2002. április – Népszabadság Magazin
Harmadik oldal – Egy Szuper Kapus

A jégkorongban százalékokban mérik a sikert. Szuper Levente, a magyar válogatott hálóvédője, aki a jégkorong B csoportos VB-re hazaérkezett, huszonegy évesen már klasszisnak számít a maga 90,6 százalékos teljesítményével.
- Ez az eredmény minden évben más, az idei szezonban így sikerült. Márciusban még sokkal jobban álltam, akkor 92 százalékon, de jött egy térdsérülés, és kicsit romlott a teljesítményem.
- Ön évek óta Kanadában játszik. Hogy került ki oda?
- Két lépcsőben. Tizenhét évesen jutottam ki Németországba, egy évet játszottam, amikor észrevettek kanadai szakemberek, és először Ottawában segítettek egy szerződéshez, majd két év után kerültem át a Calgary Flames-be.
- Tizenhét évesen még középiskolás volt…
- Közben magántanulóként végeztem el az iskolát, a vizsgákra mindig hazajöttem.
- Kanadában a jégkorong a legnépszerűbb sport, biztos rengetegen tudnak jól hokizni. Hogyhogy Magyarországról visznek ki kapust?
- Szerencsére épp az én játékom tetszett meg nekik. Egyébként elég nehéz jó kapust találni, bár rengetegen pályáznak erre a posztra. Egy jó kapusnak gyorsnak, hajlékonynak, dinamikus mozgásúnak kell lennie, mellesleg jó reflexekre is szükség van, és kötélidegekre. Hiszen bent kell állni a jégen hatvan percet csere nélkül, és lehetőleg nem szabad hibázni.
- Előfordult már, hogy legszívesebben elszaladt volna a kapuból?
- Volt már rá példa, de ezt az érzést gyorsan le kell küzdeni, nehogy a többiek észrevegyék, mert akkor ők is összeesnek. Az ember attól jó sportoló, hogy a rossz időszakokból gyorsan ki tud lábalni.
- A sikerei ellenére nagyon fiatal, mikor kezdte?
- Ötévesen a fradi színeiben, és egyből a kapus posztot választottam. Ez az egyik legfontosabb hely a jégkorongban, az egész meccs során végig nagy nyomás nehezedik rá, és én szeretem az ilyen kihívásokat.
- Mik a további tervei?
- A szerződésemből még hátravan egy év Calgaryban, de nagyon jól érzem magam Kanadában. A négy év alatt sikerült teljesen megszoknom az országot, amikor nyár végén visszamegyek, már hazamegyek. Mostanra a nyelv sem okoz problémát, és megtanultam bánni a kinti emberekkel. Egy nagy vágyam van, bekerülni az NHL-be, de ez nem csak rajtam múlik.
Hegedűs Noémi