A PIF (Pénteki Ifjak) irodalmi társaság, 1990-ben alakult, aztán kb. 1995-ben elhalt. Mondjuk szerintem (Karcsi) a geci Csiga (most már Dr. Tschigaschy Géza, az aranycsiga-díjas költő, az infantilis báró) rohasztotta szét, merthogy egy kicsit korán "nőtt be a feje lágya", és jó magyar gyerekként az érettségi után az Autópentában elkezdett autóalkatrészekkel svarcolni, s emiatt irodalmi munkássága némileg alábbhagyott.
A PIF köszöntése:
PIF-PUF Kecsap (bal kézzel megfogod a másik jobb kezét és fordítva, plusz ez egyszerre s fennhangon. Ezt a szöveget azonban nem kötelező betartani, úgyhogy lehet mondani olyanokat, hogy kirr-kurr mecsgaszt, zsirr-zsurr bebasz stb.)
A PIF-nek eddig három kötete jelent meg, de vannak kimaradt - nem feltétlenül szarabb - versek-novellák, pif-határozatok, rajzok, magnófelvételek-fotók, alkalmatlansági bizonyítványok is, amiket szintén fel szándékszom tenni.
