Mi úgy véljük, hogy minket nem zártak ki az EBEÉ-ből, a budapesti csúcsértekezleten ugyanis egy üres széket tartottak fenn Jugoszlávia számára. Nem vitás az, hogy a megfigyelők vissza fognak térni Jugoszláviába, csak azt tartjuk ellentmondásosnak, hogy az EBEÉ Jugoszlávia részvétele nélkül tárgyal Jugoszláviáról. Amikor a jugoszláv részvétel ügye megoldódik, akkor elhárul az akadálya annak, hogy minden más problémát, tehát az emberi jogok esetleges jugoszláviai megsértésének kérdését is napirendre tűzzük. A híresztelésekkel ellentétben mi nem vontuk meg az EBEÉ megfigyelők mandátumát, csak negyedszerre nem hosszabbítottuk meg vajdasági és kosovói megbizatásukat; Jugoszlávia ugyanis időközben nem kapta meg azt a jogot, hogy visszatérjen ebbe az európai szervezetbe.

Lilić: Jugoszlávia a nemzetközi normák alapján a legnagyobb mértékben tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek jogait. Az 1990-dik évi szerbiai alkotmány szavatolja Vajdaság területi autonómiájának folytonosságát. A terület nemzetiségi összetétele volt az autonómia megadásának egyik legfontosabb oka: Vajdaság lakosságának negyven százaléka ugyanis valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozik. A magyar kisebbség, amely a harmadik legnagyobb jugoszláviai kisebbségnek számít, Szerbia lakosságának három és fél, Vajdaság lakosságának pedig tizenhét százalékát teszi ki. Jugoszláviában valamennyi nemzeti kisebbség - létszámától függetlenül egyforma jogokkal rendelkezik. Ha közülük bárkinek megadnánk az általuk követelt autonómiát, akkor a többieknek is biztosítani kellene ugyanazokat a jogokat. Mi lenne akkor, ha mind a huszonvalahány nemzetiség helyi önkormányzatot akarna magának és mekkora precedens lenne ez a többi európai állam számára. Arra a kérdésre, hogy a vajdasági magyarok kaphatnak-e autonómiát, az a válaszom, hogy ez szóba sem jöhet, mert ezzel megbomlana a nemzetiségek egyenjogúságának összhangja és megsértenénk a nemzetközi jogot. Minden olyan jogot meg kell adni a nemzeti kisebbségeknek, amelyeket a nemzetközi dokumentumok garantálnak, azonban a kisebbségeknek nem járhat több jog, mint a többi európai országban, vagyis miért adnánk mi többet, mint amennyit Európa minden országában, tehát Magyarországon is kapnak a kisebbségek. Ha a vajdasági magyarok által követelt autonómiát tartalmazni fogja a Világszervezet alapokmánya, akkor ezt Jugoszlávia is elfogadja. Ismét felvetődik a kérdés,ha a világ egyetlen állama sem adja meg ezeket a jogokat a kisebbségeknek, akkor ezt miért pont Jugoszlávia tenné meg.

Elégedett vagyok a jugoszláv-magyar kapcsolatok alakulásával, a viszony főleg azóta jó, hogy a szocialisták kerültek hatalomra. Ezt követően fordulat állt be a magyar politikában. A jugoszláv külpolitika egyik prioritása a szomszédokhoz fűződő kapcsolatok javítása és az együttműködés szélesítése. Magyarország nemcsak földrajzi fekvése, hanem a kapcsolatok javításában rejlő lehetőségek miatt is nagyon fontos számunkra. Göncz Árpáddal folytatott megbeszélésem során személyesen is meggyőződhettem arról, hogy Magyarország is a szomszédokkal való együttműködés fejlesztését tartja az egyik fő feladatnak, de meg kell állapítanom, hogy a kapcsolatok színvonala elmarad a mindkét fél számára kívánatos szinttől és a lehetőségektől. A nemzetközi fórumokon időnként olyan magyar vélemények hangoznak el, amelyek szerintünk nem felelnek meg a kapcsolatok elmélyítésére való törekvéseknek, ezért azt szeretnénk, ha Magyarország a nemzetközi téren kifejtett tevékenységét összehangolná a kétoldalú kapcsolatokban tapasztalt irányvonallal.

Meg kell teremteni a feltételeket arra, hogy a szankciók feloldása után a legmagasabb szintre emelkedjenek a kétoldalú kapcsolatok, mert ez egyaránt szolgálja Szerbia, illetve Jugoszlávia valamint Magyarország érdekeit. A Göncz Árpáddal folytatott eszmecsere során megállapodtunk abban, hogy már most, amikor az objektív okok miatt behatároltak a lehetőségeink megkezdjük a felkészülést a szankciók feloldását követő együttműködésre. A kétoldalú kapcsolatok fejlődését leginkább a Jugoszlávia elleni szankciók akadályozzák, és ez mindaddig így marad, amíg érvényben maradnak a büntető intézkedések. A szankciók feloldását követően azonban mindenekelőtt a gazdasági, közlekedési, távközlési, tudományos és infrastrukturális kapcsolatokat kellene fellendíteni. Ennek érdekében nem kell új szerződéseket kötni, csak felül kell vizsgálni a régieket. Mi kész tervekkel rendelkezünk a Magyarország felé vezető vasúti és közúti útvonalak rövid időn belül megkezdendő fejlesztésére, és szeretnénk kihasználni a Duna adta lehetőségeket is. A kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében Jugoszlávia síkraszáll a két kormány, a parlamentek és a politikai pártok közötti párbeszéd intenzitásának fokozásáért, a nemzetiségekre pedig mindkét félnek úgy kell tekintenie, mint a két országot összekötő hídra.