A FIZIKA ÉS A MATEMATIKA NÉHÁNY
EGYETEMES TÖRVÉNYÉNEK ÉS SZABÁLYÁNAK ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ EMBERI TÁRSADALOMBAN
Mivel az emberi társadalom is része a természetnek, annak egyik legmagasabb, legbonyolultabb megnyilvánulási formáját képezve, ezért a természet egyes egyetemes szabályai ott is megnyilvánulnak.
Mielőtt rátérnénk a társadalomban megnyilvánuló fizikai és matematikai szabályok elemzésére, meg kell említenünk, hogy már az egyénben, vagyis az emberben, fellelhetők e két tudomány által megjelenített egyes összefüggések, a kémiai és a biokémiai összefüggések mellett, nem csak alapműködési elvek szempontjából (pl. hidrosztatika a vérkeringésnél, emelők elve a csontrendszernél), hanem az agy bonyolult szerkezetének működési szabályszerűségeiben is. Az utóbbiak az emberi alkotásokban és ízlésekben is tükröződnek. Például a mérnöki alkotásokban, a jól észlelhető sokszor kellemes geometriai alkalmazásokon túl, még a művészet is kimutathatóan a matematika és a fizika szabályosságai által uralt emberi tevékenység. Így a képzőművészeti alkotások, sok esetben a részletekben elrejtett matematikailag jól meghatározott aranymetszési arány miatt is tűnnek szépnek. Ez akkor valósul meg , ha az egész két része közötti arány ugyanakkora, mint amelyet a nagyobbik rész és az egész aránya hoz létre. Így a kellemes arány reánk gyakorolt hatása felerősödik azáltal, hogy gondolatunkban kétszer jelenik meg ugyanaz az arány. Ez az arány matematikailag kiszámítható és egyenlő a körbeírt tízszög oldalhosszának és a kör sugarának arányával(a fele négyzetgyök öt és egy különbségének). Ez a fejlett idegrendszerű élőlényeknek kellemes arány, az élőlények méreteibe is beépült a sorozatos párválasztás alkalmával gyakorolt kiválasztás által. Így az emberi test egyes méretarányai is az aranymetszés arányát tükrözik. A zenében a hangoktávok hangjainak rezgésszáma bizonyos arányok hatványainak vagy logaritmikus összefüggéseinek tesznek eleget. A legutóbbi kutatások szerint (Richard Voss és John Clarke, Berkeley Egyetem, Kalifornia, l975) e összefüggések azáltal alakultak ki, hogy az ember sok ideig élt folyó vagy tenger víz mellett és megszokta ezek zajának frekvencia szerinti hangerősség elosztását. Ha logaritmikus skála szerinti beosztású számtengely rendszerben ábrázoljuk grafikusan a hangerősség-frekvencia összefüggést, akkor egy lefelé irányuló ferde egyenest kapunk, mely először a függőleges hangerősség tengelyt, majd a vízszintes frekvencia tengelyt metszi. Az emberek e természetes zaj megszokásából ered az összes kellemes zenemű rezgésszám szerinti hangerősség elosztásának grafikonjának a hasonlósága. Ezek megközelítőleg követik e ferde egyenest, kissé kígyózó majdnem egyenes vonalként, függetlenül attól, hogy az illető zenei mű klasszikus, rock vagy népzene (afrikai, európai vagy amerikai), bizonyítván, hogy az összes hangerősség elosztás az emberi agy közös szerkezete által van irányítva amely kiválasztja a kellemes hangjegy játékrend változatot. A húros hangszerek esetében mint a hegedű stb. a gerjesztett kellemes hangsorozatoknak egy alapskála felel meg amelyek megfelelő húrhosszúságai között meghatározott arányok vannak természetes számokból kialakítva. Erről még az ókorban győződtek meg Püthagorász és tanítványai. Így ha a do-nak megfelelő húrhossz 1 akkor az az utáni hangoknak a következő húrhosszak felelnek meg: a re-nek 8/9, a mi-nek 64/81, a fa-nak 3 / 4, a sol-nak 2/3, a la-nak 16/27, a si-nek l28/243 és a következő do-nak 1/2 . A festészetben a szép színösszetételek a jól meghatározott rezgésszámú látható elektromágneses hullám által létrehozott kiegészítő színek változatai. Ugyanígy alakultak ki a természetben a fejlettebb élőlényeket csalogató, kellemes, megfelelő színösszetétellel színezett, a teljesen szabálytalan alaknál könnyebben felfogható, geometriailag teljesen szimmetrikus, vagy részben de kellemes arány szerint aszimmetrikus és ezek miatt pihentetőbb, könnyebben megjegyezhető és megkülönböztethető alakban megjelenített, a központi idegrendszer szerkezete számára megfelelő vonzó hatást gyakorló, szépségesnek tűnő virágok. A virágok, de főleg a levelek és egyes gyümölcsök esetében sokszor alakulnak ki olyan hasonló csoportosulások melyek esetében a csoport alakja hasonló az azt létrehozó rész alakjával. Ez az u.n. fraktál szerkezet mely széles körben van alkalmazva a művészet minden ágában: építészet, képző és dekoratív művészet, sőt még a zenében is, ahol gyakran van alkalmazva az alapdallam módosított ismétlése más kellemes fraktálos változatban, ami által az alapdallam kellemes hatása fokozódik mivel gondolatunkban a hasonló kellemes hatás egymásra tevődve erősödik. Így a kellemes érzés gerjesztése fokozódik és a csoport szerkezet könnyebben észben tartható és felismerhető (pl. egy kellemes hatású virág vagy szőlőfürtök) Természetesen ezek a kellemes formák, arányok és színkompozíciók gazdag választéka a létfenntartás szükséglete által igényelt szerkezeti kereten belül megengedett olyan változatok, amelyeket a legmegfelelőbbnek választott ki a környezeti hatás által diktált természetes szelekció az utódok eltérései közül. A teljesen nem kellemes arányt követő állatok csak önvédelemből vették fel ezt generációs kiválasztás által, hogy jobban el legyenek kerülve. Hasonlóan a mérges gombák, a furcsa nem éppen kellemes élénk színeikkel riasztanak, messziről felhívva a figyelmet elkerülésükre. Visszatérve az emberhez, mint a természetben lévő anyagnak legbonyolultabb szerkezeti formájához, meg kell említsük, hogy a beszédben és az irodalomban is a matematikai logika elveire alapozva alakulnak a nyelvtan által megtestesített rend szerint helyes mondatokká a szavak. Ez utóbbi szabályrendszer szerint (mint például az „és" és a „vagy" logikai összeköttetés) működnek ma a bonyolult elektronikus számítógépek.
A madarak is képesek kellemes hangokat gerjeszteni de náluk ez főleg ösztöni eredetű. Ezért az emberrel összehasonlítva sokkal kevesebb a képességük arra, hogy módosítsák (főleg öntudatosan) a dallamokat vagy értékrendjüket mivel az agyuk bonyolultsága sokkal alacsonyabb fokú.
Mielőtt átérnénk a társadalom viselkedésének elemzésére tárjuk fel részletesebben az emberi viselkedés mechanizmusait, megvilágítva ahogyan az egyének összeállítják hosszabb eseménysorait melyek összhatása gerjeszti a társadalmi élet jellemzőit. Mivel az ember az anyagnak a legbonyolultabb szerkezeti állapota, jól fejlett agyának nagy memorizáló, elemző és képzeleti összeállító képessége jóvoltából az állatoknál sokkal jobban képes kiválasztani és követni a természet véletlenszerű egymástól független vagy függő eseményeiből nem csak az olyan hosszabb eseményláncokat melyek ok-okozat által vannak összekötve, hanem fel képes fogni azok egymásba folyását és képes módosítani lefolyásukat, vagy újakat még összetettebbeket gerjeszteni saját hasznára. Erre a célra különlegesen fejlett az emberi agy, az idegsejtjei közötti kapcsolatlánc hálózatok kialakulása miatt, mely képes megtartani, de csak kb. 0,1 sec. időtartamra a legtöbb részét a pillanatnyilag egyszerre felfogott információnak, mely vizuális, hallási, tapintási vagy szaglási jelek útján érkezik.(Ahhoz, hogy ezt az időtartamot megnöveljük, többször el kell ismételni az adott pillanatnyi memorizálási folyamatot, újra megjelenítve a jelt teljes egészében vagy vázlatosan, megerősítve a megfelelő összeköttetéseket az agysejtek között, tanulási folyamatot hozva létre.) Ez a 0,1 sec. elégséges, hogy az agy feldolgozza és szelektálja az azonnali tájékozódáshoz szükséges adatokat. (pl. egy baleset elkerülése egy gyors elmozdulás által.) Majd e jelekből a további minél helyesebb tájékozódáshoz szükséges lényegét tartjuk meg az eseményláncnak, szelektív memorizálás által, kiemelve a fontosabb részeket. Ezt az eljárást a logikus, összefüggő fogalmi gondolkozás irányítja, mely befolyásolva van az azelőtt rögzített adatok elemzése és a megfogalmazott következtetések által. Közrejátszanak az érzések és érzelmek melyek a régebbi vagy az újabb adatok által gerjesztődnek közvetlenül (pl. egy fájdalom esetében), vagy közvetve, a régi és az új adatok gondolati egymásra hatása által a régi következtetések és érzésektől befolyásolva. Így elkerülődik az adatok bonyolult egymásra helyezése, az agy túlzott feltöltődése és kimerülése, mely előbb-utóbb leblokálódna, nem lévén képes új adatokat vagy gondolatokat befogadni, mivel az agysejtek nem lennének képesek új kapcsolatokat, szerkezeteket létrehozni. Ezek miatt az agy mindég képes arra, hogy kövesse azt a pillanatnyi eseményt amelyben az ember részt vesz. Az ember számára ez a 0,1 sec. optimális abból a szempontból is, hogy így elkülönítve fogja fel az emberek közötti kapcsolatteremtési jeleket, vagyis a betűket, melyek hallás vagy látási jelek által vannak közvetítve speciális alakban. E jelek értelme az agyban fejtődik meg az ott tárolt jelekkel való azonosítás által. Majd a jelsorozatok szavanként és mondatonként vannak értelmezve, elősegítve az ember tájékozódását. A bizonyos időtartamú jelmegtartás adja a jelen érzését, mely tulajdonképpen nem létezik. (csak a jövő és a múlt), a részecskék állandó mozgása és az egymáshoz közeli részecskék kölcsönhatásának pillanatnyi gyorsasága miatt. (Itt megemlítjük, hogy a természet jelenségei energiacserék által jönnek létre, a részecskék vagy részecskecsoportok között. Így jönnek létre ütközés általi mozgások, erőtérben végzett mozgások majdnem mértani pályákon mint pl. ellipszis, parabola, hiperbola (melyek tökéletességét a többtesti kölcsönhatás zavarja meg) vagy a kölcsönhatási tér szimmetriája és a legkisebb hatás elve alapján a kristályok és molekulák egy stabilabb egyensúlyi állapot elérése és a többletenergia kibocsátása által. Az egyes szimmetriák spontán megsértése által keletkezhetnek kristály rács hibák vagy molekula lánc hibák, más természetű rosszul működő sejtek, repedések iparban gyártott tárgyakban, előre nem számított földrengések, aszimmetrikus partvonalak, és különböző nagyságú és alakú bolygó és galaxis rendszerek stb.). Ily módon, egy logikus gondolkozás és egy pontos memória segítségével, felhasználhatjuk az agy alkotói képzelete által előre kigondolt egyes jelenségeket arra, hogy létrehozzunk bizonyos anyagszerkezeteket, melyek mikro összetétele azonos, mivel mindegyik azonos jellegű alapelemekből ( protonokból, neutronokból elektronokból stb.) áll melyek között kölcsönhatási tér van. Létrehozhatunk tér-idő jellegű szerkezeti átdolgozást is a természet törvényei, vagy bizonyos megegyezések alapján, megerősítve az anyag, a tér és az idő fogalmának tudatosítását, mely utóbbi a kölcsönhatás késésének megnyilvánulása mely az anyag tehetetlensége, a sebesség végessége miatt jön létre. Az idő egyenletességét az emberi tudatban, bizonyos majdnem periodikus mozgások érzékeltetik (amelyek a kis súrlódási erő miatt majdnem szabályszerűek), mint pl. a Föld tengely körüli és Nap körüli forgása, melyek jelentősen befolyásolják a földi életet. Egy jó példa az anyag átdolgozására, a nyugalmi állapotú u.n. statikus makroszkopikus szerkezetek (pl. épületek) és az új tulajdonságú vegyi szerkezetek mellett, melyek az előre elképzelt formák szerint valósulnak meg, az elektromos áram, vagyis az elektronok áramlása. Ez mikroszkopikus anyagi tartalom szempontjából ugyanazon természetű, mint más tárgy anyaga. A különbség csak az, hogy ebben az esetben az egyfelé irányított elkülönített elektronok erőltetetten követnek egy rendezett mozgást egy bizonyos irányba, megadva nekik azt a lehetőséget, hogy makroszkopikusan is észlelhetően megnyilvánuljon több mikroszkopikus jellegük (pl. a mozgási energiájuk és a mágneses terük) azok rendezett összeadása által. Az ilyenszerű de összetettebb eseményláncok alkotása által jön létre, először az egyének képzeletében, majd az egész közösségben a tér-idő szempontból is jó szerkezetű öntudat mely majd a továbbiakban az illető társadalom történelmi öntudatát hozza létre. Az írás kialakulása nagy mértékben segített az események pontosabb megjelöléséhez. Az előbbiekből az a bátorító tény is következik (amivel sokan nem számolnak), hogy az egészséges ember, ha nincs megzavarva, megvalósíthat önmaga számára egy optimális környezetet a nélkül, hogy károsan veszélyeztetné a környező növény és állatvilágot mely számára szükséges, ha áthatóan használja egész gondolkozási képességét (főleg a megelőző képességet), gondolatban kiválasztva a legmegfelelőbb esemény láncokat. Ez által megvalósíthat egy megfelelő életfolyamatot és egy emberhez méltó, tartós, alkotásokkal teli életet, nem elfelejtve, hogy az emberi élet tulajdonképpen az agyban lejátszódó eseményláncok összessége, melyek a külső környezettel való kölcsönhatási alkalmak idéznek elő az agy aktív részvételével miközben pozitív és negatív lelki érzések keletkeznek a szerint, hogy hogyan vannak értékelve az új jelek és üzenetek és milyen összefüggés jön létre az azelőtt rögzített adatokkal. A gondolatunkban e események egy folytonos sorban jelennek meg és az egymáshoz való helyzetük szerint vannak értékelve régebb vagy később megtörténteknek. Mindezek által emelkedhetünk az állati viselkedés fölé, melyet főleg az ösztön és egy nagyon leegyszerűsített megelőző gondolkodás jellemez. Ezért alaposan meg kell értsük az életet, benne azoknak az állandóknak a szerepét melyek a világ jellemzőit befolyásolják. (A részecskék mérete és a közöttük ható kölcsönhatások nagysága, melyek szabályozzák az élettartamot is azáltal, tőlük függ, hogy a DNS molekulák láncai erősek vagy nem, mely utóbbi esetben nem megfelelő, vagy idő előtt elöregedett sejtek keletkeznek, ami főleg hiányos táplálkozás, mozgás hiány és káros környezet esetében idő előtti öregedést okoz annyira, hogy súlyos esetekben egy 10 éves gyermek 80 évesnek tűnjön. Ha a DNS láncnak nem lennének hibái szinte örökéletűek lehetnénk.)
A társadalmi egyensúly, hasonlóan a gázok esetében kialakuló egyensúlyi állapotoknál, nem egyöntetűen azonos jellemzőkkel rendelkező egyedek összessége, hanem különbözőek dinamikus egyensúlyi állapota, amelyben az egyedek jellemzői állandóan változnak, akár a gázmolekulák sebessége úgy, hogy együttes hatásuk egy bizonyos érték körül ingadozzon, nagyon kicsi eltéréssekkel, akár a teljesen elszigetelt állandó térfogatú gáz nyomása. Az ilyen társadalmi egyensúly a teljesen tradicionális önfenntartó és elszigetelt társadalmak esete, mint az őserdőben élőké. Ha pedig valamely paraméter egyenletesen vagy hirtelen változik, akkor úgy a gázok, mint a társadalmak egyenletes vagy robbanásszerű változáson mennek keresztül, ami több jellemzőjük gyors változásához vezet. Az első eset a demokratikus társadalmaké, a második a diktatúráké, amelyek előbb-utóbb forradalmi változásokon mennek keresztül.
Nem szükséges részletezni, hogy az emberi társadalom magával hordozza a fizikában tanulmányozott, a kölcsönhatásban lévő többtest problémájának sok jellemzőjét is. Ebben az is megtörténhet, hogy egy-egy egyén nagyobb hatást gyakorol a többire (ez lehet politikus vagy atomenergiát vagy gyógyszert felfedező tudós) aki karizmatikus egyéniségével (a politikus esetében) vagy tudásával láncreakciót válthat ki az információáramlat segítségével. Ilyen hirtelen befolyás általi csoportos irányzat változás pl. a gáz és folyadék molekulák esetében is megtörténik amikor egy spontán más irányba mozduló molekulához egyenként más molekulák is tapadnak kohéziós (összetartó) erő segítségével. Így egy kis különálló más irányú áramlatot hoznak létre, mely megsokszorozódva felerősödhet és létrehozhat egy kisebb forgószelet vagy egy tornádót, mely forgási iránya a legelső molekula csoportosulás forgási iránya szerinti.
Még a művészek is képesek ilyen tömeges hatásra, rezonancia jelenséget gerjesztve a többiekben a belső szépérzékre hatva majd azt tovább fejlesztve egy bizonyos irányba. Egyes esetekben, ha például egy javasolt divatforma valami kellemes vagy érdekes jelleg miatt találóan elfogadható, akkor rezonanciaszerűen egy ideig divathóbort alakul ki (sokszor érdemtelenül, mert nem, vagy alig praktikus). Ha a praktikusság is jól beépült az új divatba, akkor a divatcikk hosszú ideig életképes.
Az előbb említett kölcsönhatásban lévő több hasonló egyed jelenléte miatt egyrészt nem is beszélhetünk független egyéni állapotokról (az egymásra hatások összetettsége miatt szinte kaotikusnak, felfoghatatlannak tűnik egészében a rendszer). Másrészt sok rejtett vagy nagyon nehezen felfedezhető u.n. rejtett paraméter jelenlétének kihatása még jobban bonyolítja a rendszer működésének megértését. Ezek miatt a társadalmi jelenségek összesített jellemzőit főleg statisztikai mérési adatok tanulmányozása által lehet jól kimutatni, feltárva fontosságukat, azt hogy milyen tényezőktől függenek és milyen befolyást gyakorolnak rájuk egyes belső vagy külső hatások. Egyik közismert általános statisztikai összefüggés az, hogy akár a gázmolekulákra jellemző sebesség, az egyének tulajdonságai(képzettség, társadalmi beilleszkedő készség) is legtöbb esetben az átlagérték körüli, nagyon kevés azok száma, akik ezt túllépve vagy jóval alulmaradva tűnnek ki, hasonlóan például a molekulák sebességének szimmetrikus Gauss elosztásához.
Az egyének vagy a csoportok közötti kapcsolatokban jól érvényesül a hatás-ellenhatás törvénye, melyet sajnos sok egyébként jól képzett politikus nem vesz figyelembe amikor nem emberies, hosszú távon káros döntésével saját maga, vagy csoportja ellen hergeli az embereket, elveszítve őket mint pártfogókat. Ez akkor történik, ha nem tanulmányozza hatásának őszinte visszhangját. Ezért ha valaki tartósan akarja befolyásolni a többit, akkor alaposan kell tanulmányoznia azok hosszú távú érdekeit és azok átalakulását. Megtörténhet, hogy pillanatnyilag sikert ér el, mert gyorsan tudott hatni egy olyan tényezőre, amelyre a befolyás bizonyos rövid távú érdekből láncreakció által tovább terjedt, rezonanciát hozva létre, de később kiderül az emberek tudatában, hogy ez csak látszatilag képviselte az ő igazi céljaikat, nem segítve őket hosszú távon. Ilyenkor elfordulnak, vagy rosszabb esetben egyenesen szembefordulnak az illető személyiséggel, sokszor fizikailag megsemmisítve azt, feldühödve azon, hogy becsapta őket sokszor igazi jó szándék jelenlétében is amikor az elvakult túlbuzgósággá alakult. (Persze a legnagyobb düh akkor keletkezik, ha az illetőről kitudódik, hogy szélhámos, önző).
Ahogyan a nagyobb elektromos feszültség jobban serkenti az elektromos töltések mozgását, vagy az erősebb gravitáció minden test gyorsulását, ugyanúgy az erős, tartalmas befolyás nagy mértékben befolyásolja az emberek tevékenységét, míg az akadályok akár az elektromos ellenállás fékezik. Mondhatjuk, hogy utánozódik Ohm törvénye, amely azt mondja, hogy az elektromos áramerősség értéke egyenesen arányos az alkalmazott elektromos feszültséggel és fordítottan arányos az elektromos ellenállással. Persze a társadalomban nem alakul ki egy tisztán egyenes és fordított arányosság, más befolyásoló tényezők jelenléte miatt. Megtörténhet még az is, hogy egy-egy tényező az előzőhöz képest ellenkező irányba viszi a fejlődést egy hamis vonzó hatással (szimmetria sértéssel) megzavarva a köztudatot, felhasználva az információáramlat lehetőségét. (Hasonló ehhez a vastaps kialakulása, mely rövidtartamú, ha nem mutatkozik a többség tudatában megérdemeltnek, vagy hosszú, ha a nagy többségben mély a hatás, erős rezonanciát gerjesztve). Ezért alaposan fel kell tárni a társadalmi jelenségeket befolyásolni képes tényezőket, majd növelve vagy csökkentve az értékeiket tanulmányozni, mérlegelni kell azok kihatásait, gondolatban elemezve határértéki hatásukat az idő függvényében, a matematikai analízisben használt határértéki számításhoz hasonlóan. Így, hosszas töprengés által, nemcsak megsejthetjük, hogy az idő elteltével, egy-egy tényező milyen hatást gyakorol, hanem minél több feltételezett megoldást elemezve a legmegfelelőbbet választhatjuk, mely hosszú távon is jónak bizonyul .
A társadalomban is működik a fizikában érvényes legkisebb hatás elve, mely szerint a legtöbb jelenség úgy valósul meg, hogy legkevesebb legyen egy fő paraméter értéke (pl. a gravitációs térben, a ferdén vagy vízszintesen dobott tárgy akkor jut a legrövidebb idő alatt szabadon mozogva a végpontba ha parabolapályán halad). Most a hosszabb távban gondolkodó emberek és társadalmak tanulva az azelőtti társadalmak kudarcaiból és sikereiből úgy igyekeznek megszerezni anyagi és szellemi értékeit, hogy a leghatásosabban és a legkisebb anyagi és szellemi ráfordítással érjék azokat el. E tevékenység meg lehet zavarva különböző belső és külső zavaró tényezők által (ismeret hiány, oktalan ambíciók, önzés, rövidtávú gondolkodás, eltorzult alkotói képzelet, mely a valóságtól távoli, misztikus és fanatikus szellemi világképet gerjeszt, melyek nem csak másoknak de az illető személyeknek is kárt okoz főleg a pazarlás és a környezet károsítás által), megakadályozva, hogy a természettel összhangban kialakulhasson egy tartós kellemes összhangú társadalmi élet.
Szintén működik a komplementaritás elve is(az elemi részek nem ellentétesen, hullámként és részecskeként is megnyilvánulnak), vagyis minden egyén egyszerre több féle jellemvonással is bírhat (pl. munkahelyi foglalkozás mellett otthon kertműveléssel foglalkozik), épp az előbbi több féle jellemvonás együttes jelenléte miatt.
A társadalmi stabilitás jó mértéke az, hogy mennyire bírja ki a külső negatív befolyást, mely életellenes. Ez hasonlít a bolygók pályájának esetleges megzavarásához, ha közelébe kerül egy nagy tömegű égitest. A társadalomnál rossz esetben létrejöhet egy társadalmilag szentesített defekt állapot (főleg a fiatalok körében, meggondolatlan túlbuzgóság és ismerethiány miatt), amely láncreakció útján robbanásszerűen elterjed, aláaknázva az addigi egyensúlyt, rosszirányra fordítva a köztudatot (ha a társadalom nem tud eléggé rugalmasan reagálni és kivédeni a zavaró hatást). Ezáltal a társadalom rossz irányba visszafejlődik.
A társadalom esetében is, hasonlóan a kvantumfizikai energia szintekhez, léteznek rangszintek a beosztástól függően. Egy magasabb szintre plusz képzés által lehet jutni (a magasabb kvantumszintre plusz energia felvétel által), lefelé alacsonyabb szintű életkultúra elfogadása, vagyis kultúra elhagyás által lehet jutni (ennek a kvantumfizikában energia leadás felel meg)
A társadalom erőssége, stabilitása attól is függ, mennyire közös az egyének gondolatvilágainak részei. (Ha az egyének gondolatvilágának halmazának metszetei nagyok, vagyis nagy az egyének gondolatvilágának közös része akkor a hirtelen jött külső vagy belső más irányú befolyások nem zavarják meg a rendet) Természetesen ez a közös gondolatvilág tartalma és százalékaránya állandóan változik az egyének és a társadalom fejlettségi szintjének függvényében. Ha a közös gondolatvilág jó megfelelője az egyének hosszú távú belső lelki természeti igényeinek, akkor a társadalom stabilitása hosszú távon is nagy lesz. Ilyenkor még az addig eltérő gondolkozású és magatartású egyéneket is sikerül nagy mértékben ráhangolni az emberi természetnek megfelelő rendszabályösszességre, sikeresen kivédve a belső vagy külső egyéni vagy csoportos spontán (pl. rossz szokás, terrorakció) vagy megfontolt (pl. külső gazdasági zavaró hatás, vámintézkedés) zavaró hatásokat.
Az is fontos, hogy egy társadalom ne más társadalom munkáját vagy természeti kincseit használja ki és úgy tartsa fenn látszólagosan a stabil belső egyensúlyt, mert ez hosszú távon nem biztosítható és előbb-utóbb összeomlasztja e látszólag stabil rendet. Ez utóbbi nyersanyag-áremelkedés, vagy, erőteljes pazarlás esetében, nyersanyagkifogyás és környezetrombolás útján történhet meg (Ritkábban esetleg nyersanyag export bojkott is lehetséges ahogyan, főleg a kőolaj esetében történt meg, különböző érdekellentétek ütközése miatt).
A társadalomban is van egy fejlődési irány. Ez lehet pozitív, ha a társadalom egyre emberiebb, környezetkímélő lesz elősegítve az ember alkotó kibontakozását és negatív, ha ennek fordítottja alakul ki.(Az elemi részeknél a bonyolultabb struktúra felé haladás pozitív, a szétbontó hatás negatív). Itt megemlítjük, hogy a társadalmi korok és a fontosabb események időszerinti megjelölését és sorrendezését a Föld Nap körüli keringési idejének (az év) köztudatban rögzített sorszáma segítségével végezzük a történelemtudomány keretében.
A viszonylagosság is megnyilvánul (pl. idő, rang, fejlődési szint esetében, míg az abszolút értékek főleg szellemi téren érhetők el
Ahogyan két azonos frekvenciájú de különböző fázis eltolódású rezgés összetevése (interferenciája)által egy más amplitúdójú rezgés keletkezik, ugyanúgy két vagy több ember viselkedésének egymásra hatása egy új viselkedési formát ad ki (a tudomány esetében egy új gondolat, tudományág vagy tudomány keletkezhet). Ezen esetekben az összhatás lehet egymást erősítő vagy gyengítő egészen a megsemmisítésig.
A viselkedés és főleg a tudomány, a kultúra az emberi köztudat által integrálódik, elemei a tudatban egymásra tevődve is hatnak egymásra, új irányzatokat gerjesztve leginkább a kultúra terén. Ez erőteljesebben történt a maradandó írás széleskörű elterjedése óta, kialakítva a köztudatban különböző történelmi korokat, az addig összesített kultúraanyag mennyisége és minősége függvényében. Így az idő teltével e korok bonyolódtak és az emberi társadalmak egyre tökéletesebbekké váltak a gazdaság és kultúra szempontjából. Az ősközösségi társadalmi rendben először főleg ösztön szerint volt a család irányítva. Ezért először a gyermeket gondozó anya lett a család irányítója továbbfejlesztve az örökölt szervezési képességeket kialakítva matriarchátust. Később a férfiak fegyverfejlesztő és vadászat fejlesztő felfedezései által a köztudatban jobban előretörtek a logikus gondolkozás elemei. Ennek rendszerét a gyakorlat közvetlen közelségében élve a férfiak magasabb szintre emelték, kialakítva egy hathatós irányítási rendszert, akárcsak a vadászatban. Ezért, ezek után ők vették át a társadalmi irányítást is, kialakítva a patriarchátust. Napjainkban, amikor a lányok és a fiúk azonos szintű képzést kapnak a kultúra minden terén, elmosódott a nemi szintű megkülönböztető vezetés és mindkét nemű emberből lehet legmagasabb tisztséget vagy kulturális rangot elérő ember, ha a közéletben arra érdemesnek bizonyul.(Az őserdőkben a teljesen tradicionálisan működő társadalmi rendben szinte semmi történelmi korszaki különbség nem jelenik meg, mert a környezet biztosította szinte teljes ellátás kevésbé serkenti az embereket a tökéletesebb életmódra).
A fentiek jól mutatják a matematika egyik legösszetettebb műveletének az integrálásnak (összegezésnek) a társadalmi levetítődését, mely napjainkban is érvényesül. Ennek irányítottsága bonyolult többtényezős függvény, amely tényt sok vezetésszerepre törekvő ember ki is használja tudatosan vagy nem, jó vagy rossz irányba. Mindezzel már a matematika társadalmi kivetítődéséhez jutottunk akárcsak a jóval előbb említett Gauss elosztás (disztribúció) és a határérték számítás által. E tudományhoz kacsolódva még megemlítjük egyes társadalmi elemek jellemzői közötti egyszerű összefüggések matematikai megfelelőségét. Ezek közül sok kétváltozós (binér) összefüggés van.(Rövid szakértelmezés: Ha két adott halmaz elemei között egy bizonyos kapcsolat létezik, azt mondjuk, hogy a két halmaz ezen elemei egy adott binér relációban vannak. Jó példa erre a vegytanban tanulmányozott binér vegyületek csoportja, ahol a molekulák létrejöttében csak két féle anyag vesz részt, mint ahogyan a hidrogén és az oxigén vegyi kötése által létre jön a víz. Lényegében ez a reláció az összes olyan rendezett (x,y) elem pár halmaza amelyben x az első, y a második halmaz eleme, x és y között pedig fennáll az adott kapcsolat vagy megfeleltetési szabály. Ha ez a kapcsolat ugyanazon halmaz elemei között áll fenn akkor az adott binér relációt homogénnek mondjuk. Ilyen például az egy változós valós függvény, esete amelynél a változó és a függvény értékei is a valós számok halmazához tartóznak. Ha az elem párok halmaza üres, halmaz akkor ennek O reláció felel meg.) Ilyen társadalmi összefüggések az ismerősség, a barátság, a szülő-gyermek (Amely jól példázza még a relációk komponálását is. Így, a szülői reláció önmagára komponálása által keletkezik a nagyszülői reláció: (a,b)o(b,c)=(a,c)) , a rokoni, a fiatalabb-idősebb közötti kapcsolatok, a különböző nyelvű országok szavai közötti kapcsolat a közös megnevezésen keresztül, a diplomáciai kapcsolatok (ennek keretében bemutathatjuk a kiegészítő relációt amely azon államok között jön létre amelyek nincsenek diplomáciai kapcsolatban egymással de ugyancsak a Föld államai és kapcsolatai az összes államközi kapcsolat részhalmaza, kiegészítve a diplomáciai kapcsolatokat), a tisztelet, a szeretet, a kollegialitás, a kiegészítő relációk, amelyek nem csak, hogy léteznek, hanem életünket irányítják. Ezek között egyesek természetüktől függően lehetnek rendezési vagy ekvivalenciai összefüggések. Az utóbbi reflexív, szimmetrikus és tranzitív. A társadalomra vonatkoztatva például mennyire a jót gerjesztő hatású az ha egy-egy értékes kapcsolat mint például a tisztelet szimmetrikus és tranzitív az emberek között. Ennek be nem beteljesülése elkeseredést frusztrációt okozhat. Ha a halmazok elemei közötti összefüggés keretében egyik halmaz mindegyik eleme a másik halmaz mindegyik elemével összefüggésben van, akkor az összefüggés egyetemes. Ez a társadalom esetében egy ideális helyzet lenne (jó kapcsolatok megvalósítása esetében). Viszont jó irányzatú homogén bináris összefüggések, amelyeknél a lehető összefüggések egy szűkebb körű halmaz elemei között jönnek létre, gyakran megvalósulhatnak (pl. intézményekben).
Szintén a matematikához kapcsolódik az emberi megismerés határainak pontos megvilágítása. Mint ismeretes, az ember az őt környező világot a különböző észlelt adatok, jellemzők és a jelenségek és események törekvései alapján elemzi és értelmezi. Ezek közül egyesek általánosak mint pl. a tömeg vagy ellentétesek mint a mágneses pólusok és egyes társadalmi jelenségek, melyek annak ellenére, hogy különböznek, egyszerre vannak jelen a megfelelő jelenségben (mágneses vagy társadalmi). Ezen kívül az ember a megismerés folyamatában felhasznál régebbi adatokat és másokkal folytatott eszmecserét. Ez után agyának elemző, alkotó összeállító képességével és a memória aktív segítségével modellálja a világ egyes jellemzőit. Majd gondolatilag tanulmányozza ezt a modellt, a képzelet segítségével módosítva egyes elemeit vagy értékeit, hogy új következtetéseket kapjon. Ezáltal egy öntudat is kialakul számára. Jelenleg ezt a képzeletbeli modellálási tanulmányozási módszert széles körben használják. Így a nagy teljesítményű elektronikus számítógépekkel keresnek magyarázatokat bizonyos összetett jelenségekre melyek a biológiára, a kozmikus térre, időjárásra, földrengésekre jellemzőek, azért, hogy előre láthassák jövőbeli viselkedésüket. Ugyanígy tanulmányozzák egyes autók, repülőgépek, rakéták terveinek számítógépre átvitt modelljeinek viselkedését nagy sebességnél és baleseteknél (főleg ütközések esetében), axióma rendszereken alapuló bonyolult matematikai eljárásokat használva. Annak ellenére, hogy ezek a módszerek nagyon hathatósak és gyorsan visznek egyre közelebb a valósághoz, a megismerés abszolút küszöbét nem érhetjük el mert sem a rendelkezésünkre álló adatrendszer, sem a gondolatban és a számítógépen használt operációs rendszernek a matematikai alapjai nem lehetnek soha teljesek. Az első hiányosság abból származik, hogy nem tudhatunk egyszerre mindent az anyagról, mely nagyon sok féle változatban, formában és méretben jelenik meg mikró és makró mértékben is. A műszerek sem képesek abszolút pontossággal észlelni a részecskék állandó mozgása miatt. Ezért mi csak kivonatolhatjuk a tárgyakat és jelenségeket, jellemzőik alapján, fogalmakat alkotva, melyek ezeknek egyszerűsített megfelelői az eszünkben. Ezek tartalmazzák az észleltek főbb jellemzőit és működési szerepeit az egyezményesen választott szempont szerint (pl. ajtó, szél, víz vagy elektromos áramlat). E mellett még megkülönböztetünk más mellékes jellemzőket (pl. szín, anyagféle stb.). A távolságot, felületet, térfogatot tartalmazó fogalmak esetében, mint pl. épületek, fák stb., az észlelt képek a valóság elvonatkoztatásait képezik melyek méretei és kontúrjai egy átlagérték körül rezegnek állandóan, külső befolyás nélkül is az azokat összetevő részecskék állandó rezgése miatt. Tehát gyakorlatilag, a mikroszkopikus léptéket is számítva, az összes tárgy állandóan változtatja alakját (még az úgynevezett statikus szerkezetek is mint az épületek, nem csak a mozgásban lévő élőlények). Így az alak soha sem lesz azonos az azelőtt észlelttel, még ha nem is számítanánk azok időbeli megrongálódását. Ezért, főleg az elemi részek és a gázok fizikájában és az összetettebb gazdasági, társadalmi tanulmányoknál ahol a részecskéknek vagy az embereknek nagyobb szabadságuk van, hogy megváltoztassák egyes jellemzőiket (a mozgási jellemzők, de főleg a viszonylagos helyzetük, mivel állandóan más-más részecskék, molekulák vagy emberek kerülnek kölcsönhatásba egy adott pillanatban), csak a statisztikai tudomány érhetett el nagyobb eredményeket, meg tudván magyarázni egy csomó összefüggést az egyének jellemzői és az általuk alkotott közösség jellemzője között. Ez az összefüggés nem volt megértve főleg a keleti gondolkodás által, ami egyik oka volt annak leblokálódása ebben az irányban, nem tudván uralni és következetes tudományossággal leírni a matematika felhasználásával a többi részecskével létesített kölcsönhatás miatt állandó változásban lévő részecskék paraméterei és az egész rendszert jellemző paraméterek közötti összefüggést (mint amilyen az említett összefüggés a molekulák négyzetes átlagsebessége és az elszigetelt gáz makroszkopikus nyomása és hőmérséklete között). Így sikerült uralni a fejlett matematika alapján az előbb említett tudománynak azt a kaotikus jelenséget amely a tradicionális gondolkozás szemszögéből emberi ésszel felfoghatatlan volt. Később a mikroszkopikus és a makroszkopikus állapotok közötti összefüggések matematikai leírása még elmélyültebben fejlődött tovább a kvantumfizikában, sikert érve el az atom szerkezete, energetikai mechanizmusa és az általuk kibocsátott fény színskálájának rendszerének matematikai leírásában, mely széleskörű alkalmazást nyert a kémiában, elektronikában, az atom és nukleáris fizikában. Konkrét eredményei az atommaghasadással működő erőmű, a nukleáris hasadással vagy a fúzióval működő fegyverek, a félvezető diódák, a tranzisztor, az integrált áramkörök, melyeket széles körben alkalmaznak elektrónikus készülékeknél, főleg számítógépeknél, a gerjesztett atomokkal működő, keskeny egy színű fénynyalábot kibocsátó készülék (mely neve az angol elnevezés rövidítéseként: laser). Az emberi társadalom esetében fontos szerepet játszanak a lelki tényezők is ami még jobban bonyolítja a társadalom kaotikus jellegét. Ezért abban pusztító jelenségek is megjelenhetnek (lopás, gyilkolás). Ezek fékezése és majdnem teljes lecsökkentése a vallások, az arisztokratikus vagy diktatórikus vezetések által volt megkísérelve, többletjogot adva egy embernek vagy embercsoportnak, azért, hogy uralhassák azokat a kaotikus jelenségeket amelyeket gerjesztett volna a nagyobb számú de kevésbé művelt társadalmi rész (főleg a gyengén fejlett társadalmak nevelési lehetőség hiánya miatt). De sok esetben az ilyen rendszerek vezetői nem voltak megfelelőek arra, hogy emberiesen használják azt a hatalmat mellyel fel voltak ruházva. Az egyéni vagy csoportos önzés alapján összetűzéseket gerjesztettek az emberek, embercsoportok vagy országok között. A társadalmi jelenségek (melyet mindég jellemez egy kaotikus jelleg) kontroll alatt tartásának legharmonikusabb, legkiegyensúlyozottabb, legoptimálisabb és legemberiesebb módozata a mostani modern demokráciákban kezd sikerülni a jelen időben. E kaotikus jelleg minimalizálását az emberek közötti kapcsolatok emberies harmonizálása által valósítják meg, tudatosítva a reális lehetőségeket, nevelés által biztosítva mindenkinek a megfelelő fizikai és szellemi felkészülést az összes tudomány eredményei alapján, úgy hogy tekintetbe legyenek véve az ökológiai követelmények is. Itt megemlítjük, hogy a modern demokráciák Nyugat-Európában alakultak és fejlődtek ki az ókori görög demokrácia tökéletesítése által, összhangba hozva a demokráciát az egyetemes humanizmussal a döntő tudományos eredmények alapján. Ez a folyamat néha békés, néha kanyargós sokszor konfliktusokkal, embertelen cselekedetekkel (melyek főleg a totalitarista rendszerekben történtek) teli utakon és periódusokon keresztül valósult meg. A humanizmus és a tudomány, a csúcs eredményeket számítva, nagyon erősen, felfelé ívelően fejlődött Európa e részében, mert a nyugat-európai latin keresztény egyházak nagyobb támogatást nyújtottak a kultúra és a tudomány területén tehetséges embereknek. Nem csak magas színvonalú tanulási és alkotási feltételeket teremtettek, hanem megengedték a nagyon jó képességű alkotóknak, hogy tanulmányi utakat tegyenek, biztosítva a gondolatok szabad áramlását, ami elősegítette a fejlődés felgyorsulását szellemi téren, lehetővé téve, hogy mindegyik alkotó magába gyűjtse a többiek tapasztalatát. Így elkerülődött az a sok időveszteség ami akkor lett volna szükséges, ha mindegyik elszigetelten kellett volna megvalósítsa az összes felfedezést. Mindezek által jutottunk oda, hogy az Európai Unióban egyik állam se legyen felsőbbrendű és mindegyik egyénnek joga és lehetősége legyen optimálisan, félelem nélkül megoldani az őt esetleg ért sérelmet, melyet a társadalmi élet változatos jelenségei okozhattak. (Az egyháznak a tudományra és technikára gyakorolt serkentő vagy fékező hatását az a kínai példa is jól bizonyítja, mely egy ottani XX század eleji repülőgép szerkezet feltalálójáról szól. Az illető által feltalált működő készüléket a kínai császár is végigszemlélte, majd egyházi tanácsadóival a készülék összetöretését és a feltaláló kivégzését döntötték el, mert attól tartottak, hogy az ilyen új találmány kiszámíthatatlanul megzavarja a világ rendjét. Ott tehát még a modernebb technikai találmányokat sem engedték, nem úgy mint Európában ahol csak az egyházzal ellenszegülőket büntették meg, mint Galileo Galilei-t aki bocsánatot kellett kérjen az egyházi Inkvizició bizottság előtt és Giordano Brunót akit máglyán végeztek ki, míg Ticho Brache és Johannes Kepler egyházi csillagászként még támogatva is volt a munkájában, csillagászati mérések és számítások alapján kidolgozva a heliocentrikus világszemléletet.)
Az előbb említett másik nagy akadály amely határolja a megismerést az, hogy a matematikai axiómák rendszere nem zárt, így utólag kiegészíthető. Tehát gyakorlatilag a matematikai rendszer mindég hiányos, úgy ahogyan ezt 1931-ben bebizonyította egy nagy matematikus Kurt Gödel, David Hilbert ragyogó tanítványa. Ezért egyes matematikai kijelentéseket sok esetben nem lehet bebizonyítani csak végtelen számú műveletek által, végtelen idő alatt. Ez azt tükrözi, hogy a mi és számítógépeink gondolkozási rendszere mindég tökéletlen marad. Mindezek tudományos alapokból kiindulva jól megvilágítják, hogy bármennyire szélesítjük és elmélyítjük tudásunkat ez csak abban segít, hogy csak közeledjünk a világot jellemző abszolút igazságokhoz de nem engedik meg, hogy azokat elérjük. E problémák megismerése segít abban, hogy ne hagyjuk magunkat elveszni az életben amikor azok a jelenségek hatnak melyek első látásra kaotikusnak tűnnek, hanem használjuk bizalommal agyunk szellemi képességeit, használva minden lehetőségünket. Így elkerüljük, hogy azon felfogás alá rendeljük magunkat mely úgy véli, hogy az ember nem irányíthatja sorsát (nem értve a több test közötti kölcsönhatások mélyreható jellemzőit és törvényszerűségeit, a kezdetben nehezen észlelt, rejtett paraméterek szerepét és ezek uralását és hasznosítását).
Érdemes megemlíteni, hogy Constantin Noica eminens, egyetemes gondolkozású román filozófus, aki matematikában és fizikában is jól képzett volt, sikeresen felhasználta a két tudomány egyes elemeit a természet és főleg az általános emberi magatartások leírásának javítására. A „Mathesis vagy az egyszerű örömök" és a „De caelo, próbálkozás a megismerés és az egyén körül" könyveiben megjelölte a megismerés határait, jól megvilágítva a bonyolult átmenetet egyik felfogásból a másikba (ami azért jön létre, mert nem felejtünk el teljesen mindent amit memorizáltunk), szépen kifejezve, hogy „ez az átmenet egyik felfogásból a másikba, egyik gondolati állapotból a másikba egy finom kényes anyag - mert mindegyik felfogás magával hordoz egy egész sor gondolatvilágot és ész állapotot." (Ami teljesen igaz, ha a szellemi bonyolultság mellett arra is gondolunk, hogy milyen erős kellemes vagy kellemetlen érzés hathat át bizonyos konkrét esetekben, mint amikor például megszabadulunk egy veszélyes helyzettől, vagy elveszítünk egy szeretett kedves személyt.) Noica nagyon jól integrálta például a fizikában használt vektor és a matematikában használt mátrix fogalmakat, jól megújítva a filozófiai kifejezési nyelvet. A természetet egészében szemlélve következtette Noica, hogy a jó a rosszal szemben egyirányúan integráló képességű a természet fejlődésére és önszerveződésére vonatkoztatva megalapozva optimista szemléletű filozófiáját.
Befejezésként, összegezve tanulmányozva az emberi társadalom kilátásait, mivel az egyének akaratlanul is, még ha különböző kanyargós, zegzugos ok-okozati eseménylánc úton (a kudarcok által kiprovokált irányváltoztatások és a társadalmi összhatás bonyolultsága miatt) előbb-utóbb követik a természet szabályosságait, amelyek külsőleg és belsőleg vannak megjelenítve és az egyénre kényszerítve, megvan az a remény, hogy rezonanciás összhatás által kialakuljon egy olyan összhang az emberek között, az emberek és a környezet között, amely hosszú távon életképes környezetkímélő és az emberek nagy többsége számára kellemes is lesz. Mindez hosszadalmas komplex zegzugos fejlődési folyamatként valósul meg (akárcsak a kultúra esetében) a köztudatban, a természetellenes rossz szokások kioldása és elhagyása, majd a természetet követő hosszútávon életképes szokások egyéni és társadalmi szintű elfogadása által. (Ez komplex tanulási folyamatot tartalmaz mely keretében kísérlet által megtanuljuk a tér-idő szerkezetek tulajdonságait és törvényszerűségeit, a jelek, jelzések, szokások, egyezségek, fogalmak és azok láncolatának elsajátítása mellett. Ez által kialakulnak és kiválasztódnak azok a legjobb és leghatásosabb viselkedési formák, melyek a sikerhez segítenek, elkerülve a rövidlátást, a természetellenes gondolkodást és az olyan ideákban élést amelyek kudarcot és szenvedést hoznak. Ezt a folyamatot egyes tényezők lassítják, mások gyorsítják. A körülményektől, az ember jellemétől és képességeitől függően egyes tényezőket fel lehet használni tudatosan is arra, hogy sikerrel vagy sikertelenül rosszat vagy jót tegyünk.
Lassító tényezők: a memória konzerválási tendenciája és a fennmaradási ösztön diktálta túlzott óvatosság amelyek a régihez való ragaszkodást és általános ellenszenvet gerjeszthet az új iránt és más emberek iránt még ha azok csak jó gondolatokkal közelednek. Szorgalom hiány, különböző véletlenszerű okokból vagy pontosság hiány miatt elkövetett hibák, a zavaró befolyások vagy a téves felfogások okozta sorozatos tévedések, a tényezők igen nagy száma, átláthatatlansága az ész számára, ami megnehezíti a kővethetőséget, egyes tényezők, lehetőségek nem ismerése, csökkentett megfigyelési és követési lehetőségek. Az elnevezések, fogalmak pontatlansága, nem pontos egyértelmű jelentése, a fogalmak tartalmának változása a nyelvben bekövetkezett megegyezéssel megtörtént változtatások és egyes tárgyak átalakulása gyártás által (új technológia, találmányok miatt átalakulhatnak, megszűnnek gyártódni vagy más gyártmány keletkezik). A rész-egész, sajátságos-általános bonyolult összefüggései. A helyes megoldás kiválasztásának nehézsége, ha egyszerre több hasonló megoldási javaslat fogalmazódik meg. A hibás nem szándékos gondolkozás, hiányos ismeretek, a tényezők nem alapos ismerete, a rossz helyzetfelmérés, a rendszertelenség. Az ellenségeskedés és gőg okozta felületes, hibás helyzetfelmérés, egyes fontos tényezők szándékos nem figyelembe vétele miatt kialakult gondolkodás melyek zavarják a helyes következtetést.
Gyorsító tényezők: a létért való küzdelem és a fajfenntartási ösztön által gerjesztett egészséges kutatói, alkotói szenvedély és gondolkodás aktív jelenléte, amely megfelelő képességekkel, felkészültséggel és körülményekkel (természeti, gazdasági, kulturális) becsületességgel és jó munkaritmussal társulva új jobb kigondolásokat, felfedezéseket eredményez. Hajlandóság a hibás és kevésbé hatékony módszerek gyors elhagyására és az igazolt jobb módszerek átvételére és kombinálására, jobb ötletekkel való kiegészítésükre.(Az utóbbi követelmények még jobban érthetőek a mostani széleskörű számítógép felhasználás miatt, amelyek annál jobban dolgoznak minél jobb az alap program.) Még fontos az alkotások összhangja a humanizmus, a környezetvédelem, az ember és a társadalom törekvéseivel és lehetőségeivel. A társadalom biztosítson minél kellemesebb munka, kutatási és alkotási lehetőségeket megfelelő korrekt ösztönző eredményértékeléssel.
Az érzések, érzelmek, a jó, szép és összhang iránti érzékenység, a szokások, a szorgalom, az alkotás és az adás öröme, az emberek közötti viszonyok és általában mindenféle emberi képesség és jellemvonás felsorolható pozitív vagy negatív tényezőként.(Pl. egy adott szorgalommal lehet szolgálni egy humánus vagy egy nem humánus célt.) Ezek soktényezős hatások melyek belső (egészség, munkabírás) és külső feltételektől vannak befolyásolva.
Jelen lehetnek kényszerítő körülmények is. Közülük egyesek fejlődést gátlóak mások azt segítőek. Így pl. gátlóak az anyagi lehetőség hiánya, betegségek, vezetői vagy szakemberi felkészültség, képesség hiány, természeti katasztrófák, környezeti károsodások, rossz külső gazdasági vagy politikai tényezők. Segítő kényszerkörülmények: környezetvédelmi előírások alkalmazása, szabályok amelyek kívülről hatnak és néha lassítják a konkrét ipari-kulturális fejlődést de elősegítik a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést.
Vannak véletlenszerű események is (pl. egy-egy kiemelkedő pozitív vagy negatív személyiség születése, találmányok, természeti jelenségek, az okozati láncok közötti kölcsönhatások). E pillanatokban szükséges a tényezőknek minél gyorsabb, figyelmesebb, elmélyültebb és felelősségteljesebb mérlegelése, a lehetséges okozati láncok kibontakozásának gondolati előremodellálása által, minél helyesebb fogalmi gondolkozás felhasználásával. Ezért még jobban kell hasznosítsuk saját képességeinket, valós felmérésük, tudatosításuk és fejlesztésük által, aktiválva a ritkán vagy egyáltalán nem használt szellemi és fizikai képességeinket is. Így kiválaszthatjuk a megfelelő pillanatot amikor áttérhetünk egyik okozatláncról a másikra, vagy leállíthatjuk egyes, később pusztítóvá váló, véletlenszerű vagy szándékos tényezők hatását, felhasználva a tudományos ismereteket. A demokratizálási folyamat kiszélesedése, a szellemi és erkölcsi nevelés szintjének emelkedése, a helyes világfelfogás, az érdekek eltolódása a szellemi és mély pozitív erkölcsi értékek és megvalósítások felé (mely utóbbiak a központi idegrendszer közreműködése által javítva a lelki egyensúlyt, elősegítik az immunrendszer tökéletesítését és így az egész szervezet egészségének javítását - mely összefüggést Teréz Anya effektusnak neveznek, mivel, hogy ő is azért volt betegségekkel szemben ellenállóbb és hosszabb életű, mert odaadóan segített számos emberen), a legújabb tudás legszükségesebb részeinek állandó átvétele alapján . Ez irányba meg kell adni az alapos tudományos támogatást, jól kiemelve és tudatosítva a legfontosabb összefüggéseket és a veszélyeket, az információ áramlatrendszer felhasználásával. Így megfelelő döntésekkel (melyeket állandóan tökéletesítünk és gazdagítunk, főleg az érintettek által megfogalmazott javaslatok felhasználásával, melyeket az elektronikus kapcsolat által továbbítják gyorsan és közvetlenül és a vezető szerveknek.)kellemesebbé tesszük életünket és segítjük, hogy lehetőleg minél inkább a természet legkisebb hatása elvének igénye szerint cselekedjünk és jobban megvalósíthatjuk a fenntartható fejlődést, mely hosszú távú betartásával elkerülhetjük a környezet és az emberiség károsítását és a nyersanyagok idő előtti kiapadását . (Mely követelményeket sokszor nem lehet megvalósítani az előbb említett zavaró és lassító tényezők jelenléte miatt, veszélyeztetve a környezetet és az egész emberiség jövőjét, nem számolva azzal, hogy aki a természet törvényeivel szegül ellen, az önmaga ellen vét.) Mindezekért nagyon fontos, hogy minél fiatalabb korban legyen megkezdve a helyes nevelés, megfelelő környezeti hatás létrehozásával, mivel a csecsemő már kis korában fogékony és képes egyes külső jeleket részlegesen vagy teljesen, ideiglenesen vagy tartósan rögzíteni.
A pozitív szellemi és erkölcsi értékek és a távlatokban való gondolkodás fontosságát jól szemlélteti a Húsvét szigeti civilizáció története. A sziget kb. 160 négyzetkilométernyi területű. Az első emberek kb. 400-ban érkeztek csónakokon. Itt gazdag növényzetet és madárvilágot találtak. A táplálékot főleg halászat és madarászat útján szerezték, kisebb mértékben mezőgazdasági termeléssel. 1200 körül a kialakult civilizáció hozzáfogott nagy 10-20 m. magasságú és 2-300 tonnás szobrok készítésébe a szigeten található vulkáni tufából. A szükséges szikladarabokat kemény pálmafatörzsből készített hengereken görgették egy közeli kialudt vulkán krátermaradványából. Így apránként ki lettek pusztítva az erdők ami lehetetlenné tette a halászathoz szükséges csónak készítést és a madarászatot. Ezen kívül a felszíni vékony termőföld réteget is elmosta az eső, a fák gyökérzetének összetartó hatásának megszűnése miatt. Kitört az éhínség ami a vezetőséget az arisztokráciát és a papságot elsodró lázadásokhoz vezetett. Az embercsoportok közötti harc és a kannibalizmus a lakosság további csökkenését idézte elő. Így az eredeti több ezer emberből alig néhány száz maradt, akkorra amikor 1722 húsvétján odaérkeztek az európai hajósok. Így okozta az önimádás jelenléte és a perspektivikus gondolkodás hiánya egy elég magas szintű kultúrát elért emberi közösség és civilizáció pusztulását.
Ilyen értelemben kell riasztani most az emberek, mely tevékenységet már megkezdték az ökológusok a "kölcsönkapott bolygó" megfogalmazás által, amivel jól hangsúlyozódik, hogy az utódoknak ezt sérületlenül kell továbbadjuk, elkerülve azokat a szabatos cselekedeteket melyek nincsenek a természettel összhangban, az utóbbi megsértése nélkül valósítva meg az alkotási szabadságot. (A természet összhangját a különböző -elektromos, mágneses, elektromágneses, nukleáris, gravitációs- kölcsönhatások törvényszerűségeinek és egyes jellemzőknek -a fény állandó, 300000 km/sec sebessége a légüres térben, a proton és az elektron tömegaránya, mely értéke kb. 2000, stb.- az egyetemessége valósítja meg.)
Sajnos még a mostani korszakban is sokan vannak olyanok akik vezető szerepbe jutottak anélkül, hogy meg lenne a szükséges felelősségtudatuk. Nem értve a jelenségeket, ismerethiány és a nehezen és főleg hosszú távon ható tényezők iránti érzékenység hiánya miatt, vagy néha éppen tudatosan, visszaélnek társadalmi helyzetükkel és az általuk birtokolt szakismerettel. Így ők a helyett, hogy a jóra és a szép viselkedésre tanítanának, segítve azokat akik irányításra vannak szorulva, vagy eltorzítják azok gondolkozását hamis eszmékkel, vagy mások ellen uszítják őket, azért, hogy azt a saját személyes önző, rövidlátó, öntelt céljukat szolgálják, hogy minél hamarabb a többiek fölött gondolják magukat. Ők elsősorban a büszkeség majd az önzés és az ismerethiány miatt nem érzékelik, hogy a mostani korban mélyebb életképesebb, tartósabb és emberileg tartalmasabb, szebb célokat valósíthatnának meg ha becsületesen dolgoznának, birtokolva a korrekt tevékenységhez szükséges figyelmet, kitartást és türelmet, mely nagyobb erőfeszítést igényelnek de sokkal nagyobb elégtételt nyújtanak.
Főbb vonásokban és távlatilag is áttekintve az emberi társadalom történetét, számítva a környezet makrokozmikus méreteit, nagyon erősen eszünkbe kell véssük, hogy szinte egyedüli alkalmunk és esélyünk van arra, hogy életben tartsuk az emberi civilizációt bolygónkon, megóvva főleg az emberi tevékenység veszélyes ökológiai következményeitől teljesítve a fenntartható fejlődés követelményeit a társadalom demokratizálódása és az emberek érdeklődésének pozitív szellemi és erkölcsi értékek felé irányítása által. Ha a távoli múlt felé tekintünk észrevehetjük, hogy a bölcs előrelátó próféták miután megértették a környezet egyetemes törvényszerűségeinek fontosabb vonásait, szintén azt szorgalmazták, hogy az emberiséget az előbb említett célok felé irányítsák bizonyos viselkedési szabályok és világértelmezési módok elfogadtatása által. Hogy tekintélyt szerezzenek a sok tudatlan, tanulatlan ember előtt, amikor nem létezett iskola rendszer sem, sok esetben kitalált természet feletti erőkre hivatkoztak úgy feltüntetve mintha azokkal érintkeztek volna, vagy megmagyarázhatatlan de valós jelenségek hatásának felhasználásához folyamodtak. Ezek erős hatása által elérték, hogy az emberek egy része pozitívan legyen befolyásolva és valamennyire a rövidtávú, állati ösztön diktálta viselkedésmód fölé emelkedjen, keresve, hogy békében és összhangban éljen a többiekkel és a természettel mindenki javára. Ez által kellemes lelki egyensúlyt és fokozott, majdnem paradicsomi személyes boldogságot is megvalósíthattak maguknak a Földön, az egészségre káros, bódító anyagok (alkohol, dohány, kábítószer) fogyasztása nélkül, melyek csak egy hamis és pillanatnyi boldogságérzést nyújtanak kábítás, mámorítás által.
A mai korszakban, ahogyan már említettük, a széles körű oktatási és nevelési lehetőségek jelenléte miatt a legtöbb embernél meg lehet valósítani az előbb említett pozitív befolyást, valós alapon, felhasználva a hathatós és szilárd tudományos eredményeket és magyarázatokat (melyek miatt nem szükséges mint régi korokban a sok tanulatlan ember gondolkozásának elkábítása eltorzult felfogásokkal, azért hogy irányíthatóbbak legyenek, amikor a tudomány kezdetleges fejlődése nem nyújtott eléggé átfogó magyarázatokat és megfelelő nevelési és oktatási lehetőségeket az emberies viselkedés megszoktatásához), megfelelő nevelési és oktatási eljárásokkal már kicsi kortól szoktatva az embereket arra, hogy az agyukban gondolatilag kiegyensúlyozottan kiterjesszék a biológiai tevékenységek közben észlelt öröm és élvezet érzését a pozitív szellemi és erkölcsi értékekkel jelzett tevékenységek esetére is. Mindez az emberi agy esetében teljesen lehetséges, ahogyan ezt ragyogóan megvilágította kutatási eredményeivel a nagy lélektantudós Sigmund Freud.
A hathatós iskolázásnak e reális kibővítési lehetősége miatt a mostani fejlett államok társadalma egyre inkább intelligensebb emberekből tevődik össze, annak ellenére, hogy az emberi agy az ókor óta nem, vagy alig valamennyit fejlődött. Az emberi társadalmak átlag intelligencia hányadosának e fejlődési lehetősége egy erős valós pozitív tényező most és a jövőben az emberek közötti kapcsolatok javítása tekintetében, elősegítve ezzel az emberi társadalomnak a tökéletesítését, biztosítva ilyen szempontból egy valós optimizmust is számunkra. Mindezek elősegítik az emberi méltóság és boldogság szintjének magasabbra emelését a Földön.
Nagyvárad, 2003. II. 10. Papp László
Megjelent a Várad folyóírat 2/2003-as számában
MELLÉKLET
A fontosabb mutatók értéke az 1950. , 1972. , 1997 évben
----------------------------------------------------------
A Föld összlakossága (milliárd ember): 2,5 ; 3,8 ; 5,8.
Óriás városok ( több mint 8 millió lakossal ): 2 ; 9 ; 25.
Évi vízfogyasztás (milliárd köbméterben): 1300 ; 2600 ; 4200.
Évi halászat (millió tonna): 19 ; 58 ; 91.
Széndioxid kibocsátás ( milliárd tonna): 1,6 ; 4,9 ; 7.
Trópusi erdő összesen ( 1950 évnek megfelel 100): 100 ; 85 ; 70.
Elefántok (millió): 6 ; 2 ; 0,6.
A légkör freon-koncentrációja 1997-ben megkétszereződött 1972-höz viszonyítva.
Sokatmondó az, is hogy Libiában 1 liter víz ára = 4 liter benzin árával !
JEGYZETEK:
Sarka Endre matematika tanár: „A binér összefüggésekről" (Előadás a nagyváradi Gazdasági Szakliceumban, 2002-ben.)
John D. Barrow: „ A művészi Világegyetem", Vince Kiadó, Budapest, 2000.
Stephen Hawking: „Eintein álma" Vince Kiadó, Budapest, 2000.
Martin Rees: „Csak hat szám" (román nyelven megjelentetett fordítás), HUMANITAS Kiadó, Bukarest, 2000.
Martin Rees: „A kezdetek kezdete VILÁGEGYETEMEK TITKAI" , Atheneum
Kiadó,
Csikszentmihályi Mihály: „AZ ÁRAMLAT
A tökéletes élmény pszihológiája", AKADÉMIA KIADÓ,
Richard P. Feynman: „MAI FIZIKA", Műszaki Könyvkiadó,
Végh Laszló: „FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS" , EP Systema Bt. Debrecen, 1999.
Gh. St. Andone: „Varia matematica" ( román nyelven kiadott mű) , Albatros Kiadó, Bukarest, 1977.
Constantin Noica román nyelven újra kiadott eredeti művei, HUMANITAS Kiadó, Bukarest 1990 után.
Constantin Noica: - „Mathesis vagy az egyszerű örömök"(magyar nyelven megjelentetett fordítás), FAMILIA Kiadó, Nagyvárad,1996.
o „DE CAELO Próbálkozás a megismerés és az egyén körül" (magyar nyelven megjelentetett fordítás), FAMILIA Kiadó, Nagyvárad, 1996.
Végh László: „Természettudomány és vallás", Kálvin Kiadó,
Utazás a nyugati karpatokba: www.westkarpaten.com
