Az autonómia rettegett szó Kelet-Közép-Európában, holott olyan ez a kisebbségeknek, mint halnak a víz - szögezte le Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára az Európai Népcsoportok Szövetségi Uniója (FUEV) információs rendezvényén. Az államtitkár a továbbiakban elmondta, sajnálatos, hogy egyelőre nem léteznek és nem is működnek általánosan elfogadott kisebbségi jogi normák, amelyek a garanciákat is magukban foglalnák.

Tabajdi utalt arra, hogy az autonómia nem a szeparatizmus előkészítője - ahogyan attól sokan tartanak -, hanem éppen megelőzése. Úgy vélte, Európában már néhány példát lehet arra találni, hogy ezt a kérdést a különböző államok integrációjának, illetve a határok stabilitásának veszélye nélkül megoldották. A magyar kormány, hangsúlyozta az államtitkár, partner ahhoz a gondolathoz, hogy mássága miatt senki ne szorongjon hazánkban. Ezután a FUEV elnöke, Christoph Pan mondta el beszédében: Európában Svájc és Belgium kivételével egyelőre mindenütt vannak kisebb-nagyobb nemzetiségi problémák. Kontinensünkön több mint 200 népcsoport létezik, amelyeket nemzeti kisebbségeknek is tartanak, létszámuk százmillió. Nem lenne megoldás, ha Európában minden négymilliónál nagyobb létszámú népcsoportnak külön országa lenne, hiszen így Európa a jelenlegi 45 helyett, 80 országból állna. Az elnök arra is utalt beszédében, a 70 európai nyelvből 30 olyan, amely többségi, illetve nemzeti nyelv. Pan szerint az FUEV (a szervezet egyébként konzultatív státussal rendelkezik az Európa Tanácsban) a következő jogokat kívánja kiharcolni az európai népcsoportok számára: a saját nyelv használatához való jogot, az önálló szervezetek, pártok létrehozásához való jogot, a modern korunkban fontossá vált információhoz való jogot, valamint az autonómiához való jogot. Az elnök hangsúlyozta, az autonómia a legjobb eszköz a kisebbségek jogainak biztosításához.

Bruno Hosp, a dél-tiroli tartományi kormány kulturális minisztere az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolban élő német ajkú kisebbség autonómiájáról beszélt. "Minden kisebbségi jogokat biztosító szerződéshez, majd ennek megvalósításához igen hosszú út vezet. A legjobb jogi keretek sem használnak azonban, ha a kisebbség nem rendelkezik rendkívül élénk kulturális élettel" - hangoztatta. Leszögezte azt is, Dél-Tirol mindig számíthat Ausztriára, mint "védőhatalomra". Joseph Manaite miniszterelnök a Belgium területén élő és az összlakosságnak csupán 0,7 százalékát kitevő németajkú kisebbség autonómiájáról szólt előadásában. Mint hallhattuk, hosszú küzdelem után 1984 óta a Belgiumban élő német közösség is létszáma ellenére abszolút egyenrangú partner, német nyelvű belgáknak tekintik saját magukat, hiszen alkotmányosan garantált az autonómiájuk.

Az EBEÉ-konferenciához kapcsolódó FUEV-rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón elhangzott: az állam és a népcsoportok között kívánatos lenne a folyamatos dialógus kiépítése. A FUEV már 1992ben javaslatot terjesztett be az európai népcsoportok alapvető jogaira vonatkozó konvencióra. Ezt átdolgozták, aktualizálták és '94-ben a FUEV küldöttértekezletén terjesztették be. Az átfogó európai népcsoportvédelemre vonatkozó tervezet két egymást kiegészítő részből áll. Az egyik tervezet az európai emberi jogi konvenció kiegészítő jegyzőkönyve az európai népcsoportok alapvető jogairól, míg a másik egy, az európai népcsoportok autonómiajogáról létrehozandó külön konvencióhoz szükséges párbeszédtervezet.

A népcsoportok európai problematikáját firtató sajtótájékoztatón elhangzott: Európában potenciális konfliktusokból nincs hiány. A demokrácia és az emberi jogok korántsem érvényesülnek egyforma mértékben. 1990 közepe óta a nemzetiségi kérdést államközösségek keretében, mint többek között az ENSZ, EBEÉ, Európa Tanács, az EÚ tették nemzetközivé. A közös preventív stratégia volt és maradt a mai napig is a cél. Az is elhangzott, a FUEV a nemzetközi konfliktusokat illetően gyakorlati befolyással nem bír.