A kesztölci római katolikus templom

Kesztölc első okleveles említése 1075-ből való, amikor I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak 7 szőlőt, 5 szőlőművest és két ekényi földet adományozott itt. 1294-ben III. András oklevele Kesztölcöt az esztergomi káptalan falujaként említi. 1512-ben ismét a garamszentbenedeki apátság szerepel birtokosként. A falu a török időkben sem néptelenedett el, bár az 1560-as években a töröknek és a királynak is adózott. Az esztergomi szandzsák 1570-es összeírása szerint 18 magyar jobbágy lakta.

Közigazgatásilag Pilis vármegyéhez tartozott.

A kesztölci római katolikus templom története

Kesztölc első temploma minden bizonnyal az Árpád-korban épült, noha első írott említése 1349-ből ismert. 1697-ben a Pázmány Péter által szerkesztett "Catalogus Parochiarum"-ban az olvasható, hogy a kesztölci plébánia "exempt", vagyis kiváltságos helyzetű, hiszen egyenesen az esztergomi érsekség alá rendelték. Kiváltságos helyzetének oka elsősorban a régisége, másodsorban pedig az, hogy a lelkészi teendőket a pálos rendiek látták el benne. A templomot a török uralom alatt is használták. 1647-ben Ujszebesy György, 1665-1695 között Rohács János, 1695-1701 között Palásty Bálint lelkészek működtek a plébánián. 1701-1709 között Paulovics János látta el a lelkészi teendőket, aki Dorog, Csév, Csolnok, Tát és Tokod plébánosa is volt. 1714-ben a kesztölci plébánia önállósága ismét megszűnt, s mint leányegyházat Csévhez csatolták. Ez az állapot 1787 júliusáig tartott, akkor ugyanis Kaprinay Simon személyében a kesztölci hívek saját lelkipásztort kaptak. Ekkor épült a plébánia épülete is.

1732-ig a község nyugati részén, a Magosin állt a Szent Kelemen tiszteletére épült fatornyú templom, melyet az 1800-ban épült jelenlegi templom felszentelése után leromboltak. Az új templom ünnepélyes felavatását Köntös István, akkori lelkész végezte.

A újabb templom barokk stílusú. Belső hosszúsága 29 méter, szélessége 10 méter. Főoltára Szent Kelemen tiszteletére épült. Két mellékoltára volt. Ezek közül az egyiken Szent Antalnak, a másikon Szent Borbálának - a bányászok patrónájának - a szobra állt.

A kesztölci plébánosok 1665-től napjainkig