elenafilatova.com

Utószó a "Szellemváros" és "A Farkasok Földje" Utazónaplókhoz

Itt két csernobili történet van fotókkal. A "Szellemváros" 2003-2004 ben íródott, a "Farkasok Földje" pedig 2005 ben.

A "Szellemváros" címűt azóta a nap óta támadják - szinte, - mióta felraktam ide. Sokan nem díjazzák az erőfeszítéseimet. Csernobil egy olyan katasztrófa színhelye; amit az ember alkotott, és sosem fog véget érni.

2004 ben, az én "Csernobil" weboldalam volt a leglátogatottabb az interneten. Ez az időtályt történt, mikor a hozzáférésemet blokkolták, és mindenhol a világon azt írták az újságok, hogy ez nem volt más mint egy közösségi szemfényvesztés vagy trükk, Számítógépes játék reklám, photoshop trükk stb.., De aztán sikerült összeszednem minden bátorságomat, amire büszke is vagyok. Mindez amit tapasztaltam, rádöbbentett, hogy mindaz aki el akarja mondani a világnak az igazat, képesnek kell lennie rá hogy ki is álljon érte, és ez inspirált hogy elkészítsem a Csernobili történet másik felét, "A Farkasok Földje" nevűt.

"Nagy pénz" van az atomenergia iparban. Csak 1 kg (2.2 font) finomított uránium produkálja ugyanazt az energiát, amely 50 tehervagon telerakva szénnel (3,000 tonna). A Finomított Uránnak, éppen ezért, majdnem 3 millió az egyhez előnye van a világgazdaságban és szállításban, mint a szénnek. Ez természetesen hatalmas politikai, pénzügyi és gazdasági érdekeket kelt fel, melyek csak úgy gondolnak erre az egész dologra, mint egy tejelő tehénre, anélkül hogy akár egy átkozott percet is fordítanának a biztonságra vagy emberi életre.

Nem számít mennyire erősen akarták rontani a hitelét az oldalamnak, a történet még mindíg itt van, és egyre több ember olvassa folyamatosan.

Nem vagyok Professzionális- vagy Anti- nukleáris aktivista, Én csak egy pro-humán(emberközeli) szerző vagyok, aki azt gondolja, hogy Csernobil figyelmeztetés az emberiség számára.

Én nem gondolom azt hogy az atom alapjában véve gonosz lenne. Gonosszá csak emberi kezekben válik. A Megfelelő elővigyázatossággal, az emberiséget szolgálhatja, olyan állapotokban, melyekben nincsenek háborúk, mikor az atom nem tartozik a kommunisták, az iszlám, vagy a kapitalisták keze alá. A probléma a nemzetek szemléletmódjával van ami nem más mint háború és felfordulás; a békés évek csak rövid véletlen szünetek és a Kommunisták, az iszlám és a kapitalisták mindíg az elsők akik megpróbálják megszállottan birtokolni az atomot. EZ A MEGBOCSÁTHATATLAN TERVEZÉSI HIBÁJA AZ EMBEREKNEK ÉS EZ TESZI A REAKTOROKAT VESZÉLYESSÉ.

Az érdeklődésem Csernobil iránt 1992 ben kezdődött, amikor először utaztam át Belorussiai falukon északra a Reaktortól. Fiatal voltam, És lenyűgözött amit láttam. Ami megragadott az maga a hely sötét szépsége volt; a szépség, melyet mások nem képesek meglátni.

Központi helyek, úgy mint Vilcha, egyet jelentenek mindenkinek a Csernobili sugárzással. 1991 ben 60 curie cesium volt mérhető ott. A rádioaktív izotópok szintje Plutóniumból 0.7 curie/ négyzet km volt mérhető. Strontiumból 15 curie/ négyzet km mértek. Csernobili mértékekkel, Vilcha egy tipikus "központ".

Az egyik oldalon a "Vörös Erdőről". Amikor azt mondtam, hogy izzanék a sötétben, csak vicceltem. A sugárzás nem látható. Ez csak egyfajta mondás. Az extrémül nagy dózisú sugárzás látható videón, a film márkájától és minőségétől függően. Kis szikrákként látható. A látható sugárzásra nagyon jó példa a, "Pripyat utolsó napja"  videó. Ennek a viodeónak a készítője, Michail Nazarenko, egy filmet készített arról hogy mi történt az erőműben és Pripyatban, és lefilmezte magát az evakuációt is.

Az evakuáció alatt, a Pripyat-i sugárzás szintje elérte az 1 Röntgen/órát. Az emberek többsége inkább azt mondja, hogy 7 Röntgen volt mindez. Ez nagy különbséget jelent, mivel az első esetben, a népesség meghalt volna két vagy három hónapon belül. Amennyiben a második eset igaz, az emberek meghaltak volna egy héten belül. Szerintem mindkét állítás igaz lehet, mivel, az első heteiben a katasztrófának, a felületi rádióaktivitás az utcákon mérhetően magasabb volt mint a rádióaktivitás a levegőben látható szinten.

A történeteim azt mesélik el, hogy ÉN hogyan láttam Csernobilt 17-19 évvel a baleset után, szóval nem javítottam semmit a rádióaktivitási mérési értékeken, sem pedig a területen maradt lakosok számán, stb. stb..

Próbáltam kerülni a tudományos nyelvezetet és kifejezéseket, és próbáltam alapvetően bonyolult dolgokat minél egyszerűbb formában kifejezni. Ha valami mégsem érthető, vagy tiszta, kérlek nézz rá a Szójegyzékre

Tudományos oldalról megközelítve, az Americiumnak tulajdonítva a sugárzási szintet, ez egy hihetetlenül bonyolult folyamat, nem is képes mindenki megérteni. A Különbség a sugárzás mérésében a laboratóriumban és a való életben akkora, mint a lőtéren gyakorolni egy fegyverrel, vagy a való életben. A megfigyeléseim tapasztalat alapúak, és a megközelítéseim mindíg praktikusak. 

A Radioaktivitás, amit a Geiger müller számlálóval láthatunk, egy kombinált eredménye mindenféle sugárzásnak, egy összetett koktélban.Az Am-241 egy komponense ennek a koktélnak, körülményektől függően leget jobban vagy kevésbé veszélyes, mint mondjuk a Pu-241, minden összetevő ártalmatlan összefoglalva. Azonban, mindkét összetevő alfa sugárzó, mindkét elem Gamma sugarat bocsát ki a bomlási folyamatuk alatt. Attól függően hogy mekkora a kezdeti energiájuk, a gamma sugarak terjedhetnek a levegőben, és érzékelhetőek a Geiger számlálóval. Nekem, amikor utazom a veszélyt azok a dolgok jelentik, amelyek erősebb gamma sugarakat bocsátanak ki, olyanok mint az Americium. 

Itt lentebb, egy gráf látható, a bomlási idejét mutatja a Pu-241 nek és az akkumulációját az Am-241 -el. A mennyiség a vertikális skálán látható, az idő pedig a horizontális skálán található.


Sajnos az "Elefánt Láb"-ról készült fotó, nagyon rossz minőségben látható, mint minden olyan eszközről amely távirányítással képet készíteni képes erről a csodáról. Senki sem lép vagy hatol be abba a szobába soha, mivel a sugárzás körülbelül 10.000 röntgen óránként.

Az "Elefánt Láb" nemhogy nem a legnagyobb képződmény, de ez valójában a legkisebb része annak az üzemanyagnak, amely a reaktorban volt. A Robbanás szétnyomta a reaktor alját és az olvadt anyag kiömlött a reaktor edényből és átfolyt az alatta alagsorban lévő folyosókba és szobákba. Így a reaktor kiürült, és az üzemanyag nem egy helyen koncentrálódott, hanem szétfolyt több helyre. Ez valamilyen szinten jó hír volt, mivel ez visszaszorította az esélyeit egy újabb láncreakciónak. Ez a kép itt alul segít jobban megérteni hogy mi történt a robbanáskor és hogy hol van most az üzemanyag.

Ennek a rádióaktív magmának a kinézete üveges, mivel az üzemanyag összekeveredett, a rutineljárásként a reaktor köré szórt homokkal, és az megolvadt.

Ha valaki többet szeretne megtudni, akkor kattintson ide egy videó megtekintéséhez, amely az N4 és reaktor alagsorában készült, és bemutatja az "Elefánt Lábat"

Az üzemanyag mennyisége amely a reaktorban maradt a betonszarkofág alatt, vitatott kérdés a tudósok körében. Nehéz minden szobát és folyosót megvizsgálni, mivel a sugárzási szint egyes pontokon lehet akár 1000 Röntgen vagy akár magasabb is. A tudósok szaladni kezdenek, mikor egy egy erősen radioaktív helyen mennek át. 1000 Röntgen megöl egy embert egy órán belül. A védőruhák hatástalanok. Nincsenek olyan dolgok, amik az embert megvédhetnék ilyen szintű sugárzástól..

A Végzetes 1986 április 26. -i napig, A Csernobili erőmű sikeresnek volt mondható. Az energia termelés meghaladott minden elvárást, és a biztonsági szint makulátlan volt. A Gépészeti Főigazgató aki a Csernobili reaktort tervezte, azzal kérkedett, hogy ez a reaktor típus olyannyira biztonságos, hogy akár a Vörös Téren is építhették volna Moszkvában.

A Csernobili erőmű ellátott 2 millió embert elektromossággal, és az éjszaka volt a legjobb alkalom hogy kísérletezzenek, mivel az energia felhasználás olyankor volt a legalacsonyabb szinten. Amikor a "biztonsági kísérlet" tervbe volt véve aznap, az irányító gépkezelők ugyan azzal a meggyőződéssel és nyugalommal végezték a dolgukat mint máskor. A célja ennek az eljárásnak az volt, hogy megnézhessék hogyan reagál a reaktor az "elektromos energia veszteségre". Amit nem vettek figyelembe az az volt, hogy a Szovjet tervezésű reaktor mennyire instabillá tud válni alacsony áramellátás esetén. Minden reaktor ezen az elven működik:Az uránium üzemanyag jelenlétében a, neutronok atomjaira bontják az urániumot, és elkezdik az úgynevezett "ön fenntartó láncreakciót". A Felszabadult energia fűtötte az üzemanyagot, mely körül víz cirkulált, és hűtötte az üzemanyagot, néhány mennyiség a vízből gőzzé válik és ellátja energiával a turbinákat, melyek elektromosságot állítanak elő. Utána az egész víz újra összegyűlik és visszatér hogy hűtse a magot.

A 4. számú Csernobili reaktorban, az uránium száz hetven különálló csőben volt tárolva körülvéve grafittömbökkel melyek segítették a láncreakció létrejöttét. Az irányító rudak elnyelték a Neutronokat, és lelassították a láncreakciót. Kiemelték a rudakat a magból, hogy a termelt energiát növeljék, és visszasüllyesztették, hogy csökkentsék az energia termelést. Biztonsági okokból 30 rúdnak állandóan a magban kell lennie. Ez a szabály szükséges.. Minden nukleáris reaktornak van ez a szabálya energiatermelési szempontból, amelyet nem szabad meghaladnia, mivel a rudak tudják elnyomni és leállítani a reakciót. Ez a 30 rúd a reaktor egy olyan pontján található, melyben a reaktor egy olyan része van mely a leginkább hatásos az energia szabályzásban. A hűtött víz elnyel még egy extra adagnyi neutront, és segít szabályozni a láncreakciót. Ennek a reaktortípusnak a veszélye az volt, hogy ha a víz elfolyik, vagy elforr, az extra neutronok annyira fel tudják gyorsítani a reakciót, hogy az kicsúszik az irányítás alól. Pontosan ez az ami Csernobilben történt.

Miután az alsó vízvezetékrendszerek eltörtek, melyek hűtővizet szállítottak a magnak, a nukleáris reaktor víz nélkül maradt teljesen. A robbanások először az üzemanyag vezetékekben jelentkeztek, ehogy elkezdtek darabokra hullani a hatalmas mértékben megnövekedett  nyomás alatt. Hogy hány cső robbant be az tisztázatlan. Néhányan azt mondják, hogy három vagy több, aztán jött a végső, a legborzasztóbb robbanás a reaktor magjában lévő gázok képében.

A mag berobbanásában a következő tényezők játszottak szerepet: 1) Csak néhány (talán kevesebb mint 10) szabályzó rúd volt a reaktorban, rudak melyeknek azonnal ellenreakciós irányba kellett volna mozdulniuk. 2) A leállító rudak lassan mentek visza a magba - jobb lett volna szabadesésben (g/4) olyan gyorsan kellett volna visszakerülniük a magba, amennyire csak lehetett volna. 3) Hogy pénzt spóroljanak az építésnél, (1 méter) a leállító rudakból GRAFIT volt!! Ez adott egy azonnali és pozitív lökést a reakciónakamit nem is lehetett észrevenni olyan 1/20 másodpercig.

Több hibán felül, a sikertelenségek és hibák között elfelejtik megemlíteni a zársapka hiánya (Másodlagos Elfojtás) amely megelőzött egy hasonló katasztrófát Three Mile Szigetén az Egyesült Államokban. A szovjetek rengetegszer megmondták, hogy erőművek zársapka nélkül veszélyesek, de csak tovább építették ezeket az épületeket, mivel így 30% -al kerültek kevesebbe az építésnél.

A Robbanás után, az egyetlen mód hogy lelassítsák a láncreakciót, az volt, hogy helikpoterekről bombázták a reaktort neutron elnyelőkkel és más kémiai anyagokkal. Nemsokkal azután, sok bátor pilóta halt meg. A Fotóik és videóik túlélték őket. Kattints ide egy helikopterről készült videó megtekintéséért.

Ne hagyd ki a 6 perces videóját Vladimir Shevchenkonak, melynek neve "A Csapás Napjának Krónikái"

Itt Található egy videó ami bemutatja a "biorobotokat" munka közben, a befejező munkájukban a tető tisztítása közben.

Alul fotók találhatóak a Május elsejei "miliöntgen" parádéról. Valószínüleg ez volt az egyetlen parádé, amelyben nem voltak hírességek és nagy vezetők és családtagjaik, akik részvettek volna benne. Ahogy minden ilyesmire igaz a történelemben,az "az első osztályú utasok" hagyták el a süllyedő hajót, így a családjuk elsőkként hagyták el a helyszínt és mentek Kievbe Április 26. -án, ahogy először hallottak a robbanásról a Nukleáris Erőműben.

Senkit sem büntettek meg azért mert eltitkolták az igazságot az emberek elől.

Mindazok akiket megbüntettek, csak a Nukleáris Erőmű dolgozói voltak. A per alatt készült fotók láthatóbb itt lentebb.. Hat munkásból álló erőmű dolgozót előállítottak és elítéltek különböző vádakkal 2 től 10 évig. Csak a Gépészeti főigazgató vallotta magát bűnösnek részben. Azt mondta: "Bűnös vagyok, de csak amennyire a rendszer volt?"

1991 ben, a Szovjet Unió összeomlott. Azóta néhány dolog megváltozott: A kommunisták demokratákká váltak, A Komsomol vezetők üzletemberekké váltak,a bírák és végrehajtók politikusokká és állami tisztviselőkké váltak. És mivé váltak azok az emberek, akik bíztak a vezetőikben és kimentek a reaktor mellé dolgozni és takarítani ? Mindegyikük, egyedül maradt a rák betegségével, tudván azt hogy meg fog halni és a halála után, az áldozatok száma mennyi lesz?.. 31 !!!

A Forrásanyagok erről az oldalról másolhatóak, nyomtathatóak, lefordíthatóak vagy használhatóak bármilyen céllal, nincsenek fenntartott jogai az oldalnak. Az a célom hogy minél több embernek mutassam meg mindezt, annyinak amennyinek csak lehet.

Köszönet mindenkinek, hogy ellátogattak ide, és elolvasták mindezt.

Elena Filatova