Elektronikus Könyvtár
A VMDK képviselőinek és tanácsnokainak szerepe és működése a képviseleti testületekben, 1993. I. 9.
I.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége politikai érdekszervezet, melynek az a célja, hogy demokratikus módszerekkel feltárja, kifejezze és képvise
lje e népcsoport alapvető érdekeit és törekvéseit. Részt vesz ugyan a választásokon, mert egy politikai erő sem vállalta a magyarok autonómiatörekvéseinek képviseletét, de ennek ellenére nem párt, hisz nem tör hatalomra, a magyarlakta községeken kívül nincs lehetősége a választási többség megszerzésére.Tekintettel arra, hogy a VMDK nem párt, hanem érdekszervezet, amelynek célja a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseinek az érvényesítése, mind a szervezet, mind pedig képviselőinek és tanácsnokainak elsődl
eges feladata a politikai harc az autonómiáért.Ezzel összhangban a képviselők és tanácsnokok demokratikus módszerekkel támogatnak minden olyan politikai törekvést, amely a társadalom demokratizálódását, valamint a minél alaposabb és gyorsabb rendszerváltá
st célozza.A képviseleti testületekben a VMDK képviselői koalíciós megállapodásokat is köthetnek a magukat demokratikusnak nevező pártokkal, de ennek fejében azoknak támogatni kell a VMDK törekvését, hogy az autonómia-követelésekkel kapcsolatos dialógus mielőbb létrejöjjön.
Demokratikus törekvéseivel összhangban a VMDK és képviselői a politikai együttműködésre vonatkozólag csakis méltányos, demokratikus és a helyi körülményeknek megfelelő indítványokat tehetnek, s csak ilyeneket fogadhatnak el. Az együttműködésre, valamint a tisztségek betöltésére vonatkozó döntéseket mind a VMDK szervei, mind pedig a képviselőcsoportok titkos szavazással és többes jelöléssel hozzák meg.
Az önkormányzati funkciók betöltésére vonatkozó jelölések ügyében az ajánlatokat a VMDK
szervei és a tanácsnokok együtt teszik meg, de a jelölésről a tanácsnokok döntenek titkos szavazással. A politikai ellenőrzés és véleménnyilvánítás jogát viszont a VMDK megfelelő szervei gyakorolják.A választások során a VMDK véglegesen hatékony politika
i tényezővé vált a belpolitikai színtéren. Soraiból jelentős tisztségekre kerülhetnek képviselők. Tőlük az érdekszervezet elvárja, hogy az autonómia eszméjéért minden poszton és minden alkalommal kiálljanak. Azt a szervezet nem várja el tőlük, hogy segítsenek törekvéseink konkrét valóraváltásában, de ha ártanak az autonómia eszméjének vagy a VMDK-nak mint a vajdasági magyarság érdekszervezetének, ezt a VMDK szervei közzéteszik és elhatárolják magukat tetteiktől, állásfoglalásaiktól. A VMDK szervei fenntartják maguknak a jogot, hogy titkos szavazással meghozott döntések útján felszólítsák a magyar szavazókat, hogy a jövőben ne szavazzanak azokra, akik a vajdasági magyarság alapérdekei ellen cselekszenek.II.
Abban a politikai közegben, melyben jelenleg a VM
DK-nak, valamint képviselőinek és tanácsnokainak tevékenykednie kell, van néhány olyan körülmény, amely nehezíti elképzeléseink megvalósítását.Közülük az első a VMDK érdekszervezetként történő működésére vonatkozik. Arról van szó, hogy a belpolitikai porondon a VMDK-n és a VHDSZ-en kívül mind pártok működnek, amelyek elvben nem nemzeti alapon szerveződnek és a hatalomra törnek. Ezek a pártok azonban egyben mind megegyeznek: elegendőnek, vagy máris túl soknak tartják a kisebbségek jogait. A kisebbségi jogo
k ügyében a VMDK egy lényegében egységes pártblokkal áll szemben, amelytől engedményeket csak külső nyomás eredményeként várhat. Ugyanakkor képviselői és tanácsnokai a polgárokat is képviselik, és különben is, a VMDK demokratikus törekvéseit csakis ezen a meglevő politikai porondon valósíthatja meg. Ezért kettős tevékenységre van szükség: kisebbségi ügyekben nem tehet különbséget a vele szemben felvonuló pártok között, minden más ügyben pedig azokat kell támogatnia, akik a demokratizálódás és a minél gyorsabb rendszerváltás irányába fejtenek ki politikai tevékenységet. A gyakorlatban ezt a kettősséget nem könnyű szem előtt tartani és minden esetben elvszerűen cselekedni.Egyre világosabban körvonalazódik az a probléma is, ami helyhatósági szinten a magyar töb
bségű községekben jelentkezik. Az az egyöntetű VMDK-többség, amely több helyen már a májusi választások után létrejött, voltaképpen az egypárti irányítás veszélyét hozza felszínre. Igaz, nincs jelentős hatásköre az önkormányzatoknak, s a leendő magyar önkormányzati tanács többpárti alapon jön majd létre, de jelenleg nemegyszer elvtelen vita, már-már tülekedés jellemzi annak a néhány tisztségnek az elosztását, amiről ezek az önkormányzatok egyáltalán dönthetnek. Úgy látszik, az ellenzék funkcióját ebben az esetben a VMDK szerveinek kell vállalniuk.Harmadszor, rá kell mutatni, hogy a VMDK politikai tevékenységében különösen a választási előkészületek során, de később a VMDK képviselőinek és tanácsnokainak napi gyakorlatában is bizonyos zavart okoz azoknak a magyaroknak a működése, akik a szerb pártok színeiben demokratikus törekvéseket hangoztatva a VMDK-val szemben politikai ellenfélként jelentkeznek. Azzal, hogy a történelmi lehetőségeinket semmibe véve főleg liberális szólamokat hangoztatva a magukat demok
ratikusnak nevező szerb pártok malmára hajtják a vizet s küzdenek a VMDK-nak a politikai önállósággal, meg természetesen demokratikus felelősséggel járó autonómiakoncepciója ellen, ezek a magyarok vagy a korábbi, a szerb hatalomtól kapott tisztségeket kívánják visszaszerezni, vagy pedig simulékonyságuk jutalmaként bizonyos politikai, anyagi és más előnyöket várnak. Ezek a magyarok a VMDK-nak politikai ellenfelei, de nem ellenségei. Ellenzéknek kell tartanunk őket, amely arra serkenti a VMDK-t, hogy politikai legitimitásáért küzdve előbbre vigye a vajdasági magyarság alapérdekeit. Annál inkább ezt kell tenni, mivel a nemzetközi körülmények alakulása elfogadhatóvá tette a VMDK autonómiakoncepcióját. Azzal a politikai legitimációval, amelyet a VMDK a választásokon újból megerősített, csak kitartásra, nemkevésbé ügyes politizálásra van szükség ahhoz, hogy az elképzelés valóra váljon.III.
A VMDK képviselői és tanácsnokai a gyakorlatban is hozzásegíthetnek érdekszervezetünk célkitűzéseinek megvalósításához.
A helyhatósági szervekben, ahol VMDK-többség van, a vajdasági magyarság alapérdekeinek következetes érvényesítésével:
- ha másként nem lehet, hangos szóval kell ellenállni a kisebbségi jogok beszűkítésére irányuló törekvéseknek;
- kiállni a magyarlakta területe
k etnikai összetételének erőszakos megváltoztatása ellen;- kutatni kell és építeni azokat az együttműködési formákat, amelyek használhatóak lesznek az autonómia létrejötte után is;
- serkenteni az oktatási, művelődési és tájékoztatási intézmények munkáját
, segíteni átalakulásukat, ezen a téren is lerakni az autonómia alapjait;- óvni kell a község területén élő polgárok egyenjogúságát, megtalálni az együttműködés formáit a szerb lakossággal, különösen azokkal, akik a minél gyorsabb rendszerváltásért szálln
ak síkra;- a gyakorlatban is érvényesíteni a VMDK-ban meghonosodott demokratikus módszereket, elsősorban a titkos szavazás intézményét minden olyan döntés meghozatalára, amelynek nagyobb politikai sulya van.
Ott, ahol a VMDK tanácsnokai kisebbségben vanna
k, mindezt nehezebb, vagy nem is lehet megvalósítani. A VMDK politikai tekintélyét azonban növelik azok a csoportok, amelyek a demokratikus politikai módszereket alkalmazva tevékenykednek és elvszerűen szóvátesznek minden támadást, amely a kisebbségi jogok ellen irányul. A rendszerváltás szószólóinak a kisebbségben levő VMDK-csoportok is nyujthatnak hathatós támogatást.A VMDK-képviselők egyik parlamentben sincsenek többségben. Szerepük a VMDK politikájának propagálása és hatékony támogatása. Természetes, hogy a gyakorlati munkában a rendszerváltást szorgalmazó megoldásokat és képviselőket kell támogatniuk. Fontos az is, hogy azokban a közérdekű kérdésekben, amelyekben saját javaslatuk van, igyekezzenek megnyerni mind a demokratikus beállítottságú képviselő
ket, mind pedig a közvéleményt. A képviselők feladata is, hogy a hatalommal való dialógust szorgalmazzák, illetve propagálják.A VMDK Elnöksége.