Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

vissza a főlapra

Elektronikus Könyvtár


Vékás János Bálint Sándornak, a Magyar Szó főszerkesztőjének, 1993. XI. 19.

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Kérem, hogy a Magyar Szó következő számában közöljék a mellékelt megjegyzésem Polyvás József 1993. november 18-i cikkére.

Üdvözlettel, Vékás János, a VMDK alelnöke

A sánta kutya esete

A Magyar Szóban 1993. november 18-án Polyvás József ezt írja: "ha az általunk választandó magyar parlamenti képviselők csak azért kellenek, mert »a vajdasági magyarok szeretik, ha látják a mieinket is a parlamentben, vagyis ott, ahol fontos dolgok történnek« - mint ahogy ezt Vékás János, a VMDK alelnöke kijelentette a napokban a televízióban -, és egyetlenegy javaslatukat sem fogadják el, mint ez ideig, kérdés, jól képviselték-e eddig is a vajdasági magyarokat."

Az idézőjelbe tett mondatot nem mondtam a televízióban. Ellenben mondtam a Napjaink november 15-i műsorában a következőket:

"Számunkra nem az a legfontosabb, hogy a parlamentben hány képviselőnk lesz, persze, hogy ez is fontos, valahogy hozzátartozik, meghatározza a vajdasági magyarság közérzetét, ha látja, hogy ott vannak azok a parlamenti képviselők. A legfontosabb számunkra mégis az, hogy egy hosszú távon is a vajdasági magyarság sorsát meghatározó koncepció, követelés mögött ott legyen egy legitim igény, amelyet a nemzetközi rendezés során is képviselni lehet. Abban az esetben, ha mi meg tudjuk tartani azt a szavazóbázist, amely szavazatainak fölmutatásával továbbra is nemzetközi tényezők is elismerik, hogy a vajdasági magyarság problémája nyitott és megoldatlan, úgy érzem, a mi történelmi feladatunknak eleget tettünk. Hogy a végső megoldás milyen lesz, az sajnos nagyon sokszor nem azoktól függ, akiknek a sorsáról van szó, azt hiszem, hogy ebben az esetben is nagyon sok körülmény közrejátszik, hogy mi lesz velünk, vajdasági magyarokkal. De ha magunk nem tesszük meg azt, ami a mi erőnkből telik, akkor biztosak lehetünk abban, hogy nem várhatunk kedvező megoldást."

Polyvás József politikai hőbörgéseivel nem vitázok, mert azt tartom, aki veszít, annak joga van haragudni. De itt nem politikai vitáról van szó, hanem arról, hogy Polyvás (és általa a függetlenséget és szakmai tisztességet annyiszor emlegető Magyar Szó is) kitalál, hamisít. Ez pedig nemcsak bűn, hanem (mint Fouché belügyminiszter úr mondaná): hiba.

Újvidék, 1993. november 19.