől közelítjük meg a kérdést, könnyen eljutunk a felismerésig: Magyarország, de a környező országok is, akkor válthtják valóra európai társulási törekvéseiket, ha előbb közösen, a kisebbségekkel együtt rendezik azok nyílt és megoldatlan helyzetét.

Köszönöm figyelmet!

BUDAPEST, 1994. február 27-én.

[Melléklet Ágoston András Horn Gyulához intézett leveléhez - l940227b.html]