Zsidó írók jegyzéke


Kolozsváry-Borcsa Mihály: A zsidókérdés magyarországi irodalma c. művének írójegyzéke. Az eredeti mű a betiltott.com oldalon található meg.

A csillag * a név előtt a kikeresztelkedésre utal. Zárjelben a megelőző családi név.
Abádi Imre (Dunajecz Jakab). 1883. Szépíró.
Abonyi Arany írói álnév, lásd Martos Sándorné.
Abonyi Andor (Austerlitz). 1888-1915. Ügyvéd, lapszerkesztő, versíró.
Aczél Endre (Alter Ármin). 1865-1935. Lapszerkesztő, humorista. A Borsszem Jankó c. vicclap vidéki magyar életet kigúnyoló Mucsa" rovatának írója,
Aczél Lajos (Adler), írói álneve Aczél László. 1886. Ponyvaregény-író.
Aczél László írói álnév, lásd Aczél Lajos.
Ács Géza (Ernst). 1898-1930. Az Est lapok munkatársa, az Áller Képes Családi Lapja szerkesztője, szépíró, műfordító.
Ács Klára (Adler). 1891. Költő, regényíró.
Ács Tamás, Mónus Illés (Brandstein) egyik írói álneve.
Acsády Ignác (Adler). 1845-1906. Történetíró, szépíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1888).
Ádám Géza, Kiss József egyik írói álneve.
Adler Ernő, írói álneve Ágoston Ernő. 1892. Versíró.
Adler László, írói álneve Ányos László (Laci). 1881. Nótaszerző.
Adler Miklós, írói álneve Ákos Miklós. 1911. Ponyvaregényíró.
Adler Sándor. 1858? Hírlapíró, szépíró, műfordító.
* Adorján Andor (Lochenbacher). 1883. Az Est lapok riportere, belletrista.
Adorján Ármin (Auspitz). 1867-1938. Ügyvéd, szépíró, a nagyváradi Szigligeti Társaság ügyvivő elnöke.
Adorján Emil (Auspitz). 1873. Humorista.
* Adorján Sándor (Weisz). 1858? Lapszerkesztő, szépíró, műfordító.
Ágai Adolf (Rosenzweig). 1826-1916. Apja galíciai bevándorló. Ágai csak ifjúkorában tanul meg magyarul. A mindig hatalompárti Borsszem Jankó c. vicclappal évtizedeken át népszerűsíti a zsidóságot s gúnyolódik a magyar társadalmi osztályok képviselői felett. Kis Lap címmel német-zsidó minta után gyermekújságot is szerkesztett. Írói álnevei: Csicseri Bors, Forgó bácsi, Forgó Péter, Porzó, stb. A Kisfaludy Társaság tagja.
Ágai Béla (Schaffer). 1871. Az Újság v. főszerkesztője. Tárca- és regényíró.
Ágoston Ernő írói álnév, lásd Adler Ernő.
Ákos Miklós írói álnév, lásd Adler Miklós.
Alba Nevis írói álnév, lásd Unger Ilona.
Alexander Bernát. 1850-1927. Filozófiai író, esztétikus, publicista. Egyetemi katedráját a kommün bukása után el kellett hagynia. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (1892).
Altai Margit írói álnév, lásd Altai Rezsőné.
Altai Magdolna, lásd Szatmári Tiborné.
* Altai Rezső (Altmann Ruben). 1873. Pedagógus, nyelvtanszerkesztő, szépíró.
* Altai Rezsőné (Altmann), Gomperz Margit, írói álneve Altai Margit. 1881. Ifjúsági író, szépíró.
Ambrus Balázs írói álnév, lásd Hermán Károly.
Ámon Ottó (Altstadter). 1879-1924. Szépíró.
Andai Ernő (Axelrad). 1900. Színmű- és regényíró.
Andersen György. 1896. V. hírlapíró, vers- és regényíró.
Andor Imre (Kohn Dávid). 1868-1907. Műfordító.
Andor Gyula (Rosenzweig). 1879. Versíró.
Angyal Anna (Engel). 1848-1874. Regényíró.
* Angyal Dávid (Engel). 1856. Történetíró, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (1902).
Antal Sándor (Adler). 1882. Hírlapíró, szobrász, regényíró, műfordító.
Ányos László (Laci) írói álnév, lásd Adler László.
* Apor Dezső (Pollák). Vers- és ismeretterjesztő író.
Arányi Miksa (Aufricht): 1858. Hírlapíró, tanulmányíró, műfordító.
Arató Erzsi. 1900. Költő.
* Aszlányi Károly (Auslánder). 1908-1938. Sporthírlapíró, író, (számos ponyvaregény szerzője).
* Atlasz Márton. 1878. Közgazdasági és regényíró.
* Auer Pál, írói álneve Avar Pál. 1885. Ügyvéd, jogi író, versfordító.
Avar Pál írói álnév, lásd Auer Pál.
Bacher Pál, írói álneve B. Bodrogh Pál. 1885. Ügyvéd, szépíró
Bacher Simon. 1853.1891. Hébernyelvű költő, magyar versek héberre fordítója, a pesti izr. hitközség pénztárosa.
Bácskai Magda (Braun), Feiks Alfrédné, írói álneve Bácskai Mihály. 1895. Ifjúsági író, műfordító.
Bácskai Mihály írói álnév, lásd Bácskai Magda.
* Baján Mihály (Schlesinger Miksai, írói álneve Nádas Mihály. 1868-1895. Népszerű orvosi munkák szerzője, szépíró, műfordító. Bak Ignác (Back). 1823-1893. Der Ungarische Israelit szerkesztője, ifjúsági író.
Bakonyi Miksa (Bleicher). 1862-1935. Hírlapíró, tárca- és regényíró.
Bakonyi Samu (Breuer). 1862-1922. Ügyvéd, író, a debreceni Csokonai Kör főtitkára, országgyűlési képviselő.
Balassa Ármin -(Weisz). 1861-1923. Szegedi lapszerkesztő. Szín­műíró, zeneszerző.
Balassa Árpádné, Radó Lili. 1896. Ifjúsági író. (Én Újságom, Magyar Lányok.)
Balassa Emil (Berger). 1888. V. hírlapíró, kabarészerző, színműíró.
* Balassa Imre (Schweiger). 1886. Hírlapíró, regényes életrajzok szerzője.
Balassa József (Weidinger). 1864. Nyelvészeti író.
Balassa József (Grünbaum). 1884-1940. Hírlapíró, író.
* Balassa Lajos, írói álneve Falu Tamás. 1881. Kir. közjegyző. Költő, regényíró. A Petőfi Társaság és Kisfaludy Társaság tagja.
Balázs Béla (Bauer Herbert). 1884. Hírlapíró, szépíró, bolsevista emigráns.
Balázs Ignác (Berger). 1856-1918. Hírlapíró, humorista.
Balázs Olga írói álnév, lásd Bauer Olga.
* Balázs Sándor (Breiner). 1883. Színműíró, ifjúsági író.
Bálint Aladár. 1881-1925. Népszava munkatársa, Nyugat műkritikusa.
Bálint Aranka (Bauer), Szél Jenőné. 1885. író, műfordító.
Bálint Dezső (Beck). 1872-1919. Orfeumigazgató, színműíró.
Bálint György (Österreicher). 1906. V. hírlapíró, műfordító.
* Bálint Imre (Österreicher). 1896. Hírlapíró, regényíró.
Bálint Jenő (Berger). 1889. Művészeti író.
Bálint Lajos (Bleier). 1886. Színházi író, műfordító.
Balla Böske, Fáskerti Tiborné. 1902. Aradi írónő.
* Balla Ignác (Braun). 1883. A Pesti Hírlap római munkatársa, vers-, tanulmány- és regényíró. A Petőfi Társaság tagja.
Balla Mihály (Berger). 1862. V. hírlapíró, műfordító.
Balla Miklós. 1874-1912. Költő.
* Ballagi Aladár (Bloch). 1853-1928. Történetíró, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Ballagi (Bloch) Mór fia.
Ballagi Ernő (Bloch). 1890. Harcos zsidó publicista.
* Ballagi Mór (Bloch). 1815-1891. Zsidó apologéta, majd protestáns hittudós és nyelvész. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (1840).
* Balog József (Blum). 1893. A Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztője, tanulmányíró.
Balogh Vilmos álnév, lásd Balogh Vilma.
Balogh Vilma, Kovács Adolfné, írói álnevei Balogh Vilmos és György Ákos. 1879. Műfordító.
Bán Margit (Bermann), Róth Árpádné. 1892 Tanárnő, író, műfordító.
Bánáti Oszkár. Versíró (Szeged),
Bánfalvi Lajos (Leipnik). 1851-1912. Szegedi lapszerkesztő, vers-, színmű- és regényíró
Bánki Dezső írói álnév, lásd Barna Izidor.
Bánóczi József (Weisz). 1849-1926. Rabbiképző-intézeti tanár, a Magyar Zsidó Szemle és az IMIT. évkönyveinek szerkesztője. Bölcsészeti író, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1879).
Bánóczi László (Weisz). 1884. Szociáldemokrata várospolitikus. Színpadi író, műfordító, Bánóczi József fia.
Barabás Lóránd. 1884. V. Hírlapíró, színházi író.
* Barát Ármin (Freund). 1860-1937. V. sajtófőnök, hírlapíró, műfordító.
Barát Endre (Breuer). 1907. Vers- és regényíró.
Bárd Imre (Beck). 1883. Szocialista hírlapíró, műfordító.
Bárd Oszkár (Wettenstein). 1893. Költő- és színműíró (Kolozsvár).
* Bárdos Artúr (Burstein). 1882. Színigazgató, színházi író, műfordító.
Barna Izidor (Braun), ivói álneve Bánki Dezső, 1860-1911. Lapszerkesztő, versíró.
Barta Irén (Blantz). Ifjúsági író, műfordító.
* Barta Lajos. 1871. Szocialista elbeszélő- és színműíró. Bolsevista emigráns.
Barta Sándor. 1897. Hírlapíró, versíró. Bolsevista emigráns.
Bartos Zoltán (Blau). 1890. Műfordító
Báttaszéki Lajos (Hoffmann). 1844-1921. Hírlapíró, filoszemita röpiratszerkesztő, szépíró.
Bauer Olga, írói álneve Balázs Olga. 1875. Versíró.
* Baumgarten Ferenc. 1881-1927. Esztéta. A róla elnevezett irodalmi díj alapítója.
* Beck Károly (Izidor). 1817-1879. Németnyelvű költő, magyar témákat is feldolgozott (Jankó, der ungarische Rosshirt).
* Beck Lajos. 1874. Ügyvéd, v. képviselő és államtitkár, író.
Beck Vilmos. 1824-1862. Festő, humorista, élclapszerkesztő.
Bede Jób (Rosenberg). 1868-1919. Hírlapíró, elbeszélő író.
Bédy-Schwimmer Róza. 1877. Feminista és pacifista írónő, Károlyi Mihály svájci követe.
Behr Blanka, Rosenák Miksáné. 1881. Novella-, regény-, színműíró.
* Békefi Antal (Kann). 1859-1907. Szegedi lapszerkesztő, elbeszélő író.
* Békefi István (Kann). 1901. Kabarészerző.
* Békefi (Békeffy) László (Kann). 1891. Kabarékonferanszié, humorista. 1942-ben kémkedésért tízévi fegyházra ítélték.
* Béla Henrik (Bernstein Cháim). 1864-1938. Szül. Tarnovban. Publicista, író, országgyűlési képviselő, kormányfőtanácsos.
* Béldi Izor (Goldstein Izidor). 1867-1927. A Pesti Hírlap zenekritikusa. Regény-, színmű- és operettíró.
Benamy Sándor írói álnév, lásd Berger Salamon.
Bencze Tibor (Bruch), írói álneve Benczés Tibor. 1903. V. hírlapíró, regényíró.
Benczés Tibor írói álnév, lásd Bencze Tibor.
Benedek Ilus írói álnév, lásd Markó Viktorné.
* Benedek Károly (Pick). 1889. Hírlapíró, belletrista.
Béni Vilmos (Berger). 1860-1907. Vers- és műkedvelő színdarabíró.
Benjámin Ferenc. 1888. Szocialista szépíró, v. pozsonyi hírlapíró.
Bér Böske írói álnév, lásd Bleuer Erzsébet.
Berend László (Braun). 1898. v lapszerkesztő, versíró.
Berger Salamon, írói álneve Benamy Sándor. 1899. V. erdélyi hírlapíró, szépíró.
Berkes Imre (Bergl Izidor). 1878. Hírlapíró, regényíró.
* Bernstein Fülöp, írói álneve Hugó Károly. 1808-1877. Színműíró, szépíró, a zsidó szertelenség és önimádat egyik legjellegzetesebb képviselője.
Bihari Ákos (Silbermann). 1873-1924. Színész, vers- és színműíró.
Bihari Imre (Löwi Izsák). 1867-1939. Hírlapíró, novellaíró.
Biró Artúr (Ofner). 1879. Versíró, műfordító.
Biró Endre (Bisam). 1865-1937. Vers- és novellaíró.
Biró Lajos (Blau). 1880. V. hírlapíró, regény- és novellaíró, szín­padi szerző. Az októberi lázadás egyik kimagasló szabadkőműves-publicista előkészítője. Emigrált.
Bleuer Erzsébet, Bér Dezsőné, írói álnevei Bér Böske és Sárosy Márton. Ifjúsági író, novellista, műfordító.
B. Bodrogh Pál írói álnév, lásd Bacher Pál.
Bodrogi Zsigmond (Schnür). 1874. Dalköltő, író.
Bogdányi Mór (Bienenstock). 1854? Lapszerkesztő, az Egyenlőség alapítója, regényíró.
Bokor Józsefné, Kellner Irén, írói álneve Sass Irén. 1898. Írónő, műfordító.
Bokor Malvin írói álnév, lásd Semtei Róbertné.
* Boldizsár Iván (Bethlen, azelőtt Bettelheim). 1912. Hírlapíró, műfordító.
Bolgár Mózes (Braun). 1881. Novellaíró, műfordító.
* Bonta Györgyné (Baumfeld) Rosenfeld Lili, írói álnév Rendy Lili. 1902. Az Est lapok munkatársa, írónő.
* Boros László (Beimel). 1893. Az Esti Kurír, majd a Párisi Kurír f. szerkesztője, vers- és novellaíró, kormányfőtanácsos. Dél­Amerikába költözött.
Boross Elemér (Bornstein). 1900. Vers- és tárcaíró, színpadi szerző.
* Boross Mihály (Weiner Miksa). 1877. V. hírlapíró, regényíró. Borsodi Lajos (Klein). 1883. Ügyvéd; délvidéki író.
Bökfi Zakariás Boross Mihály egyik írói álneve.
Braun Soma. 1890. Műfordító.
Breier Eduárd. 1811? Németnyelvű regényíró.
Bródy László. 1897. Ügyvéd; költő.
Bródy Miksa. 1875-1924. Hírlapíró, versíró, humorista.
Bródy Sándor. 1863-1924. Lapszerkesztő, tárca-, regény, és színműíró. A századforduló ünnepelt pesti írója.
Bródy Zsigmond. 1840-1906. A Neues Pester Journal alapítója, publicista. Ifjú korában versíró. Főrendiházi tag.
Bus (?) Ilona. 1901. Költő.
* Bus-Fekete László (Trauerschwarz Pinkász). 1895. V. hírlapíró. Selejtes pesti színművek termékeny szerzője Amerikába költözött.
Csereklye Bálint írói álnév, lásd Diner-Dénes József.
Csergő Hugó (Honig). 1877. V. hírlapíró, vers-, elbeszélés- és színműíró.
Csergő Mária. Versíró.
Cserhalmi Irén, lásd Gerő Attiláné.
Csermely Gyula. 1869. Regényíró.
Cserna Andor (Grünfeld). 1885. Az Est lapok zenekritikusa, zenei író.
Csicseri Bors, Ágai Adolf egyik írói álneve.
Csillag Károly (Stern). 1862? Bácskai lapszerkesztő, szépíró.
Csillag Mór (Stern). 1859? író és esztéta.
Daday Mihály írói álnév, lásd Szepesi Miksa.
* Dánielné, Lengyel Laura (Pollák). 1874. Írónő (Új Idők).
Darvas Aladár (Deutsch). 1857? Hírlapíró, színmű- és elbeszélő­író.
* Déchy Liane (Deutsch). 1911. Katolikus írónő (Vigília, Élet).
* Déchy Mór (Deutsch). 1851-1917. Földrajzi író, a. Magyar Tudományos Akadémia tagja (1909).
Dénes Gyula (Freireich). 1899. Bulvárlapszerkesztő-, versíró.
Dénes Zsófia (Deutsch), Nagy Ándorné (Grosz). 1885. írónő (Új Idők, Ünnep), volt kommunista röpirat-szerző.
Deréki Antal (Leipnik). 1894? Színész és színműíró.
Déri Julio (Deutsch). 1864-1899. Németnyelvű író, műfordító; Párizsban mint kémet leleplezték; öngyilkos lett.
Déri Tibor (Deutsch). 1894. Expresszionista író.
Deutsch Jenő, írói álneve Dévény Jenő. 1879. Ügyvéd, versíró, v. emigráns.
Devecseri Ignác (Löwy). 1841-1899. Németnyelvű lapok szerkesztője; író, Eötvös Károly leibzsurnalisztája a tiszaeszlári per idején.
Dévény Jenő írói álnév, lásd Deutsch Jenő.
Diner-Dénes József, 1857-1937. Hírlapíró, műtörténész. A Károlyi kormány államtitkára. Emigrált.
* Diósy Béla (Nussbaum). 1863. Zenekritikus, színházi* író.
Diósy Márton (Nuszbaum). 1818-1892. Úttörő zsidó író Magyarországon; Kossuth titkára. Angliába emigrált, ahol borkereskedő lett. Színikritikus, műfordító.
* Dóczy Lajos báró (Dux Baruch). 1845-1918. Publicista, költő, műfordító. "A Csók" szerzője. 12 éves korában még csak jiddis-zsargonban beszélt. Id. Andrássy Gyula gróf házi­zsidaja. Külügyminisztériumi o. tanácsos, udvari tanácsos.
Domokos Illés, Diner-Dénes József egyik írói álneve.
Dormándi László. 1898. Regény- és novellaíró, műfordító.
Drégely Gábor (Dessauer). 1883- Színműíró.
Dux (Dukesz) Adolf. 1822-1881. Hírlapíró, műfordító.
Ego írói álnév, lásd Rózsavölgyi Mórné.
Egri Viktor. 1898. Regényíró.
* Elek Artúr (Fischer). 1876. író, művészettörténész.
Elek Irma, lásd Zempléni Gyuláné.
Emőd Tamás írói álnév, lásd Fleischer Ernő.
Enczi Endre. 1902. Versíró.
Endre Károly írói álnév, lásd Engel Károly.
* Endrei Ákos. 1860-1914. Irodalomtörténetíró.
Endrei Zalán. 1870. Irodalomtörténész, színműíró.
Engel Gyula. 1844? Orvos, színmű- és novellaíró.
Engel Károly, írói álnév Endre Károly. 1893. Délvidéki hírlapíró szépíró.
Erdély Jenő. 1900. V. hírlapíró, író. (Nyugat.)
Erdős Armand (Eibenschütz) 1878-1920. Zenei író.
* Erdős Arturné, Ehrenthal Regina, írói álneve Erdős Renée. 1878. Regényíró, költő.
Erdős Renée írói álnév, lásd Erdős Arturné.
Erdősi Dezső. 1875. V. hírlapíró, novellaíró.
Fábián Béla (Feuérmann). 1889. V. országgyűlési képviselő, hadifogságról szóló könyvek szerzője.
Fábián Gábor írói álnév, lásd Falk Richárd.
Fabula János írói álnév, lásd Kreutzer Lipót.
Fái Béla (Goldberger Jakab). 1853-1904. Hírlapíró, műfordító, az Operaház titkára (1901-04).
* Falk Miksa. 1828-1908. Publicista, író, műfordító, a Pester Lloyd főszerkesztője, v. országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. (1861.)
* Falk Richárd, írói álneve Fábián Gábor. 1878-1920. Hírlapíró, színmű- és elbeszélő író.
Falk Zsigmond. 1870-1935. Nyomdatulajdonos, író.
Falu Tamás írói álnév, lásd Balassa Lajos.
Faludi György írói név, lásd Leimdörfer György.
Falus László (Frankl). 1896. Bulvárlap-szerkesztő, novellaíró.
* Faragó Jenő (Frankfurter). 1872-1940. Hírlapíró, író
Faragó Sándor. 1899. Kabarészerző, regényíró.
Farkas Albert (Wolf). 1842? Publicista, ortodox zsidó író. Magyar verseket is írt.
Farkas Imre. 1879. Költő, nótaszerző, színpadi író; v. honvédelmi minisztériumi tanácsos. A Petőfi-Társaság tagja.
Farkas László. 1900. V. hírlapíró, költő (Nyugat).
Farkas Lászlóné, Kátai Gabriella. 1899. Szépíró (Új Idők, Magyar Lányok).
* Farkas Pál (Wolfner). 1878-1921. Regényíró, szalon-szocialista és v. Tisza-párti országgyűlési képviselő.
Fazekas Imre. 1887. Az Est lapok munkatársa, színikritikus, színműíró.
Fehér Árpád, Miskolczi Imre egyik írói álneve.
Fehér Dezső (Fischer). 1864. V. nagyváradi lapszerkesztő, színmű-, novellaíró.
Feiks Alfrédné, lásd Bácskai Magda.
Fejér Gyula (Vogel?), írói álneve Szalontay Gyula. 1875. V. hírlapíró, regény- és novellaíró.
* Fekete József (Schwartz). 1854-1928. A Magyar Szalon és Otthon c. szépirodalmi lapok alapítója, szerkesztője, szépíró.
Fekete Soma. Műfordító a XIX. század negyvenes éveiben.
Fekete Tivadar (Schwartz). 1894. Megszállott területi hírlapíró, vers- és novellaíró.
Feld Mátyás (Rosenfeld). 1873. Színigazgató, színdarabíró.
Feleky László (Füchsel) 1890-1937. A Világ főszerkesztője, publicista, tanulmányíró.
Feleki Sándor (Füchsel). 1865-1940. Orvos, versíró, műfordító. A Petőfi-Társaság tagja.
Fémes László. 1893. V. hírlapíró, szépíró (Nagyvárad).
Fényes Jenő (Feuerwerker). Ügyvéd, versíró (Debrecen).
Fényes Samu (Fein). 1863-1937. Publicista, tanulmányíró, színpadi szerző. Emigráns.
Fenyő László. 1902. Versíró, kritikus (Nyugat).
* Fenyő Miksa (Fleischmann). 1877. A GyOSz. v. igazgatója, a Nyugat szerkesztője.
Fleischer Ernő, írói álneve Emőd Tamás. 1888-1938. Hírlapíró, költő, színpadi szerző.
Fodor László. 1898. V. hírlapíró, színpadi szerző. Darabjait Csehszlovákiában, a weimari Németországban és Amerikában is játszották.
Forbáth Imre. 1900. Szlovákiai költő.
Forbát Sándor. 1890. Orvos, versíró.
Forgács Antal. 1910. Versíró.
Forgó bácsi, Forgó János, Ágai Adolf írói álnevei.
Forró Pál (Friedmann). 1884. Regényíró.
* Fóthy János (Fleiner). 1893. Színi kritikus, vers- és regényíró. Fóti József Lajos 1882. Irodalomtörténetíró.
Földes Imre (Fleischmann). 1881. Színpadi szerző.
Földes Jolán (Grünfeld). 1903. A halászó macska utcája" c. regényével 1936-ban ú. n. nemzetközi irodalmi pályázatot nyert. Az óriási reklámmal kiadott értéktelen mű minden alakja, szelleme, miliője jellegzetesen zsidó.
* Földi Mihály (Franki Miksa). 1894. A v. Pesti Napló szerkesztője. Regényíró. A Petőfi-Társaság tagja.
* Fraknói Vilmos (Franki). 1843-1924. Címzetes püspök, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1870).
Fráter Lajos írói álnév, lásd Friedmann Lajos.
Friedmann Lajos, írói álneve Fráter Lajos. 1899. Tárcaíró.
Füredi Mór (Führer). 1869? Ügyvéd, író.
Füst Milán (Fürst). 1888. Bonyolult versek írója, regényíró (Nyugat).
Gaál Andor. 1895. V. hírlapíró, regényíró.
Gábor Andor (Greiner). 1884. V. hírlapíró, kabaréversek és tréfák szerzője, regény- és színműíró, műfordító. Bolsevista emigráns.
Gábor Ignác (Léderer). 1868? Műfordító, versíró.
* Gajári Ödön (Bettelheim). 1852-1919. Az Újság főszerkesztője, publicista, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag.
* Gál Imre (Grünfeld). 1899. Az Esti Kurir munkatársa, író.
Gara Ákos (Gottlieb). 1877. V. hírlapíró, kabarészerző, vers- és színműíró.
Gara Illés (Grünbaum). 1882. Humorista.
Garai Ferenc (Guttroann). 1876. Tolnai Világlapja munkatársa, író. Garami Andor írói álnév, lásd Goldstein Arnold.
Garami Árpád. 1893. Erotikus író.
Gárdos Mariska (Grünfeld). 1885. Szocialista írónő.
* Garway Andor. 1875-1921. Hírlapíró, színműíró.
Gáspár Bernát. 1867. Műfordító.
Gáspár Endre (Gottlieb ?). 1894. Esztéta és műfordító.
* Gáspár Ferenc. 1862-1923. Tengerész-orvos, utazási író.
Gáspárné (G. Józsefné), Dávid Margit (Davidovics). 1883. Ifjúsági- és regényíró.
Gelléri Andor. 1901. V. színházi hírlapíró.
* Gellért Andorné, Faragó Ilona (Frankfurter). 1907. Színházi hírlapíró.
Gelléri Mór (Glück). 1854-1915. Közgazdasági író, publicista, szabadkőműves vezér.
Gellért Oszkár (Goldmann). 1882. A Nyugat szerkesztője, v. hírlapíró, költő.
Geréb József (Geiger). 1862? Klasszikus fiológus, történetíró, tankönyvíró.
Gergely Győző (Ungár). 1877. Szocialista hírlapíró, író, műfordító.
Gergely Sándor. 1896. Elbeszélő író; bolsevista lapszerkesztő, emigráns.
* Germanus Gyula. 1884. Filológus, egyetemi tanár, keleti utazó,
utazási író.
Gerő Attila (Guttmann Ármin). 1870-1916. Hírlapíró, költő, műfordító.
Gerő Attiláné, Cserhalmi Irén (Hecht). 1871-1908. Műfordító.
Gerő Jenő (Grünwald), művészi álneve Szőke Szakáll. 1885. Komikus, kabaré- és filmszcenárium-szerző.
Gerő Károly (Grün). 1856-1904. Népszínműíró.
Gerő Lajos. 1864? Hírlapíró, vers- és novellaíró.
Gerő Ödön (Grünhut), írói álneve Viharos. 1863-1940. A Világ szerkesztője, elbeszélő és képzőművészeti író.
Giszkalay János írói álnév, lásd Widder Dávid.
Glücklich Vilma. 1872-1927. Feminista író.
Goda Géza (Grünfeld). 1874 V. hírlapíró, közgazdasági író.
Goda Gábor (Grünfeld). 1911. Író.
Goldstein Arnold, írói álneve Garami Andor. 1902. Az Est lapok munkatársa, színházi és mozi-író.
* Góth Sándor (Gutfreind). 1869. Színész, műfordító.
Gömöri Jenő. 1890. A Modern Könyvtár szerkesztője, műfordító; Emigrált.
Göndör Ferenc (Krausz Náthán). 1885. Az Ember és az amerikai Új Ember c. botrány-lap szerkesztője, szocialista író. Emigrált.
Gró Lajos írói álnév, lásd Grósz Lajos.
* Grósz Ábrahám, művészi álneve Kövessy Albert. 1869-1924. Színész, színigazgató, színműíró.
Grósz Lajos, írói álneve Gró Lajos. 1901. Film-szakíró, kritikus. (Nyugat, Népszava.)
Grün László, írói álnév Hajnal László. 1902. V. erdélyi hírlapíró, versíró, tárcaíró.
Guthi Soma (Guttmann). 1866-1930. Humorista.
Guthy Böske írói álnév, lásd Weiner Györgyné.
* Gyalui Farkas (Mendel). 1866. A kolozsvári egyetemi könyvtár v. igazgatója, író, esztéta. A Petőfi-Társaság tagja.
Gyergyai Albert írói álnév, lásd Szegő Albert.
Gyomai Zsigmond (Grimm). 1861-1923. Jogi író, esztéta, versíró. Gyöngyi Izsó (Perl Izidor). 1860-1923. Színész, színműíró.
György Ákos írói álnév, lásd Balogh Vilma.
György Oszkár. 1882. Versíró.
Győri Ernő. 1893. Vers- és regényíró. (Nyugat.)
Haáz István (Haas). 1877-1916. Kabaré-, bohózatíró.
* Habár Mihály (Hermann Mór). 1874. V. lapszerkesztő, tárcaíró. Haimann Hugó. 1881. Műfordító (orosz regények).
Hajdú Henrik. 1890. Versíró, műfordító (Ibsen).
Hajdú Miklós (Honig Miksa). A Nap felelős szerkesztője, publicista, szépíró.
Hajnal László írói álnév, lásd Grün László.
Hajó Sándor írói álnév, lásd Hoffmann Sándor.
* Halasi Andor. 1887. V. hírlapíró, esztéta, műfordító.
Halász Gyula (Fischer). 1870. Lapszerkesztő, versíró.
Halász Ignác (Fischer). 1855-1901. Filológus, egyetemi tanár.
* Halmi Bódog. 1879. Táblabíró, esztéta, szépíró.
Hamburgné, Becski Irén. 1900. Versíró, műfordító.
* Harkányi Ede (Koppély). 1879-1909. Szociológiai író.
Hárs László írói álnév, lásd Herczog László.
* Hatvány Lajos báró (Deutsch). 1880. Nagyiparos, a Nyugat és más radikális sajtótermékek finanszírozója, forradalmi emigráns. Műkedvelő esztéta és szépíró.
* Hatvány Lili bárónő (Deutsch). Báró Madarassy-Beck Gyuláné. 1890. Műkedvelő írónő.
Havas Adolf (Hahn). 1859-1904. Irodalomtörténész (Petőfi összes művei). Az IMIT egyik alapítója.
Hazai Hugó (Haslinger). 1867? Katonai lapszerkesztő, humorista, műfordító.
* Hazay Samu báró (Kohn). 1851-1941. Vezérezredes, honvédelmi miniszter stb. katonai író.
* Héderváry Lehel (Hédi). 1876. Publicista, országgyűlési képviselő, Károlyi Mihály belső híve.
Hegedűs (Hirschl) Nándor. 1884. Nagyváradi lapszerkesztő, v. erdélyi képviselő, publicista.
Heilprin Mihály. 1823-1888. Tipikus zsidó pálya. Az orosz-lengyel­országi Piotrkowban születik, magyar nyelvű versíró és hírlapíró, meghal New-Yorkban.
* Helfy Ignác (Helfer). 1830-1897. Országgyűlési képviselő, publicista, szépíró, Kossuth bizalmasa.. A Petőfi-Társaság tagja.
Heller Bernát. 1871. Rabbiképző intézeti tanár, esztétikus.
Heltai Ferenc (Hoffer). 1861-1913. Hírlapíró, publicista, ország­gyűlési képviselő, Budapest főpolgármestere, főrendiházi tag.
Heltai Jenő (Herzl). 1871. A mulattató irodalom sikeres művelője. Vers- és színműíró, elbeszélő, humorista. Herzl Tivadar cionista úttörő unokaöccse.
Herczeg Géza. 1888. V. miniszteri tanácsos a sajtóosztályon, hadi-tudósítási könyvek írója, bécsi lapok szerkesztője.
* Herczeghy Mór (Prinz). 1815-1884. Orvos, politikai és utazási író.
Herczog László, írói álneve Hárs László. 1911. V. hírlapíró, versíró.
Herendi Artúr (Hoselitz Arnold). 1873. Sportíró.
Hermán Károly, írói álneve Ambrus Balázs. 1887-1940. Versíró. Hertzka Tivadar. 1845-1924. Szociálpolitikai és utópia-író. Budapesten született, németül írt.
* Hervay Frigyes (Herzfeld). 1874. V. hírlapíró, versíró, kabarészerző, műfordító.
Herzl Tivadar. 1860-1914. A cionizmus úttörője, író, bécsi lapszerkesztő. Budapesten született s itt járt iskolába is.
Herzl Zsigmond. Losonci rabbi, német versek szerzője.
* Heumann Károly. 1883. Színházi hírlapíró.
* Hevesi András (Hevesi Sándor fia). 1901. A 8 órai Újság v. munkatársa; Franciaországba emigrált. Regényíró.
* Hevesi József (Kronstein). 1856-1929. Hírlapíró, a Magyar Szalon szerkesztője, novella- és regényíró.
Hevesi Lajos (Löwi). 1843-1910. Hírlapíró, ifjúsági író.
* Hevesi Sándor (Hoffmann). 1873-1939. A Nemzeti Színház v. igazgatója, esztéta, színműíró. Hoffmann Mór fia.
Hevesi Simon. 1868-1943. Pesti főrabbi. Versíró.
Himler Márton, amerikai szélsőbaloldali lapok szerkesztője és kiadója.
Hoffmann Dezső, írói álneve Zentay Dezső. 1888 .Statisztikai író.
Hoffmann Mór. 1843-1916, Pedagógus, esztétikus, lapszerkesztő, regény- és versíró.
Hoffmann Sándor, írói álneve Hajó Sándor. 1876. Az Est lapok színikritikusa, színpadi szerző.
Holitscher Fülöp. 1822? Közgazdász, regény- és színműíró.
Holitscher Artúr. 1869? Budapesten született németnyelvű regényíró.
Holló Magda. 1901. Írónő.
Holló Márton (Hollunder). 1872. Hírlapíró, műfordító.
Homonnai Albert (Hartmann Ármin). 1882-1911. Színműíró.
* Honti Rezső.(Hermán;. 1879. Nyelvész, irodalomtörténeti író. Horn Ede (Einhorn Ignác). 1825-1875. Rabbinövendék, publicista, műfordító; emigráns, kereskedelmi államtitkár.
Horowitz Lipót (Lázár). 1799-1884. Szerkesztő, szépíró.
Horvát Henrik. 1877. Költő, műfordító. A Petőfi-Társaság kültagja.
Hugó Károly írói álnév, lásd Bernstein Fülöp.
* Hunyady Sándor (apja, mint egyik könyvében maga is megírta, Bródy Sándor). 1890-1942. Újságíró, regény- és színműíró.
Huszár Miklós, Miskolczi Henrik egyik írói álneve.
Huszár Vilmos (Huszerl Márk). 1872-1931. Műfordító.
* Hűvös Iván (Hirschel). 1875-1905. Tárca- és színműíró.
Ignotus írói álnév, lásd Veigelsberg Hugó.
* Ignotus Pál (Veigelsberg). 1901. V. hírlapíró, költő.
Incze Henrik (Izrael). 1871-1913. V. jesiva-növendék, majd az Operai Kalauz és a Magyar Szülészeti Almanach szerkesztője. Színikritikus, színműíró.
Incze Sándor (Stein). 1889. A hírhedt Színházi Élet szerkesztőtulajdonosa.
Indig Ottó. 1890. V. hírlapíró, színműíró ("Toroczkói menyasszony").
Irányi Dezső (Iritz). 1858-1900. Publicista, szépíró.
* Ivánfi Jenő (Weisbrunn Ignác). 1863-1922. A Nemzeti Színház tagja, színműíró, műfordító.
* Janovics Jenő. 1872. A kolozsvári Nemzeti Színház v. igazgatója, színházi szakíró.
Jászi Oszkár (Jakubovics). 1875. Szociológiai író, a Károlyi kormány tagja, emigráns.
* Jászi Oszkárné, Moskovitz Amália, írói álneve Lesznai Anna. 1885. Iparművésznő, költő.
Jásznigi Sándor. 1861-1926.. Műfordító.
* Jemnitz Sándor. 1896. Zeneszerző, zenei író.
Joó Iván, Kóbor Tamás egyik írói álneve.
Jób Dániel (Ziffer Dávid). 1880. író, színházi rendező.
Juhász Árpád. 1894. V. hírlapíró (Kassa), vers- és regényíró.
Juhász Mór (Izrael). 1864-1922. V. rendőrkapitány, műfordító.
Kabos Ede (Rosenberg). 1864-1923. A Budapesti Napló, majd az Érdekes Újság szerkesztője. Elbeszélő- és színműíró.
Kaczér Illés (Katz). 1877. V. hírlapíró, szépíró. Emigráns.
Kádár Imre. 1894. Regényíró, műfordító, az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapítója.
Kadosa Marcell (Krieshaber Mór). 1874. Ügyvéd, szociológiai-,vers­ és regényíró.
Káhána Mózes. 1898. Bolsevista versíró.
* Kallós Ede. 1882. Klasszikus-filológus.
Kallós Istvánné (Klug), Kóbor Noémi (Berman). 1896. Regény- és színműíró.
* Kallós János (Klein). 1891. Közgazdasági író és szerkesztő (Pesti Tőzsde).
Kálmán Jenő (Kretsler). 1885. V. hírlapíró, regény-, novellaíró, kabarészerző.
Kálmán Jenő Ákos (Steiner). 1883. Zenekritikus.
Kálnoki Izor (Kaufmann), Írói álneve Vulpes. 1863-1930. Színikritikus.
Kanizsai István írói álnév, lásd Strém István.
Karácsony Benő. 1888. Regény- és színműíró.
* Karczay Vilmos (Krammer Farkas Lipót). 1859-1923. Író, színigazgató.
Kardos Albert (Katz). 1861. Irodalomtörténész, a debreceni zsidó-gimnázium v. Igazgatója.
Kardos István. 1845. Hírlapíró, színházi író.
Kardos László (Katz). 1898. Irodalomtörténész.
Károly József. 1886. V. hírlapíró (Arad), regény- és színműíró.
Károly Sándor. 1894. V. hírlapíró (Arad), elbeszélő- és színműíró.
Katscher Berta. 1860-1903. Békeapostol, ifjúsági Író.
Katscher Leopold. 1853? Író. Mindketten német nyelven Írtak.
Kazár Emil (Titzer Manó). 1843-1922. Hírlapíró, szépíró.
Kecskeméti Mária. Versíró.
Kecskeméti Vilmos (Schwarz). 1874-1934. Zsidólap-szerkesztő, publicista, Író.
Keér Dezső. 1905. Szocialista költő.
Kelemen Béla. 1865. Szótáríró, esztétikus.
Kelen László. 1892. Versíró.
Keleti Artúr. 1889. Költő, műfordító.
Keleti Márton (Kohn Adolf). 1874. Pedagógus, regényíró.
Keller Ilona. 1910. Versíró.
* Kemény Simon (Kohn). 1882. Az Est szerkesztője, költő (Nyugat).
* Keresztúri Alajos József. 1775-1825. Latinnyelvű történetíró.
Kéri Pál (Kramer), 1882. Az Est lapok publicistája, belletrista. Tisza István meggyilkolásáért halálraítélték. Emigráns.
* Kertész Mihály. 1888. Ügyvéd, regény- és színműíró.
Keszler József. 1846-1927. Színikritikus, esztéta, novellaíró.
* Kilényi János (Klein Hermann). 1805-1889. A Der Ungar szerkesztője, műfordító.
Kiss Arnold. 1869-1941. Budai főrabbi, költő.
Kiss József. 1843-1921. A Hét szerkesztője és kiadója, költő. A Petőfi-Társaság és Kisfaludy Társaság tagja. Elnyerte a Ferenc József rend középkeresztjét.
Kisteleki Ede (Ehrlich). 1861-1935. Hírlapíró, költő.
Klein Hermann, lásd Kilényi János.
Klein Ödön. 1853-1925. Jesivanövendék, hírlapíró, sajtófőnök.
Kóbor Noémi, lásd Kallós Istvánné.
Kóbor Tamás (Berman Adolf). 1867-1942. Publicista, az Újság fő­szerkesztője, regény-, novella- és színműíró.
Kohányi Sámuel( Kohn). 1824-1905. Gyermekdal-szerző.
Kohn Sámuel. 1841-1920. Pesti főrabbi, történetíró, az IMIT elnöke.
Komáromi Sándor (Kohn?). 1866-1922. Hírlapíró; regényíró.
Komját Aladár (Korach). 1893. Költő, író.
Komlós Aladár (Katz), írói álneve Korai Álmos. 1892. Tanár, esztéta, vers- és elbeszélő író.
Komor András (Kohn). 1898. Költő, író.
Komor Gyula (Kohn). 1867. Dramaturg, színműíró.
Kont Ignác (Kohn). 1856-1912. Irodalomtörténész. A Sorbonne rk. tanára.
* Kónyi Manó (Kohn). 1842-1917. Publicista, történetíró.
* Korányi Frigyes báró (Kornfeld). 1869-1935. V. pénzügyminiszter, felsőházi tag, regényíró, zeneszerző.
Korcsmáros Nándor (Reich). 1883. V. hírlapíró, regényíró.
Kormos Ferenc (Kohn). Regény- és színműíró.
Kornfeld Móric Viktor. 1797-1866. Orvos, hírlapíró, németnyelvű költő.
Kovács Adolfné, lásd Balogh Vilma.
* Kozári Gyula (Kasztl). 1864-1925. Tábori pap, filozófiai író.
Kölle Ludmilla és Kölle Ludwig, Katscher Berta írói álnevei. Kőműves Imre. 1904. Versíró.
* König György. 1883. Költő, irodalomtörténész.
Körmendi Ferenc. Regényíró.
* Körös Endre (Neumann). 1872. V. lapszerkesztő, műfordító.
Körösy Imre, Mezei Ferenc egyik írói álneve.
* Körösy József. 1844-1906. A fővárosi statisztikai hivatal vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1879).
Kövessy Albert írói és művészi álnév, lásd Grósz Ábrahám.
Krasznay F. Mária írói álnév, lásd Wiener Jenőné.
* Kreutzer Lipót, írói álneve Fabula János. 1867? Közgazdasági író, publicista.
Kristóf Károly írói álnév, lásd Löbl Sámuel.
Kulinyi Zsigmond (Kuliner). 1854-1905. Szegedi lapszerkesztő, író, publicista.
* Kun Andor (Kohn). 1882. Hírlapíró, belletrista.
Kunfi Zsigmond (Kohn). 1879-1929. Szociológiai író, publicista; forradalmi miniszter, majd népbiztos. Emigrált.
Kunos Ignác (Lusztig). 1862? Orientalista, egyetemi tanár, vers­író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1893).
Kuthi Sándor (apja eredeti neve Schönborn Sindel), írói álneve Térey Sándor. 1886. Ügyvéd, költő, műfordító.
Kúti László. 1904. Versíró.
* Lakatos László (Kellner). 1882. Az Est lapok munkatársa, novella-, regény- és színműíró.
* Lánczy Gyula. 1850-1911. Történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
* Lándor Tivadar (Löbl). 1873. V. lapszerkesztő, műkritikus, műfordító.
* Lányi Zsigmond (Löwenherz). 1878. A Neues Politisches Volksblatt és a Friss Újság. v. tulajdonosa, publicista.
Latzkó Andor. 1876. V. hírlapíró, magyar- és németnyelvű elbeszélő, színműíró.
* Lázár Béla. 1869. Művészettörténész, az Ernst-múzeum v. igazgatója. A Petőfi-Társaság tagja.
* Lázár Miklós (Léderer). 1886. V. lapszerkesztő, publicista, író, v. országgyűlési képviselő.
* Léderer Ferenc, írói álneve Lendvai Lehel. 1895. Író.
Lehel Ferenc (Hauch). 1885. Festő, művészettörténeti író.
Leimdörfer György, írói álneve Faludi György. 1910. Szépíró.
Leitner-Lukács Zoltán. 1896. Cionista író,- a Zsidó Renaissance Könyvtár szerkesztője (Nagyvárad).
Lendvai Lehel írói álnév, lásd Léderer Ferenc.
Lendvai Miklós (Löwy). 1862-1912. Délmagyarországi lapszerkesztő, novella- és színműíró.
Lengyel Géza. 1881. V. hírlapíró, művészeti író (Nyugat).
Lengyel Menyhért (Lebovits). 1880. Színpadi szerző.
Lenkei Henrik (Guttmann). 1863. Költő, színműíró.
Lestyán Sándor írói álnév, lásd Lichtschein Sándor.
Lesznai Anna írói álnév, lásd Jászi Oszkárné.
* Lichtschein Sándor, írói álneve Lestyán Sándor. 1896. V. hírlapíró, író.
Ligeti Ernő (Lichtenstein). 1891. V. erdélyi újságíró, költő, regényíró.
* Liptai ímre (Lindenberg). 1876-1927. Hírlapíró, színműíró. Loránth (?) László. 1905. Versíró.
Lóránt Mihály. 1891. V. hírlapíró, versíró, karikaturista.
Löbl Sámuel, írói álnév Kristóf Károly. 1904. Az Est lapok munkatársa, zenekritikus, versíró.
Lőrincz Miklós. 1899. Kabarészerző.
Lövi József. 1884. Orvos, műfordító.
Ludasi Mór (Gans). 1829-1918. Publicista, író, id. Andrássy Gyula gróf sajtófőnöke.
* Lukács György (Löwinger). 1885. Esztéta, közoktatásügyi népbiztos. Bolsevista emigráns.
Lukács Gyula (Lichtschein). 1890. A Színházi Élet v. szerkesztője, novellista, színpadi író.
Lynkeusz írói álnév, lásd Wallesz Jenő.
Magyar Lajos. 1891. A Világ munkatársa, publicista-, bolsevista emigráns.
Major Simon. 1876. Népdalszerző, népszínműíró.
Makai Emil (Fischer). 1870-1901. Hírlapíró, költő, színműíró, műfordító. A Kisfaludy Társaság tagja.
Marczali Henrik (Morgenstern). 1856-1941. Történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1893). A kommün után el kellett hagynia budapesti egyetemi katedráját.
Markó Vilmosné, Benedikt Ilona, írói álneve Benedek Ilus. 1891. Írónő.
Markovits Rodion (Jakab). 1888. Regényíró.
Márkus József. 1854-1911. Hírlapíró, novella- és színműíró. Satanello álnéven pornográf művek szerzője.
Márkus Miksa. 1868. Publicista, a Pesti Hírlap és Magyar Hírlap v. szerkesztője, a Magyar Újságírók Egyesületének huszonöt éven át elnöke. Udvari tanácsos. Regényíró.
* Martos Ferenc (Mittelman). 1875. Ny. miniszteri tanácsos; vers-, regényíró, operett-librettó író (Bob herceg, Gül baba, stb.).
Martos Sándorné, Abonyi Aranka, írói álneve Abonyi Arany. 1899. Szépíró.
Meller Simon. 1875. Művészettörténész.
Mezei Ernő (Grünfeld). 1856-1932. Harcos zsidó publicista, író. V. országgyűlési képviselő.
Mezei Imre (Rosenfeld), írói álneve Pán Imre. 1904. V. színházi lapszerkesztő, versíró.
Mezei Mór (Grünfeld). 1835-1925. Publicista, országgyűlési kép­viselő.
Mezei Sándor. 1884. Ügyvéd, költő, színműíró.
Mező Ferenc. 1885. Tanár, sportíró.
Mihály István. 1892. Kabarészerző, filmdramaturg.
Mihályi Hugó, Miskolczi Henrik egyik írói álneve.
Miklós Andor (Klein Ármin). 1880-1933. Az Est lapok főszerkesztője és kiadótulajdonosa.
Miklós Jutka (Militzer). 1886. Költő.
Milkó Izidor. 1855-1832. Délmagyarországi lapszerkesztő, szépíró.
Miskolczi Henrik (Weissmann). 1861-1918. A Tolnai Világlapja szerkesztője, elbeszélő- és színműíró.
Mohácsi Jenő (Klein). 1886. Író, műfordító. A Kisfaludy Társaság tagja.
Móka bácsi, Halász Ignác meseíró álneve.
Molnár Ákos. 1893. A Népszava v. munkatársa, regényíró.
Molnár Ernő (Morgenstern). 1890. A Remény v. zsidó ifjúsági lap szerkesztője, szépíró.
Molnár Ferenc (Neumann). 1878. V. hírlapíró, regényíró és szín­padi szerző. A Kisfaludy Társaság és Petőfi-Társaság tagja.
* Molnár Géza. 1872. Zeneesztétikus, a Zeneművészeti Főiskola v. tanára.
Molnár Gyula (Mutter). 1857-1932. V. lapszerkesztő, regény- és színműíró..
Molnár Gyuláné, Komis Aranka (Krishaber). 1883. Versíró.
Molnár Jenő (Müller Jakab). 1880-1933. A Borsszem Jankó szerkesztője, humorista.
Molnár Sándor, Kabos Ede egyik írói álneve.
Moly Tamás. 1875. V. hírlapíró, detektívregényíró.
Mónus Illés (Brandstein). 1888. A Népszava v. szerkesztője, szocialista író.
Morlander Mór (Englander). 1818-1898. Színigazgató, németnyelvű lapszerkesztő, színműíró .
Munkácsi Bernát (Műnk). 1860-1937. Nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1890).
Munkácsi Noémi. Versíró.
Nádai Pál (Neumann). 1881. Művészettörténeti író, esztéta.
* Nadányi Emil (Schönberger). 1881-1938. A 8 órai Újság alapítója és főszerkesztője, publicista.
Nádas József. 1897. V. hírlapíró, író (Nyugat). Nádas Mihály írói álnév, lásd Baján Mihály.
* Nádas Sándor (Neumann). 1883-1942. A Pesti Futár c. hírhedt bulvárlap szerkesztőtulajdonosa, elbeszélés- és regényíró.
* Nagy Andor (Grosz). 1884. Hírlapíró (Esti Kurír), író.
* Nagy Andor (Neuhaus). 1891. Hírlapíró (8 Órai Újság), író.
Nagy Andorné, lásd Dénes Zsófia.
Nagy Béla (Neu). 1893. Ismeretterjesztő- és regényíró.
* Nagy Endre (Grosz) 1877-1938. Kabarészerző, konferanszié, regényíró.
Nagy Imre (Fischer Ignác). 1882-1941. Az "Újság" szerkesztőtulajdonosa, humorista, költő.
* Nagy Samu (Neuhaus). 1881-1940. A 8 Órai Újság v. f. szerkesztője, publicista, elbeszélés- és regényíró.
Nagy Zoltán. 1884. Ügyvéd, költő, regényíró. A Nyugat főmunkatársa.
Neményi Ambrus (Neumann). 1852-1904. A Pesti Napló főszerkesztője, író, országgyűlési képviselő, az IMIT egyik alapítója.
* Neményi Imre (Neumann). 1862. V. államtitkár, pedagógiai író.
Németh Alfréd (Neumann). 1877. A Nemzet főszerkesztője, publicista, Tisza István sajtófőnöke.
Németh Andor. 1891. Elbeszélő író, esztéta.
Neugebauer László. 1845-1919. Műfordító, a Petőfi Társaság és
Kisfaludy Társaság tagja.
Nordau Miksa (Südfeld). 1849-1922. Budapesti születésű nemzetközi író; cionista úttörő.
Nóti Károly. 1893. V. hírlapíró, kabarészerző, filmíró.
* Nyári Sándor (Sommer). 1861-1895. Műegyetemi rk. tanár, műtörténész.
Nyíri Ármin, Adorján Ármin egyik írói álneve.
Ormódy Bertalan (Berger Baruch). 1836-1869. V. hírlapíró, regényíró, versíró.
* Ormos Ede (Spitzer). 1873. V. hírlapíró, szocialista író, emigráns.
Osvát Ernő írói álnév, lásd Roth Ezékiel.
Osvát Kálmán (Roth). 1880. Erdélyi író. Oszkár bácsi, lásd Szálai Oszkár.
* Óváry Lipót lovag. 1833-1919. Történetíró, az Országos Levéltár igazgatója.
* Őszi Kornél (Österreicher). 1869. Lóversenylap-szerkesztő, elbeszélés-író.
Ötvös Adolf (Silberstein). 1845-1899. Esztéta és bölcsészeti író. Túlnyomórészt németül írt.
Ötvös Leó. (Silberstein). 1881. V. hírlapíró, szépíró, műfordító.
Paál (?) Ferenc. 1904. Regényíró.
* Pajzs Elemér. 1894. Novella- és regényíró.
Palágyi Lajos írói álnév, lásd Silberstein Lázár.
Palágyi Menyhért írói álnév, lásd Silberstein Salamon.
* Pályi Ede (Klein). 1865-1930. Lapszerkesztő, publicista, tanulmányíró.
Pán Imre írói álnév, lásd Mezei Imre.
Pop Izsák (Pfeiffer) 1884. Monori főrabbi, versíró.
Pap József (Rosenberg). 1896. Regényíró (Kolozsvár).
Pap Károly. 1900. Regényíró.
Pápay H. Mór, Hoffmann Mór egyik írói álneve.
* Páriss Pál (Pariser Lipót). 1877-1919. Hírlapíró, ifjúsági író.
* Párniczky Edéné, Klein Karolin, írói álneve Szederkényi Anna. 1882. Hírlapíró, regényíró.
Pászti József és Pásztói József, Keszler József írói álneve.
Pásztor Árpád (Pikler). 1877. Az Est lapok munkatársa, vers- és regényíró.
Patai Edith (Patai Józsefné). 1889. Költő.
Patai József (Klein). 1882. A Múlt és Jövő szerkesztő tulajdonosa, publicista, regényíró, költő.
Pataj Sándor (Fischel). 1863. Ügyvéd, a Pester Lloyd v. munkatársa, szépíró.
Peterdi Andor (Pollák). 1881. Szocialista és bolsevista hírlapíró, költő.
Peterdi Andorné, Várnai Zseni (Weisz). 1890. Az októberi lázadás és a pesti bolsevizmus költője.
Peterdi Sándor (Popper). 1868. Vers-, regény-, színműíró.
Petri Arthur. 1873-1918. Költő.
Pogány Béla (Perl). 1896. Tanulmányíró, novellista (Nyugat). /Nem azonos Pogány Bélával, a Pester Lloyd tiszta keresztény származású felelős szerkesztőjével./
Pogány Elza (Weisz). 1881. Ifjúsági író. (Én Újságom, Magyar Lányok.)
Pogány József (Schwarcz). 1886. Szocialista hírlapíró, szerkesztő, műfordító. Bolsevista népbiztos, majd emigráns.
Pólya Jakab (Pollák). 1844-1897. Nemzetgazdasági író. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (1893).
Popper Vilma. 1857? Németnyelvű írónő.
Porzó írói álnév, lásd Ágai Adolf.
Raab Andor. 1897. Cionista író.
Radnóczy Miklós írói álnév, lásd Radnóti Miklós.
Radnóti Miklós (Glatter), írói álneve Radnóczy Miklós. 1909. V. hírlapíró, író (Nyugat).
Radó Antal (Roder). 1862. Műfordító, a Magyar Könyvtár v. szerkesztője. A Kisfaludy Társaság tagja.
Radó Antal (Roder) ifj. 1890. V. hírlapíró, műfordító. Emigráns.
Radó Károly. 1858-1909. Színműíró.
Radó Sámuel (Rothfeld). 1857-1919. A MTI v. vezetője, író.
Radó Vilmos (Roth). 1847-1919. Pedagógus, ifjúsági író.
Radóné, Kempner Magda. 1894. írónő.
* Ráskai Ferenc (Krausz). 1883-1942. Hírlapíró, költő, regényíró.
Reich Ignác. 1821-1887. Versíró; héberre fordította a Kölcsey Himnuszát.
Reichard Piroska. 1884. Költő. (Nyugat.)
Relle Pál (Reichmann). 1883. V. hírlapíró, elbeszélő-, színműíró.
Rendy Lili írói álnév, lásd Bonta Györgyné.
* Révay Béla (Rosenberg). 1888. A Friss Újság v. f. szerkesztője, író.
* Révay Mór János (Rosenberg). 1860-1926. A Révay Testvérek rt. könyvkiadóvállalat kifejlesztője, publicista, szakíró.
Révai Sámuel (Rosenberg). 1833-1908. A Révai Testvérek rt. könyvkiadó cég alapítója, öccsével, Révai Leóval.
Révész Béla (Roth Benjámin). 1876. Szocialista író. Ady Endre halála után egy csomó könyvet írt az elhunyt magyar költőről. Révész Mihály (Reisner). 1884. Szocialista író.
Roboz Andor (Rosenzweig). 1869. Tanár, ifjúsági író. Emigráns.
Roheim Géza. 1891. Freudista író.
Róna Béla (Reinitz). 1871-1928. Hírlapíró, író, műfordító.
* Rónai Mária (Reichberger). 1899. írónő.
Rónai Mihály András. 1913. V. hírlapíró, esztéta, versíró.
Rosenák Miksáné, lásd Behr Blanka.
Rosenthal Sámuel. 1810-1868. A pesti "Der Spiegel" szerkesztője
(1842-1852); németnyelvű író.
Rosenzweig Salamon. Pesti tanító és verselő. Negyvenes-hatvanas évek.
Roth Árpádné, lásd Bán Margit.
Roth Ezékiel, írói álneve Osvát Ernő. 1877-1929. A Nyugat szerkesztője és szellemi vezére.
Rothauser Miksa, írói álneve Ruttkay György. 1863-1913. Hírlapíró, színikritikus, színműíró.
Rotter Lajos. 1864? Lapszerkesztő, ponyvaregényíró.
Rózsa Dezső. 1885. Irodalomtörténész, műfordító.
Rózsa Miklós (Rosenthal). 1873. Művészeti író.
Rózsaági Antal (Rosenzweig). 1824-1886. Győri lapszerkesztő, regényíró.
Rózsavölgyi Mórné (Rosenthal), Fried Margit, írói álneve Ego. 1881. Írónő.
Ruttkay György (Rothauser). 1890. Az Est lapok munkatársa, színműíró. Rothauser Miksa fia.
Ruttkay György írói álnév, lásd Rothauser Miksa.
Sabbatai D. írói álnév, lásd Szilágyi Dénes.
* Sajó Aladár (Steiner). 1869. Hírlapíró, elbeszélő író, humorista.
Salamon László. 1891. V. hírlapíró, versíró (Kolozsvár).
Salamon Ödön. 1864-1903. Monológíró, novellista.
Salgó Ernő. 1873. Kritikus, műfordító.
Salten Félix (Salzmann). 1869? Budapesti születésű osztrák író.
* Saphir Móric Gottlieb. 1795-1858. Magyarországon született, német nyelven. író nemzetközi lapszerkesztő. Szellemeskedő viccelődésével, impertinens kritikáival Európára szóló hírhedtségre tett szert.
Saphir Zsigmond. 1801-1866. Versíró, lapszerkesztő. Németül írt.
* Sárközi György. 1899. Költő.
* Sármat József. 1862? Ügyvéd, hírlapíró, író, ezredes.
Sármay Márton írói álnév, lásd Bleuer Erzsébet.
Sas Imre, Falk Miksa egyik írói álneve.
Sass Irén írói álnév, lásd Bokor Józsefné.
Sas László. 1890. Hírlapíró, szépíró. Emigráns.
Sas Náci (Adler). 1875-1926. Dalszerző. Ányos Laci testvére.
Sásdi Sándor. 1898. Hírlapíró, regényíró.
Sasvári Ármin (Schossberger). 1857-1924. Hírlapíró, műfordító, a Magyar Kereskedelmi Múzeum c. igazgatója.
Satanello írói álnév, lásd Márkus József.
Schenk István, írói álneve Szegedi István. 1886. V. hírlapíró, költő, ifjúsági író.
* Schenk Istvánné, Weisz Ilona, írói álneve Szegedy Ila. 1885. Írónő.
Schnitzer Ignác. 1839-1921. Hírlapíró, Petőfi összes költeményeinek németre fordítója. A Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság kültagja.
Sebestyén Ede (Schossberger). 1875. V. hírlapíró, író.
Sebestyén Károly (Schossberger). 1872. Kritikus, esztéta, a Színművészeti Akadémia v. tanára. A Kisfaludy Társaság tagja. Sebest Ernő. 1893. Megszállott felvidéki vers- és színműíró.
* Sebők Zsigmond (Sternfeld). 1861-1916. Hírlapíró, ifjúsági író (Mackó úr utazásai). A Petőfi és Kisfaludy Társaság tagja.
* Semtei Róbertné (Goldberger), Bokor Malvin (Bruck). 1885. Az Új Idők munkatársa, elbeszélő író.
* Seress László (Scheer Lázár). 1875. Az Est főmunkatársa, közgazdász, műfordító.
* Sik Sándor (Schik). 1889. Író, költő, szegedi egyetemi tanár. A Kisfaludy Társaság és Petőfi-Társaság tagja.
Silberstein Lázár, írói álneve Palágyi Lajos. 1866-1933. Lapszerkesztő, versíró; tanári állásától a kommün alatti magatartásáért megfosztották. A Petőfi Társaság tagja.
* Silberstein Salamon, írói álneve Palágyi Menyhért. 1859-1925. Kritikus, bölcsészeti író.
Simon Gyula, Kóbor Tamás egyik írói álneve.
Simonyi Zsigmond (Steiner). 1853-1919. Nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1879.).
Somlyó György. 1920. Versíró.
Somlyó Zoltán (Schwartz). 1882-1937. Hírlapíró, költő (Nyugat).
* Somogyi Béla (Steiner). 1868-1920. A Népszava f. szerkesztője, szocialista író.
Somogyi Ede. 1852-1920. Lapszerkesztő, nyelvtanító, műfordító.
Sós Endre (Schlesinger). 1905. Magyar Zsidók Lapja f. szerkesztője, harcos zsidó fajvédő író.
Spielberger Leo. 1898. Novellista, műfordító.
Steier Lajos. 1885. Történetíró, publicista.
Stein Adolf, írói álneve Stella Adorján. 1897. Hírlapíró, író, színikritikus.
Steiner Andor, írói álneve Szomaházy István. 1866-1927. Hírlapíró, könnyű fajsúlyú elbeszélőművek termékeny szerzője, humorista.
Stella Adorján írói álnév, lásd Stein Adolf.
Stern Miksa Emánuel. 1811-1873. Németnyelvű szépíró.
Strausz Adolf. 1853? Néprajzi író, egyetemi tanár, publicista.
Strém István, írói álneve Kanizsai István. 1891. Hírlapíró, versíró.
Sturm Albert (Steiner). 1851-1909. Publicista, műfordító.
Szabados Sándor. 1874. Szocialista író. Kommunista népbiztos, emigráns.
* Szabó Ervin. 1887-1918. Szociológiai író, a Fővárosi Könyvtár igazgatója.
Szabó Imre (Steiner). 1883. V. hírlapíró, regényíró.
Szabolcsi Bence (Weinstein). 1899. Zenei író, műfordító.
Szabolcsi Lajos (Weinstein). 1889. Az Egyenlőség v. szerkesztőtulajdonosa. Szépíró.
Szabolcsi Miksa (Weinstein). 1857-1915. Az Egyenlőség v. szerkesztőtulajdonosa. Karrierjét a tiszaeszlári ügy idejében történt zsidó-fajvédő kiállásnak köszönhette.
* Szálai Emil (Schwarcz). 1874. V. hírlapíró, műfordító.
Szalay Mihály (Singer Miksa). 1862? Publicista, színműíró.
Szálai Oszkár, álneve Oszkár bácsi. 1879. Meseíró.
Szalontay Gyula írói álnév, lásd Fejér Gyula.
Szántó Armand. 1884. Színműíró, filmdramaturg.
* Szántó Ferenc (Büchler). 1877. Hírlapíró, szépíró.
Szántó György. 1893. Regényíró.
Szántó Kálmán (Schäfer). 1861-1923. Hírlapíró, regényíró.
Szász Menyhért. 1893-1939. Lapszerkesztő, költő, ifjúsági író.
Szatmári Mór (Gottlieb). 1856? Publicista, író, országgyűlési képviselő.
* Szatmári Tiborné, Altai Magdolna (Altmann). 1899. Ifjúsági írónő (Új Idők, Magyar Lányok stb.).
Szécsi Ferenc (Schönberg). 1861. Színműíró.
Szederkényi Anna írói álnév, lásd Párniczky Edéné.
Szegedy Ila írói álnév, lásd Schenk Istvánné.
Szegedi István írói álnév, lásd Schenk István.
* Szegfi Mór Mihály. 1825-1896. Lapszerkesztő, elbeszélő-, regényíró.
* Szegő Albert, írói álneve Gyergyai Albert. 1893. Esztéta, műfordító (Nyugat).
Székely Béla. 1892. V. erdélyi hírlapíró, a Jewish Telegraphy Agency Magyarországi szerkesztője, regényíró, műfordító.
* Székely Nándor. 1892. Novella- és regényíró.
* Székely Tibor (Spitzer). 1908. Író (Új Idők, Magyar Lányok). Szekszárdi Molnár István. Versíró.
* Szekula Jenő (Szekulesz). 1880. V. hírlapíró, regényíró.
Szél Jenőné, lásd Bálint Aranka.
Szenes Béla (Schlesinger), írói neve Szenes ember. 1894-1927. Hírlapíró, humorista, színpadi szerző.
Szenes Erzsi. 1902. Költő (Nyugat).
Szenes Piroska. 1899. Novella- és regényíró.
Szentesi Rudolf, Kiss József egyik írói álneve.
Szép Ernő (Schön Sámuel). 1884. V. Hírlapíró, költő.
Szepesi Miksa, írói álnevei Daday Mihály, Tibor András. 1886. V. kassai lapszerkesztő, műfordító.
Szepesi Miksáné, Nagy Mid (Grósz Irén). 1905. V. hírlapíró, vers­ és novellaíró.
Szerb Antal. 1901. Irodalomtörténetíró.
Szilágyi Dénes (Silbermann), írói álneve Sabbatai D. 1912. Cionista író.
Szilágyi Géza (Silbermann). 1875. V. hírlapíró, költő (Nyugat).
Szirmai Rezső (Schwarzkopf). 1901. Az Est lapok munkatársa, novella- és regényíró.
Szívós Zsigmond. 1897. Regényíró.
Szomaházy István írói álnév, lásd Steiner Andor.
Szomory Dezső írói álnév, lásd Weisz Mór.
Szomory Emil írói álnév, lásd Weisz Manó.
Szőke Szakáll művészi és írói álnév, lásd Gerő Jenő.
Szőllősi Zsigmond (Deutsch). 1872. A Kakas Márton c. élclap szerkesztője, novellaíró, a Petőfi Társaság tagja.
Tábori Kornél (Tauber). 1879. V. hírlapíró, kriminalista író.
Tábori Piroska, lásd Závodszky Lászlóné.
Tábori Róbert (Tauber). 1855-1906. Hírlapíró, az Új Idők h. szerkesztője, író.
Tamás István. 1904. Délvidéki v. hírlapíró, író.
Tamás Sári. 1904. Költő.
Tatay Adolf (Frankl). 1840-1901. Vallásos versíró.
Térey Sándor írói álnév, lásd Kuthi Sándor.
Térítő Pál, Kahána Mózes írói álneve.
Tibor András írói álnév, lásd Szepesi Miksa.
Timár Magda. Versíró.
Timár Szaniszló (Kellner). 1859-1917. Hírlapíró, szépíró.
Tolnai Simon (Strausz). 1867. A Tolnai Világlapja alapítója, lap- és könyvkiadó.
Tóváry Jenő, Hoffmann Mór egyik írói álneve.
* Török Sándor (Weltmann). 1904. Hírlapíró, regényíró. A Petőfi
Társaság tagja.
Turóczi-Trostler József. 1888. Irodalomtörténész, versíró.
Újhelyi Nándor, német színműírói álneve Franz Kammerlohr. 1888-1933. Pornográf regényíró.
Ujvári Péter (Groszmann). 1869-1931. Lapszerkesztő, regényíró, a Magyar Zsidó Lexikon szerkesztője. Fiai: U. László 1900. és U. Jenő. 1902. szintén írással és hírlapírással foglalkoztak.
Ungar Ludwig, Katscher Berta egyik írói álneve.
Ungrer Ilona, írói álneve Álba Nevis. 1886. Az Új Idők munkatársa, írónő.
* Urai Dezső (Uffenheimer). 1875. A Tolnai Világlapja v. szerkesztője, író.
* Vadnai László (Wolf). 1904. V. hírlapíró, kabarészerző (Hacsek és Sajó).
Vajda Ernő (Weisz). 1886. V. hírlapíró, színpadi szerző, filmíró (Hollywood).
* Vali Béla (Valicsek?). 1857-1896. Színészeti és életrajzíró.
* Vámbéry Ármin (Wamberger). 1832-1913. Orientalista, egyetemi tanár, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1860). Fia V. Rusztem. 1872. Szociológus. Emigráns.
Vándor Iván írói álnév, lásd Váradi Ilona.
* Váradi Ilona (Weisz), írói álneve Vándor Iván. 1886. Elbeszélő, regényíró; a Magyar Írónők Körének elnöke.
Váradi Ödön. 1874. Humorista (Nagyvárad).
Vargha Ilona, Gerő Ödön egyik írói álneve.
Várnai Dániel (Dezső) (Weisz). 1881. Szocialista hírlapíró, szépíró, műfordító.
Várnai Zseni, lásd Peterdi Andorné.
Varsányi Gyula (Klein). 1869-1908. Hírlapíró, költő, színmű- és versíró.
Vasvári István. 1916. Versíró.
Vázsonyi Vilmos (Weiszfeld). 1868-1926. Demokrata politikus, v. igazságügyminiszter. Publicista, versíró.
* Vécsey Leó (Weisz). 1893. Hírlapíró, bűnügyi regényíró.
Veigelsberg Hugó, írói álneve Ignotus. 1869. író, esztéta, a Nyugat főszerkesztője.
Veigelsberg Leo. 1846-1907. A Pester Lloyd publicistája, író. Ignotus apja.
Vér Andor (Weisz), 1897. V. hírlapíró, költő.
Vér Mihály írói álnév, lásd Wertheimer Manó.
Verbőczy Aladár, Csillag Károly írói álneve.
* Verő György (Weisz). 1857? Színész, színműíró, zeneszerző.
Vészelei Károly (Schulteisz). 1867-1902. Versíró.
Vészi Endre (Weisz). 1912. Versíró.
Vészi József (Weisz). 1858-1940. Publicista, a Pester Lloyd főszerkesztője, a darabont kormány sajtófőnöke (1905), országgyűlési képviselő, felsőházi tag. Ifjú korában versíró.
Vészi Margit (Weisz), báró Manticáné. 1885. V. hírlapíró, belletrista.
Vihar. (?) Béla. 1908. Versíró.
Vidor Marcell (Weinberger Mór). 1876. V. hírlapíró, költő.
Viharos írói álnév, lásd Gerő Ödön.
Villányi Andor (Schwabach). 1889. V. hírlapíró, szépíró.
Vozári Dezső. 1902. Felvidéki költő.
Vulpes írói álnév, lásd Kálnoki Izor.
Waldapfel József. 1904. Rabbiképző-intézeti tanár, irodalomtörténész.
Wallesz Jenő (Jakab), írói álneve Lynkeusz. 1871. V. hírlapíró, elbeszélő író.
W. Bartha Emma írói álnév, lásd Weisz Józsefné.
Weigl Géza. 1901. Esztéta, író, műfordító.
Weil Fülöp. Tanító, a XIX. század első felében német verseket irt.
Weiner (Siró) Györgyné, Guthi Erzsébet, (Guttmann), írói álneve Guthy Böske. 1901. Színházi író.
Weisz Józsefné, Spitzer Regina, írói álneve W. Bartha Emma. 1890. A Tündérujjak szerkesztője, írónő.
Weisz Manó, írói álneve Szomory Emil. 1876. író, v. hírlapíró.
Weisz Mór, írói álneve Szomory Dezső. 1869. V. hírlapíró, színmű- és regényíró, esztéta (Nyugat).
Wertheimer Manó, írói álneve Vér Mátyás. 1875. Jogi író, esztéta, novellaszerző.
Widder Dávid, írói álneve Giszkalay János. 1888. Cionista költő és műfordító.
Wiener Jenőné, írói álneve Krasznay F. Mária. 1862. Feminista vezér, ifjúsági író, műfordító.
* Wohl Janka, írói álneve Zichy Camilla. 1846-1901. írónő, divatlapszerkesztő.
* Wohl Stefánia. 1848-1889. írónő, divatlapszerkesztő. Finomkodó irodalmi szalont tartottak. Mindkettőjük írói álneve: Egy nagyvilági hölgy.
Wojticzky Gyula. 1887. V. szocialista hírlapíró, költő.
* Zágon István (Fleischl). 1892. Hírlapíró, humorista.
* Závodszky Lászlóné, Tábori Piroska (Tauber). 1892. Ifjúsági író.
Tábori Róbert és Tutsek Anna leánya.
Zelk Zoltán. 1906. Versíró.
Zempléni Gyula (Pollák). 1856-1906. Hírlapíró, szépíró, műfordító.
Zempléni Gyuláné, Elek Irma (Engel). Ifjúsági író, műfordító.
Zentay Dezső írói álnév, lásd Hoffmann Dezső.
* Zerffi Gusztáv (Hirsch Ignác). 1820? Lapszerkesztő, kritikus, műfordító.
Zerkovitz Béla. 1881. Műdalszerző, színpadi író.
Zerkovitz Szidónia. 1858? írónő, műfordító.
Zichy Camilla írói álnév, lásd Wohl Janka.
Zöldi Márton. 1854-1919. Színész, hírlapíró, színmű- és elbeszélő író.
Zsoldos Jenő (Stern). 1896. Esztéta, irodalomtörténész.
Zsigmond Ede. 1916. Versíró.
Zsolt Béla (Steiner). 1896. V. hírlapíró, harcos zsidó publicista Regényíró.