Az én történetem

Évekig küszködtem fokozódó fáradtsággal, gyakori homloktáji fejfájással, alkalmankénti fülzúgással és szívdobogással, felkeléskor érzékeny torokkal. Nem tudtam kideríteni az okát, de miután több cikket is elolvastam az amalgám és más fogászati fémek egészségkárosító hatásairól, úgy véltem, hogy azok okozhatják a gondomat.

Elhatároztam, hogy kicseréltetem a fémhídakat és az amalgámtöméseket a számban. Az amalgám egy fémötvözet, amely legalább felerészben higanyt tartalmaz, a higany pedig tudvalevőleg az egyik legerősebb méreg a világon.

Elmentem egy ún. biológiai fogorvoshoz, akit találomra választottam ki egy listából. Az orvos elküldött egy panorámaröntgenre, amit egy másik privát helyen végeztek el. Röntgenezés közben, amint a gép körbefordult a fejem körül, a tarkómnál enyhe meleget éreztem. Ezt furcsának találtam és - mint később kiderült - joggal, mivel a szakirodalom szerint hasonló érzésről számoltak be olyanok, akiket a gép meghibásodása miatt túl nagy sugáradag ért.

Visszamentem a fogorvoshoz, aki pár hét leforgása alatt kihúzott néhány fogat, leszedett két hidat, kicserélt két nagy amalgámtömést és feltett néhány porcelánkoronát. Az amalgámtöméseket elég nehezen szedte ki: sokáig fúrta őket, és nem használt közben sem nyálrekeszt sem nyálelszívót.

A fogorvosi kezelések után egy hosszan elhúzódó torokfájásos, köhögéses állapot következett, egy hónap múlva pedig émelygés, étvágytalanság, enyhe láz, szédülés, erős memóriaproblémák és rendkívüli gyengeség vett rajtam erőt. Két hétig alig tudtam felállni az ágyból, még a széken való ülés is fárasztott. Ha nekifogtam olvasni, egy oldal után már nem emlékeztem az elejére. Két hónapig gyakorlatilag alig mentem ki a házból, akkor is csak kísérettel, mert féltem hogy elájulok az utcán.

A háziorvos vérvizsgálatot rendelt el. Az eredmények alapján egy enhye gyulladásos folyamat ment végbe a szervezetemben, azonkívül erős vashiányom volt, a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) magas értéket mutatott, bár a termelt hormon mennyiségével nem volt gond. Az orvos úgy gondolta, hogy megtalálta a baj okát, mégpedig pajzsmirigy alulműködést, ezért egyéb vizsgálatokat nem is végeztetett el. Elküldött egy endokrinológushoz, aki futószalagon fogadta a betegeket: nem sokat beszélt, írta is fel a hormont, bár megjegyezte, hogy rendkívüli gyengeségem nem tudható be az enyhe alulműködésnek, másról lehet szó.

A pajzsmirigyhormont csak néhány hónapig szedtem, mivel fokozatosan erősödtem ugyan, de mellékhatások léptek fel: lábödéma, fejfájás és az ébredési hőmérséklet csökkenése. Mindezek pedig pont a pajzsmirigy alulműködésére jellemzőek. Alulműködő lettem az alulműködésre kapott gyógyszertől? Kutatásaim során megtudtam, hogy a manapság használatos szintetikus pajzsmirigyhormon, a tiroxin a mirigy által előállított sokféle hormon közül csak az egyiket pótolja, ráadásul a kívülről bevitt hormon miatt az agy lecsökkenti a mirigy serkentését, aminek az a következménye, hogy egyrészt a pajzsmirigy idővel elsatnyul, másrészt a többi hormonok méginkább hiányozni fognak a szervezetből. Angolnyelvű cikkek szerint az alulműködést higanymérgezés is okozhatja, ami az amalgámtömések elővigyázatlan kiszedése miatt fennállhatott nálam. Ezenkívül egyszerű fehérjék és ásványi anyagok, elsősorban a jód hiánya is vezethet alultermeléshez, tehát először ezeket kellene pótolni a szervezetben, ha hiányoznak. Mindezek megértése után elhatároztam, hogy szép lassan abbahagyom a hormonszedést, az orvos utasításai ellenére. Szedni kezdtem multivitaminokat, jódos vizet ittam, többet tartózkodtam a levegőn és a napon, elmentem a tengerre, több finomítatlan sót ettem és igyekeztem kihagyni az étrendemből a pajzsmirigyre károsan ható adalékanyagokat. Minderről bővebben olvashatsz itt: Mit tettem, hogy jobban legyek?

A hormon elhagyása után sem éreztem magam fáradtabbnak, ami azt jelentette, hogy nem a hormonszedés miatt kezdtem kissé megerősödni, hanem valószínűleg szép lassan gyógyulok az eredeti bajomból, amit a tünetek alapján és a rengeteg kutatás után higanymérgezésnek és/vagy sugárkárosodásnak azonosítottam be. A kérdés csak az, hogy 1. az amalgámtömés eltávolítása során a szervezetembe kerülő higany vagy a panorámaröntgen a fő bűnös, és 2. hogyan lehet ebből teljesen meggyógyulni. Azt olvastam angol beszámolókban, hogy elővigyázatlanul kiszedett amalgámtömések komolyan megbetegíthetik az embert, és ha a beteg meg is gyógyul, az legalább egy évbe telik. A röntgen is komoly veszélyeket rejt magában és rákkeltő. Én 10 hónappal a panorámaröntgen és 9 hónappal az amalgám cseréje után erősödöm ugyan, de még nem értem el az azelőtti szintet.

Súlyos következményei voltak a fogászati kezeléseimnek. Szeretnék segíteni másoknak, hogy ne járjanak úgy mint én. Ahogy időm engedi, a következő három témakörben teszek fel információkat erre a honlapra: higanymérgezés, a röntgendiagnosztika veszélyei és a pajzsmirigy alulműködése.