Nem kevesebb mint tizennégy magyarországi és határon túli párt és politikai szervezet képviselője írta alá Budapesten azt a zárónyilatkozatot, amelyet a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt által szervezett tanácskozás résztvevői dolgoztak ki. A tanácskozáson, amelyen megjelent több ismert nyugaton élő tudós, pénzember, gyártulajdonos, sőt a gazdasági és a társadalmi életbe újra bekapcsolódó báró meg gróf is, a manapság sokat vitatott kétoldalú szerződések kérdése került napirendre.

A résztvevők egyöntetű véleménye szerint a legutóbbi kormánypróbálkozások is arra utalnak, hogy a kétoldalú szerződések megkötése napjainkban még nem időszerű. Nem lehet ugyan elvitatni a kormány kezdeményezéseinek jelentőségét, hiszen a kezdeményező politikának nincs alternatívája, de abból kell kiindulni, hogy az ilyen típusú szerződéseket nem ígéretekre, hanem tényekre lehet csak építeni. Alapvető követelmény, hogy az érintett országok valósítsák meg és tartsák tiszteletben a tömbben élő magyarságnál a területi autonómiát, a vegyes lakosságú területen közigazgatási autonómiát, a szórványokban a kulturális autonómiát. Ezeknek a jogoknak a megvalósítása a résztvevők véleménye szerint biztonsági tényező is.

Újabb lépést jelent a Kárpát-medencében élő magyarság politikai integrációja felé a megfogalmazás, miszerint Magyarországnak nincs szándékában egyetlen szomszédos állam területi integritásának megsértése sem, de semmiféle szerződés nem jöhet létre a magyar nemzeti közösségek (a kisebbségben élő magyarok) háta mögött. Egyetlen kormány vagy parlament sem dönthet sorsukról az ő meghallgatásuk és belegyezésük nélkül. Hogy miért nem szabadna ennek megtörténni? Mert Ők, (a kisebbségben élő magyarok) a magyar politikai vezetést nem választották. Ebből kifolyólag a magyar vezetés nem mondhat le a határon túli magyarság jogairól.

Igaz, a magyar kormány Programja is konzultációkat lát elő, de a belegyezés, az egyetértés követelményének beépítése mindenképpen új lépés a magyarság politikai integrációja felé. A politikailag releváns belegyezést csakis a határon túli magyarság legitím szervezetei adhatják meg. Ehhez pedig mindenképpen létre kell hozni azt a politikai partneri viszonyt, ami nélkül nincs politikai kommunikáció.